Akik elfogadják a tudományt és annak tényeit, elméleteit, de a teremtőt is, azok hogy csinálják?

Jedlik Ányos nem a legjobb példa a tudomány és a vallás minden tekintetben való összeegyeztetésére.

Parasztszülők gyermeke és tanulmányait nagyrészt elnyert ösztöndíjjaknak köszönheti, mivel szüleinek aligha lett volna pénze taníttatni a fiatal tehetséget.

Pappá szentelése szükséges volt a kor szelleméhez viszonyítva, enélkül nem taníthatott volna, mert az egyház befolyása ebben a korban uralkodó volt. Jedlik azonban hiába filozófia szakon végzett, nem érdekelte a teológia, jobban vonzotta az fizika, az elektromosság világa.

Kissé rebellis volt, a német nyelvű oktatás helyett a magyar nyelvet próbálta bevezetni, hogy más hazai tehetségek kibontakozását elősegítse, nagy jelentőségű a magyar nyelvújítói munkássága. 1846-ban magyarul és e szavakkal szólt az évnyitóra összesereglett hallgatósághoz: „…Nincs egyéb hatalom tehát e földön, mint a tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jóllétét eszközölhetné és biztosíthatná.” Vallási témába soha nem merült és életútja egyszerű származása folytán eleve el volt rendelve, mert a Királyi Akadémia tagsága egészen addig elérhetetlen volt számára, amíg munkái miatt világhírűvé nem vált.

Szerzetesi életéből származott azonban egy nagy hibája is, a félénk zárkózottság, amely akadályozta, hogy másokkal érintkezése által tudományos látóköre bővüljön, és hogy viszont ő tudományával másokra éltető hatással legyen… Mindez arra vezetett, hogy hiába fedezte fel Siemens előtt a dinamó elvét, nem sokat kamatoztatott belőle, Siemensnek újra fel kellett azt találnia. Az kétségtelen, hogy a pannonhalmi Bencés apátságnak sokat köszönhetett, de későbbi életét ez meg is nehezítette és jórészt ez volt az oka, hogy nem emelkedett olyan magasra a tudomány világában, mint ami tehetsége és munkássága révén megillette volna. Kutatásait is időnként el kellett halasztania, könyveinek nyomtatását gyakran saját maga finanszírozta és pénzszerző tevékenysége sem volt mindig hatásos, találmányaiból mások profitáltak.

Azt nem állítom, hogy a vallással szembefordult volna, ez ebben a korban lehetetlen volt, a római Katolikus hittel ellenben soha, semmilyen témában nem foglalkozott ezért ez irányú érdeklődésének teljes hiánya arra mutat, hogy meglehet, nagyon is voltak problémái a vallás és a tudomány összeegyeztethetőségével, csak ennek kifejtésére semmilyen módja nem volt.

Oktatói munkássága során sem mindig felhőtlen a kapcsolata a felsőbb egyházi hatalommal, időnként megesett, hogy gondolatait túlságosan újszerűnek találták és talán ezért, viszonylag korán vissza kellett vonulnia az aktív tudományos élettől.

Tőlem kérdezted egy másik kérdésnél, hogy hogyan tudom összeegyeztetni a teremtést és az evolúciót.

Ha végigolvastad valaha figyelmesen a Bibliát abban is a teremtés könyvét és összeveted azzal, amit földrajzból, ill bioszból tanultál, akkor nem nehéz észrevenni a párhuzamot, igaz, mindkettőt kissé máshogy magyarázzák, de a lényeg:

