Hold és erózió? Normálisnak szánt kérdés kreacionistáknak.

Kissé pontosítok, mert a Holdon nincs erózió abban a formában, ahogy az a Földön létezik. Ezért is láthatóak az ősi kráterek, sőt az űrhajósok lábnyomai is, amik ki tudja meddig megmaradnak.

A Földön is számos meteor becsapódás nyomai vannak, amiket egyre jobban elmos az erózió. A közeli történelem is említ kisebb nagyobb becsapódást, pl. a szibériai tunguz meteort, ami már elég jelentős volt.

A Geológia szerint a hegyek kialakulásáért a tektonikai mozgások a felelősek, Istennek nincs ebben szerepe. A mérések szerint a Himalája mai is nő és a kontinensek is vándorolnak.

Na és a cseppkőbarlangok?

Mindjárt megnézem mit írtál, de előbb válaszolok:

Isten ilyenre teremtette.

:D

Kedves Kérdező.

A tudósok, akik egy két egységből álló űrszondát küldtek a Holdra, azt mondják, hogy víz jelenlétét észlelték az első egység becsapódásakor keletkezett törmelékfelhőben. A törmeléket spektrométerekkel vizsgálták, olyan eszközökkel, melyek az anyagok összetételét analizálják az általuk elnyelt, illetve kibocsátott fény hullámhossza alapján. „Legközelebbi szomszédunk titkait felfedve a Naprendszer titkait is megfejtjük” – jelentette ki Michael Wargo, a NASA washingtoni főhadiszállásán dolgozó szakértő, a holdkutatás vezetője. Nemrég egy Holdra küldött szonda segítségével megállapították, hogy a Hold északi pólusán több millió tonna víz van.

A Hold egyik legfőbb hatása a földi életre az, hogy a gravitációs ereje előidézi az árapályt. Úgy vélik, hogy ez a jelenség alapvetően fontos az óceáni áramlatokhoz, melyek nagy mértékben meghatározzák az időjárásunkat.

Holdunk ezenkívül egy másik kulcsfontosságú feladatot is ellát: a gravitációs vonzása stabilizálja a Föld tengelye és pályasíkja által bezárt szöget. A Nature című tudományos hetilap szerint a Hold nélkül a Föld tengelyének hajlásszöge hosszú időszakonként közel 0 és 85 fok között váltakozna. Képzeljük csak, mi történne, ha a Föld tengelye egy cseppet sem hajlana el! Nem gyönyörködhetnénk az évszakok váltakozásaiban, és alig esne eső. A Föld tengelyének elhajlása azt is megakadályozza, hogy olyan szélsőséges hőmérséklet alakuljon ki, amelyet már nem bírnánk ki. „Jelenlegi éghajlatunk állandósága egy rendkívüli égitestnek, mégpedig a Holdnak köszönhető” — vonja le a következtetést Jacques Laskar csillagász. A Holdunk azért képes stabilizálni a Földünk tengelyét, mert a Földhöz viszonyítva elég nagy — nagyobb, mint az óriásbolygók holdjai az óriásbolygókhoz képest.

Létfontosságú mellékbolygó

hold a jelenlétével elősegíti, hogy a föld ferde állása, más szóval forgástengelyének hajlásszöge állandó legyen. Ez pedig „döntően fontos ahhoz, hogy a Földön olyan körülmények legyenek, amelyek fenn tudják tartani az életet”, állapítja meg egyik tudományos írásában Andrew Hill. Ha nem volna a közelben semmilyen nagy és természetes mellékbolygó, amely állandósítani tudná bolygónk forgástengelyét, a hőmérséklet megemelkedne, és az élet valószínűleg lehetetlenné válna a földön. Csillagászoknak egy csoportja ezért így következtetett: „Azt is mondhatnánk, hogy a Hold szabályozni tudja a Föld éghajlatát”

De ez még nem minden. Szokatlanul nagy Holdunk elősegíti az életet a földön, mivel gravitációs vonzereje megakadályozza, hogy a Föld túl nagy mértékben billegjen a tengelyén. Az ilyen mozgás erőteljes és katasztrofális következményekkel járó éghajlatváltozásokat eredményezne. Tehát ahhoz, hogy létezzen élet a Földön, a Nap és a Föld közötti megfelelő távolság, valamint a megfelelő nagyságú Hold hajszálpontos kombinációja szükséges — és mindez a Nap egyéb tulajdonságain kívül.

Nos ez a kis beszámoló talán segít neked, hogy az erózióra a holddal kapcsolatban hogyan gondolj....

Tisztelttel

Katy Weaver

Tisztelt Katy, most nem a biblia a megmondó?

pedig ott az áll, hogy az Isten a harmadik napon azért teremtette a Holdat, hogy legyen világító test éjszakára. Ennyi.

Mózes I. 16. - Teremté tehát az Isten a két nagy világító testet: A nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbiket, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.

17. És helyezteté azokat Isten az ég menyezetére, hogy világítsanak a földre.

18. És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó.

19. És lőn este, és lőn reggel. Negyedik nap.

Kedves Katy!

Sajnálom, hogy több tekintetben ismételten ellent kell mondanom Neked, de ezúttal is tévedések vannak a komentedben.

