Az hogy lehet hogy a Bibliában a Föld után teremtette Isten a napot, míg a tudomány mai állása szerint a nap sokkal idősebb a Földnél?

Ezt a kerdest mar sok alkalommal feltettek a tortenelem soran, es a hivok szamos kulonbozo magyarazatot adtak ra (mint ahogy a Biblia egyeb vitatott leirasara is).

Akik szoszerint ertelmezik a Bibliat, azok ugy tartjak, hogy az ottani leirasban nincs semmi kivetnivalo. Vagyis elobb keletkezett a Fold, majd a "vilagossag", majd kesobb a Nap es a csillagok. A gravitacio, a feny terjedesi sebessege stb figyelmen kivul hagyhato, mert Isten kedvere modosithatta a termeszet torvenyeit.

Akik racionalisabban probaljak magyarazni, azok szerint a Nap es a csillagok mar korabban megvoltak, de kezdetben valamifele kod / felho takarta az eget, ami a 4. napon oszlott el, ekkor valtak lathatova az egitestek (ebben Job konyve ad megerositest).

Akik a bibliai leirast a jelenlegi tudomanyos vilagkeppel probaljak egyenlove tenni, azok szerint a "menny es a fold" heber kifejezes magat a vilagmindenseget jeloli (nem pedig a Fold bolygot); a "vilagossag" az osrobbanas utani sugarzast, a Nap kesobb valo megjeleneset pedig hasonlokeppen a felhotakaro eloszlasaval magyarazzak.

"(ebben Job konyve ad megerositest)."

Ez Őrtorony magyarázat, nemrég hivatkozott erre egy Tanú, de amire hivatkozott, az egyértelműen a szövegkörnyezetből kiragadott mondat volt, szélesebb részt idézve egyértelművé vált, hogy Jób könyvéből ez a bizonyítás egyértelmű hazugság. Te melyikre gondolsz?

Hát a Bibliát nem kell mindig szó szerint érteni, inkább csak 2000 éves tanmesék... Einstein is így fogalmazott:

„... Az Isten szó számomra nem más, mint az emberi gyengeség kifejeződése és terméke, a Biblia pedig kétségkívül tiszteletre méltó, de mégis primitív legendák gyűjteménye, amelyek emellett meglehetősen gyerekesek is. Legyen az bármily kifinomult is, semmilyen magyarázat sem tud meggyőzni ennek ellenkezőjéről"

"Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet."

Az éggel kezdi vagyis a nappal.

T.Kérdező!

Nincs a Szentirásban semmi ellentmondás. A Mózes I. l:1-5-ig tartó versei ezt irjőák: "Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és sötétség vala a mélység szinén, és az Isten slelke lebeg vala a vizek flett. És monda Isten: Legyen világosság, és lőn világosság. És látá Isten, hogy jó a világosság: és elválalsztá Isten a világosságot a sötétségtől. És snevezé Isten a világosságot nappalnak, és a sötétséget nevezé éjszakának, és lőn este és lőn reggel, első nap."

Itt még nem alkotta meg a napot. De világosság volt.

A növényeknek ennyi is elég volt. Hisz manapság is van hogy hetekig nem látjuk a napot a felhők miatt, de világosság van, és ez is elég a növényzetnek. A növényzetet a 3.napon teremtette, mig a napot és holdat a 4.napon.

Tehát mig a nap nem melegitette a földet, világosság addig is volt, igy a növényzet tudott létezni.

Üdvözlettel: Judit!

Azért az enyhe túlzás, hogy "megteremté az eget" egyenlő a Nappal! Már az ókori népek közül, főleg a görögök és a Mezopotámia vidékén élő csillagászok is tudták, hogy a bolygók 3-D-s kiterjedéssel rendelkeznek, nem pedig "szentjánosbogarak, amik felragadtak arra a kékes fekete izére".

A középkor nem véletlenül lett sötét jelzővel ellátva... főleg a papság körében volt divat, minél kevesebbet tudsz annál jobb. Az iskolázott réteg kritikusan minimális volt... vagyis szinte semmi.

Külön nyelvet hoztak létre, mely a "pórnép" között ismeretlen volt, holott a saját nyelvükön is beszélhettek volna. Ki akartak tűnni a többiek közül, mint holmi kis csodabogarak, akik messiási küldetés tudattal rendelkeznek. Holott annyi erővel egy könyvespolchoz, vagy egy marék hangyához is beszélhettek volna.

Mindazonáltal az írás és olvasás tudat legalább nem veszett el, még akkor se, ha csak ez a réteg értette.

Mesterkélt tudományok jöttek létre. Egy csomó dolgot ismét fel kellett fedezni. Sajnos az egyház igencsak konzervatívan áll hozzá, pedig ahol nincs reform ott jobb esetben pangás, rosszabban pedig hanyatlás van.

A Biblia pedig az 1414-18-as konstanczi zsinat keretein belül került egyesítésre, mivel addig mint tekercsek léteztek. Egyes történeteket kivettek, másokat benne hagytak, mint egy válogatás. És ezeket a válogatásokba azt tettek hozzá amit akartak és azt vettek ki amit akartak. Amúgy is, a történelmet lehet hamisítani, tekercseket, amit meg senki se tud elolvasni, azt meg pláne. A látszatot fent tartani és kész.

munyamunya!

