Nem felnőtt korban önállóan kéne meghoznia az embereknek a döntést, hogy milyen vallást választanak?

De igen - a vallásos nevelés viszont nem azt jelenti, hogy eldöntik a szülők, hogy milyen vallású lesz a gyerek. Azt döntik el, milyen vallás szerint NEVELJÉK a gyereket - ez nem jelenti, hogy akkor a gyerek később ne térhetne át más hitre!

Nézd: aki komolyan vallásos, az nem csak a templomban az, hanem az egész életét így éli. Ez akarva-akaratlanul is kihat a családi életére is. Nem tudja azt megcsinálni, hogy ő vallásosan él, de a gyerekét nem arra neveli.

Baj akkor van, ha a szülő annyira fanatikus, hogy nem hagyja a gyerekét gondolkodni, nem ad helyt még a legapróbb kételkedésnek sem, hanem "Isten azt mondta és slusszpassz". Sokkal egészségesebb lenne, ha ehelyett nyitott lenne a gyerek ilyen irányú kérdéseire (is), és normálisan megbeszélné vele, miért úgy van, miért nem úgy van, hogy kell ezt érteni.

Én nem vagyok vallásos, pogány vagyok. Párom svéd, Ő az északi istenekben hisz ;) Ha majd egyszer lesz gyerekem, vagy lesznek gyerekeim, én semmit nem fogok rájuk erőltetni. Majd idővel kialakul, miben szeretne hinni, vagy választhatja azt is, hogy nem hisz semmiben. Én csupán azt ítélem el, amikor valaki fanatikus módon akarja a másikra ráerőszakolni a saját hitét.

23/N