Miért mond ekkora sületlenséget a biblia, Isten tévedhetetlen beszéde?

"(Jób 38:12-13) "Parancsoltál-e a reggelnek, amióta napjaidat éled? Tudattad-e a hajnallal a helyét, Hogy megfogja a föld széleit, És lerázza onnan a gonoszokat?"

Már kitárgyaltuk.

1Móz 1,6-8

"És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap."

Abból, hogy a mennyezet égnek van nevezve, látszik, hogy a felhőkről ill. a felszínen lévő vizekről van szó.

Zsolt 19,2-7

"Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Nem [olyan] szó, sem [olyan] beszéd, a melynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennök sátort. Olyan ez, mint egy vőlegény, a ki az ő ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát. Kijövetele az ég [egyik] szélétől s forgása a [másik] széléig; és nincs semmi, ami elrejtőzhetnék hevétől."

Ez a megszemélyesítés nevű költői eszköz.

Jób 37,17

"Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, amely szilárd, mint az acéltükör? "

A fejezet arról szól, hogy nem ismerhetjük mg teljesen a természetet, Isten csodáját.

Ésa 40,22

"[A]Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák [előtte,] ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort,

lakásra; "

Isten nagyságáról szól ez a rész, aki bármit megcselekedhet.

Zsolt 144,5

"Uram, hajlítsd meg egeidet és szállj alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!"

A 144. zsoltár arról szól, hogy Isten nagy, gondja van reánk, és kéri a költő, hogy tekintsen le reá és szabadítsa meg. Ez szerinte nagy csodákkal járna, amiket megemlít.

Ámós 9,6

"Aki fenn az égben építé az ő boltozatát, és annak íveit a földre alapítá"

Az egész fejezet Isten nagyságáról és országának bűnösségéről szól, irományai jelképesek.

Jób 26,11

"az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől" - tehát az égnek oszlopai vannak. Kellenek is neki, hiszen bizonyára nagyon nehéz, legalábbis abból ítélve, hogy "szilárd, mint az acéltükör"

Kedves kérdező, nincs értelme a további vitának. Minden költeményben vannak hasonlatok. Képzeld el a Bibliát úgy, mint a János vitézt, csak megtörtént eseményekről szólva. Ha nem látod a költői eszközöket, akkor tényleg beteg vagy, nem bántásból mondom, az egyik barátom testvére pont ebben a betegségben szenved.

Kedves kérdező.

Jelképes állításokat nem lehet cáfolni, csak azt lehet leírni, hogy jelképesek. Ugyanez a helyzet azon állításokról, miszerint Isten megtehetné ezt meg azt.

Amúgy a Biblia írói a babiloni világképben gondolkoztak, ezért tűnhetnek egyes kijelentéseik tévesnek. A Bibliát ugyanis Isten nem saját kezével írta, csak sugalmazta. CCélja amúgysem a történelmi, tudományos hitelesség, hanem a teológiai. Igazából tehát az egész vita lényegtelen.

És nem, ezeket a részeket senki nem értelmezi eltérően.

A Biblia egyes részeit nem érdemes külön vizsgálni. A Bibliának van egy egységes mondanivalója, ennek fényében érdemes vizsgálni a Biblia különböző részeit.

Ha a Biblia központi mondanivalóját, a megváltást megérted és elfogadod, teljesen más megvilágításba fognak kerülni olyan igerészek is, amiket azelőtt ismertél ugyan, de halvány gőzöd sem volt róla, mit jelenthetnek. Én legalábbis így voltam vele. És azokat a részeket senki nem magyarázta meg nekem, sőt az emberi magyarázatok csak még inkább összezavartak. Egyszerűen, megtérés után elkezdtek a helyükre kerülni teljesen maguktól olyan dolgok, amikkel azelőtt semmit sem tudtam kezdeni.