a Bibliát nem szó szerint kell értelmezni.Ott napokban van megadva a teremtés, de valójában egy Isteni teremtési nap sok ezer év is lehetett.Anno az ókori embereknek nem volt még ilyen szintű földrajzi ismeretük, mint nekünk, mégis nagyon pontosan leírták, a föld kialakulását és a rajta megjelenő életformák fokozatait.Honnan tudhatták ezt ilyen pontosan, ha nem Isteni ihletés útján?Igen, ahogyan a Biblia leírja a föld és annak légköre, a domborzata és a rajta megjelenő lények kialakulásának sorrendjét, az megegyezik azzal, amit a materialisták földrajz, biológia, evolúciós tudománya is mond, elenyésző különbségekkel.Az evolúcionistáknál vannak hiányzó láncszemek.És ez nem véletlen.Ez azért van, mert a fajok nem egymásból, mutáció útján fejlődtek ki!A kezdeti időkben voltak állati és emberi vonásokat is viselő lények, de ebbe most nem bonyolódnék, mert hosszú, a Bibliában erre is megtalálod a választ.De ha már Bibliánál tartunk, vannak benne örök érvényű bölcsességek, amit a mai kor emberének is érdemes megszívlelni, mert minőségibb életere vezetheti.Vannak benne azonban utasítások, amik már idejüket múlták és nem hozzánk, utókorhoz szól, hanem az akkori, bibliai idők emberének szólt elsősorban.Sajnálatos tény az is, hogy a Biblia némileg meg lett változtatva az idők folyamán.Még Justitianus idejében megpróbálták teljesen eltüntetni belőle a reinkarnációra utaló írásokat, de azért megmaradtak részek, amik erre engednek következtetni.

Én tehát elsősorban a teremtésben hiszek, de bizonyos tudományos elméleteket is elfogadok.Amennyiben ezek között az elméletek között látok némi összhangot.

"mégis nagyon pontosan leírták, a föld kialakulását"

Tényleg nagyon "pontos", a Biblia szerint a Föld előbb volt mint a Nap és a többi csillag.

És miért lenne probléma, ha a föld lett legelőbb?

És a tudomány honnan lehet teljesen biztos abban, hogy melyik volt előbb?

"És miért lenne probléma, ha a föld lett legelőbb?"

Most akkor mégsem pontos?

Egyébként azért lenne probléma mert a Föld ki sem alakulhatott volna ha nincs itt a Nap.

A vallásos írások, a vallásos filozófiák, az emberiség feltételezései, és intuíciói azoknak megfogalmazása válaszként az élet fő kérdései.Úgy hirdeti mindegyik a maga állítólagos igazságát, hogy aki nem azt hiszi el azt,jogtalanul Isten káromlónak,pogánynak, és egyéb jelzőkkel látják el. A vallások képviselői, pásztorai", szinte magukat képzelik más Istennek, mert állam lett az államokban minden vallási szervezet. Nagyon jó egzisztenciát biztosító szakma mindenképp, holott halvány gőzük sincs mind arról, amit a tömegek fejébe belesulykolni igyekeznek. - akár a keleti akár a nyugati hitvilágot nézzük. Fogalmuk sincs a valódi IGAZSÁGRÓL!

A tudomány szintén az igazságokat keresi, s igyekszik megválaszolni. A mely részben igaz válasz, de nagyon sok nem több mint szintén csak feltételezés, vagy épp beállított" igazság, amit matematikailag, újabban számgépes programokkal találnak ki és igyekeznek igazként beállítani-- hisz Nobel-díj járhat érte nem igaz?

ezek az úgy nevezet beállított" igazságok pedig addig maradnak igazak amíg nem születik megint egy elme akinek lesz ereje, és tudása szembeszállni vele, és el nem ismerik.

Az hogy valaki a tudomány ismereteit elfogadja, kutatásaikat érdeklődéssel figyelemmel kíséri, az még nem zárja ki azt, hogy valaki ne higgyen a Teremtésben, a Teremtő Isten létezésében

Az ember kétféle kép alkotja gondolatait, vagy a mások téziseit fogadja el, mert Ő maga képtelen bizonyos kérdésekkel kapcsolatban, önállóan tovább gondolni bármit is. vagy is "a Mások igazságai" közül választ úgy, ahogy számára elfogadható.

Vagy adott bizonyos szellemi adottsága és kíváncsisága amely lehetőséget ad számára, hogy saját maga keresse a választ az igazságokra, ehhez viszont felhasználja a vallások meséit is, de a tudományok megállapításait illetve csak hipotéziseit is.