Persze nem véletlen a más szónak a használata, ami ráadásul fedi a Biblia egyéb részét is:

2Pt 3,5 Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára;

Tehát lehet az egyik szó a vízből, a másik a víz által, nincs is ebben semmi probléma, viszont ebből lekövetkeztetni, hogy nem a negyedik nap lett megteremtve a Nap, ez logikátlan. Nem azt írja, hogy akkor lett odatéve, hanem azt hogy akkor lett csinálva, teremtve, alkotva. Én ez ellen emeltem fel a szavam. Nem azt írja, hogy az első nap lettek megteremtve az egek seregei, és a negyedik nap valahonnan a tarsolyból oda lettek téve, hanem azt, hogy a negyedik nap lettek megteremtve. Hogy mi módon az egy másik kérdés.

A különbözőség a zsoltárokban is megfigyelhető:

Zsolt 33,6 Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük.

De ez sem időbeli különbözőség, hanem módbeli eltérést mutat.

Az IMózes 14-19 a negyedik nap eseményeit írja le. Nem az első meg az első előtti :D és a negyediket, hanem a szöveg alapján egyértelműsíthetően kizárólag a negyedik nap eseményeit. Az, hogy adott esetben a hogyanra ad választ bizonyos etimológiai elemzés, attól még a negyedik napnál járunk.

Nem a vesszőparipám a téma. Attól, hogy érdekel a Bibliából ez a rész is, még nem neuralgikus pontom. A kérdésről beszélgetünk, és minden értő információ hasznos lehet. Ezért köszönöm a hozzászólásodat! A tudomány a világ megismerését egy adott hipotézisbe ágyazza, és a felfedezéseit soha nem ágyazza bele egy másik hipotézisbe is. Pedig a bizonyságok remekül beleilleszthetőek a teremtésleírásba, a vízözönbe is. Csak persze akkor a tudomány vallási dogmái meglehetősen sérülnének.

A Biblia védelmére meg kell jegyeznem, hogy abban a korban, amikor a teremtéstörténet megszületett, ez nagyon korszerű elmélet volt. A teremtéstörténet több évezreddel i.e. keletkezett, ekkor minden népnek volt hasonló gondolata a világ keletkezéséről. A hat teremtési nap Babilonból származik és kapcsolható a babilóniai elnevezésekhez, a sumér kultúrához. Minden egyes napnak megvolt az istene, a pásztoristen napján teremti a Biblia az állatokat, a Napisten napján a Napot, stb... Ez az igazi logika a teremtés sorrendjében.

Ebben az időben és még később is olyan elméletek születtek, mint Pallasz Athéna, aki Zeusz fejéből pattant ki teljes fegyverzettel, vagy a későbbi görög Kronosz és bonyolult mitológiai elemek, vagy a rómaiak rengeteg istene. Ebben a korban nem is volt rossz a Biblia elképzelése és a későbbi keresztény tanok is jelentősen előre vitték a világot Krisztus idejében.

Az kétségtelen, hogy a középkorban már visszahúzó tényezővé vált, manapság pedig csak a legsötétebb emberek képzelik valóságnak az egyszerű és primitív világképet.

Teljesen felesleges cáfolni, vagy főleg magyarázatot találni a szövegezésre, hiszen annyira túlhaladott manapság, hogy bárkinek azonnal szembetűnhet. A kereszténység megalapítása óta kétezer év telt el, de a világ teremtésének elmélete sokkal régebbi és ezt mindenkinek tekintetbe kell venni.

Ha valaki szó szerint elhiszi, abból aligha lehet egyetemi tanár, ez teljesen biztos, de hazánkban egyenlőre még mindig működik a demokrácia, bárki bármiben hihet, csillagjóslásban, kártya, vagy gömb jövendölésben, lehetsz mohamedán, sintóista és természetesen bármelyik keresztény felekezet tagja.

Ha kedved tartja, hiheted, hogy sajtból van a Hold, amire számos bizonyíték létezik. Hasonlósága az ementálival szembetűnő és cáfolhatatlan. A hozott kőzetminták sem lehetnek eme érvelés akadályai, hiszen a megkövesedett sajt is prezentálhatja őket és a sok éhes kutyagyerek biztosan tudja, amit Demjén Rózsi a kitűnő Bergendy bandával a fülünkbe húzott.

Mindehhez hozzátéve, ha nem lapátolással szeretnéd megkeresni a kenyered, akkor jobban teszed, ha iskolába jársz és némi tudásra teszel szert. A tudomány szót szitokként is használhatod, ebben sem akadályoz senki. Igazából csak a nyolc általános a kötelező, de az is csak a nagykorúságig, ha annyira tökkelütött, vagy szerencsétlen vagy, hogy azt sem tudod elvégezni, akkor már rád bízzák, a felnőtt emberre, hogy megítéld a magad számára szükséges tudás fokozatát és kedved szerint tudatlan maradhatsz, vagy tanulhatsz tovább estin, levelezőn, vagy más formában.

Non scholae, sed vitae discimus.