Miért nem tesz említést a Biblia a dinoszauruszokról?

Épp ezt mondom, hogy a Biblia nem tudományos tények alapján íródott, és valószínűleg nem úgy történtek a dolgok, ahogy azt leírták. Persze teljes bizonyossággal kizárni sem lehet.

Ha tudták volna anno, hogy léteztek dinoszauruszok, akkor talán őket is úgy írták volna le, mint Isten teremtményeit, csak esetleg már nem kaptak helyet Noé bárkáján. :D

Sziasztok!

No akkor kicsit konkrétabban. Az egyik leírás egy Apatosaurusról, Brachiosaurusról, vagy esetleg Iguanodonról: "Nézd csak a behemótot, amelyet én teremtettem, amiként téged is, fűvel él, mint az ökör!

Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban! Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak. Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak. Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét. Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik. Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein. Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.

Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is." (Jób könyve 40:15-23)

A másik leírás egy Pliosauroideáról:

"Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel? Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é? Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?

Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul? Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é? Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt? Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét? Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed. Ímé, az ő reménykedése csalárd; puszta látása is halálra ijeszt! Nincs oly merész, aki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe? Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém! Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét. Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be? Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület lakik! Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva mintegy szorító pecséttel.

Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok. Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái. A szájából szövétnekek jőnek ki, és tüzes szikrák omlanak ki. Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből. Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.

Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.

Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog. Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő. Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak. Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.

Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát. A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta. Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.

Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett. Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény. Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné valaki, a tenger megőszült. Nincs e földön hozzá hasonló, amely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen. Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett."

(Jób könyve 41:1-34)

Üdv. Péter

Kedves Kérdező,

amit a szentíró is érzékelt, meg te is érzékelsz, az az, hogy a világban rend van. Kozmosz és nem káosz. Amit a szentíró neked megfontolásra ajánl, hogy ez a rend föltételezi a rendezőt.

A hétnapos teremtéshimnusz a világ rendjének bemutatása úgy, ahogyan a szentíró ezelőtt 2500 évvel látta, és azzal a határozott kijelentéssel, hogy minden mögött Isten akarata van ott.

A mai hívők (többségükben) nem azt hiszik el, hogy a világ olyan, amilyennek 2500 éve látták, hanem azt, hogy rend van benne, és ez föltételezi a rendezőt.

Ha szerinted nem, akkor tűnődj el azon, miért van egyáltalán valami és miért nem inkább semmi.

Nem tudom, írta-e már előttem valaki, nem olvastam végig.

A Szentírás sok mindenről nem ír, ugyanakkor vannak dolgok, amiket, ha összességében átlátjuk az egész írást, akkor ki lehet következtetni. Pl. az Ige első két verse közötti korszakos különbséget. "Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet". Második: "A föld kietlen és puszta volt..." Isten, a világosság, a jó, a szeretet istene biztos, hogy nem teremtette a földet kietlennek és pusztának. Itt, a két vers között történhetett az, amit máshol lehet olvasni az Igében, miszerint a Sátán fellázadt Isten ellen, és démonjaival együtt levettetett a földre. Ami a Mózes könyvében le van írva teremtés, az a második teremtés lehetett. És az első teremtésben lehettek jelen pl. a dinoszauruszok. Ezeket Isten elpusztította.

Mindezek nincsenek világosan és egyértelműen leírva az Igében, de összevetve az Ige EGÉSZÉT és az archeológiai felfedezéseket, összeáll a kép, egybeillő, egymást erősítő lesz.

Ne vedd szó szerint azt, amit a biblia ír. ... mellesleg, lehetségesnek tartom, hogy a biblia onnan írja a teremtést, ahonnan a Föld korábbi lakói eltűntek.

... Na de na. Nem az lényeg hogyan, hanem hogy miért. :)

Kérdező:

Ajánlom figyelmedbe C.S. Lewis könyveit, nagyon értette a mai világot. Erre a te utolsó fölvetésedre pl. azt mondta, hogy aki szakállas öreg bácsinak képzeli az Istent, az nyilvánvalóan téved ugyan, de mennyivel inkább téved az, aki valamiféle végtelen energiának képzeli el. Az ember ugyanis nem tud a saját képzeletétől elszakadni. Aki végtelen energiaként gondol Istenre, az valamiféle pudingot lát maga előtt, márpedig lássuk be, a puding lényegesen primitívebb teremtmény, mint egy szakállas bácsi, aki kétséget kizáróan személy.

Szóval nem, nem szakállas bácsi az Isten, de a "szakállas bácsi" az egyik legjobb emberi megközelítés, amit ismerünk rá.