A Föld tengelye az ekliptikára állított merőlegessel 23,4 fokot zár be. Mivel a Föld nem teljesen gömb alakú, az egyenlítőnél szélesebb, ezért erre a részre a Nap, de közelsége miatt inkább a Hold forgatónyomatékot fejt ki és ez által a Föld tengelye 25700 év alatt körbefordul, mintegy kúppalástot írva le. Ezt hívják precessziónak (lat. precedeare - előre haladni)

Minderre rárakódik a nutáció, amely amiatt van, hogy a Hold pályasíkja kb. 5 fokban eltér a Földétől és ez készteti a Föld tengelyét billegésre, melynek periódusa 18,6 év. Ezért a Föld tengelye kb. 28,5 és 18,5 fok között ingadozik. A teljes precesszió 26 ezer éves periódusán belül kb. 1400 nutációs periódus van.

Magyarán a Hold nem stabilizál, hanem éppenséggel a billegés okozója.

Legalább is eddig így tudtam, bár ha erre nézve valami szemléltető anyagot küldenél, azt megköszönném.

A Holdkőzetek víztartalma elenyésző, eddigi ismereteim szerint, de ha linkelni tudnál erről valamit, azt is köszönettel fogadnám, meglehet, elkerülte a figyelmemet, hogy találtak rajta fagyott állapotban jelentős mennyiséget.

A Holdnak gyakorlatilag nincs légköre, bár a felszín alatt vannak nehezebb gázok, amik jórészt rádioaktív bomlásból származnak, elsősorban radon, de az is rendkívül csekély mértékben. A Hold gravitációja kb. 1/6 a a Földének, ezért a könnyebb gázok, hidrogén, stb... elérhetik a kozmikus szökési sebességet és a nagy hőmérsékleti ingadozás miatt a víz sem maradhat meg rajta.

Azzal egyetértek, hogy az árapály keltő hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Földön élet lehetséges.

üdv

Tisztelt Tzolkó az idő hiány miatt este felé érek ma rá, és akkor kutatok a kérésed után. Köszönöm hogy meg tiszteltél a leveleddel.

Tisztelettel Katy Weaver

Az kisebb-nagyobb butaságok-pontatlanságok ellenére is végre valami értelmeset láthattunk Katy-től. Azt nem értem viszont ez hol kapcsolódik a kérdéshez.

Leírta, miért jó a Hold a Földnek, de ez sem alátámasztja, sem nem cáfolja a kérdésben állítottakat.

Próbálok nagyon rövid lenni, és a válaszom csupán teória és relatív józan paraszti ész általi írás. Nincs szándékomban vitát szítani vagy céltáblája lenni "buta vagy, először az általános iskolát végezd el, nem értesz hozzá, ne szólj olyanba, amihez nem értesz" típusú nagy tudású professzorjelöltek számára. Köszönöm!

"Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, hogy a "fiatal föld" teória hogyan magyarázza a Holdon levő krátereket, hogy mikor keletkeztek? "

Egy teória szerint a vízözönnél, mikor a mélység forrásai feltörtek iszonyú erővel.

"Néhány nagyobb kráter annyi kisebb-nagyobb becsapódást vészelt át, hogy elerodálódott az alakja."

A Holdon, tekintettel a légkör és a folyadék hiányára nincs erózió.

"Az írott történelem világszerte alig említ ilyen eseményeket, pedig némelyik akkorát szólt, hogy a föld is kapott a törmelékből. 300.000 egy km-nél nagyobb kráter van. Emellett van több száz óriáskráter, melyek izzó nyomait hetekig is kellett volna látni éjszaka. A régi ember pedig ezt biztos észrevette volna és különös jelenség lévén lejegyezte volna."

Ha az említett teória a kiinduló pont, akkor ez nehezen teljesülhetett, ugyanis annak a lényege pont az volt, hogy ne legyen ember Noéék nyolcán kívül. Ráadásul attól, hogy egy jelenségnek nincs a múltból fennmaradt írott dokumentációja, még nem jelenti azt, hogy nem történt meg.

"Ezeknek a keskeny vízfolyásoknak rengeteg idő kell a kialakulásukhoz és relatíve állandó, kis mennyiségű folyással."

1: Fogalmad sem lehet, hogy ezek a vízfolyások milyenek voltak 1000 vagy 2-3000 éve.

2: Igen, és mennyi? Mekkora eróziót okoz az általad említett vízfolyások 100 év alatt?

3: Ezek a vízfolyások vízhozama igen változó és változékony tud lenni különböző időszakokban, tehát az erózió nem állandó, legfeljebb egy időintervallumban átlagolható. Erről pontos dokumentáció nincs.

4: Nem tudhatod, hogy a meder anyagösszetétele milyen volt. Egy homokos, laza szerkezetű anyagot egy hét alatt képes elmosni egy kisebb vízfolyam, míg a megmaradt keményebb kőzetet nyalván sokkal lassabban. Lehetett a meder kezdeti szakaszán lazább összetétel, melyet lényegesen gyorsabban hordott el a víz.

Remélem a válaszom a normális kategóriában volt, köszönöm!