A szabad akarat Isten rosszindulatú adománya?
Bocs a hosszúságért, de érdemes elolvasni.Nem vagyok hívő, ha ezt olvassák ilyenek ,akkor érdekelne az ő logikájuk, mit mondanak erre.
Megteremti Isten az embert , világot a saját tetszése szerint, úgy, hogy az ő törvényei és kedve szerint történjenek tovább az események. Eddig oké. Jön a szokásos kérdés? Isten miért engedi meg, hogy szörnyűségek történjenek a világban (emberölés, kínzás stb)? Erre jön a szokásos válasz: mert szabad akaratot adott az embernek. De ez a válasz ellemntmond az egész keresztény hitnek.
1. Szerintetek a szabad akarat jó vagy rossz dolog? Hogy szabadságom van valamiben? Szerintem jó dolog és nehéz ennek az ellenkezőjét bizonyítani, hisz ha nem lenne,akkor valaki utasításait követném,nem lenne szabadságom valamiben,ez mindenképpen rossz dolog. Másrészt ha Isten ezt adta nekünk,akkor nem lehet rossz dolog, mert Isten miért adna már nekünk rossz dolgot nem? (persze szerintem rossz ha a valláűs logikáját nézem, de erről majd később, egy keresztény nem mondhatja azt hogy Isten eleve rossz szándékkal adta volna ezt az embernek).
Lényeg, hogy ez jó dolog.
2. Isten megalkotta a világot,amihez különböző "törvényeket" alkotott, megszabta mi tetszik neki, mit üdvözöl stb.. DE! Ugyanakkor megadta nekünk a szabad akaratot, vagyis azt a lehetőséget, hogy az akaratával szembe menjünk. És ezt ő döntötte el, ha úgy tetszik az embernek nem volt szabad akarata abban, hogy legyen szabad akarata,mert Isten így alkotta meg. Úgy alkotott meg minket, hogy szembe mehessünk az ő akaratával. Ez tiszta sor.
3. De hát a szabadság jó dolog, így a szabad akarat is, vagyis Isten akaratával szembemenni jó dolog, hisz ezt jelenti a szabad akarat. Sajnálom, de ezt mondja ki a vallásotok. Ezen az alapon a szabadságot el kéne vetnie a kereszténységnek és egy valaki(Isten) utasításait kellene követniük, mert a másik verzó (szabad akarat) Isten terveivel ellentétes. (de ez is fura, mert ehhez is szabad akarat kell:) hogy ezt megcsinálják).
Vagyis jó dolog-e a szabad akarat vagy nem? Ha igen,akkor ez azt jelenti, hogy Isten akaratával ellenkezőt tenni is jó dolog, ha nem jó dolog a szabad akarat, akkor meg eleve Isten rosszindulatúan alkotott meg minket. De ha nem adott volna szabad akaratot,akkor meg egy diktátor lenne,aki minket érző lényeket gépek módjára beprogramoz mindenféle parancsra,ami neki tetsző. Ez ellen egyébként az egyház is tiltakozik, mert tiltakozik minden olyan ideológia ellen ami az ember akarati szabadságát a fölbe tiporja.
"Nem vagyok hívő"
Én sem! De...
Szerintem Isten útjának követése megköveteli, hogy saját akaratunkból és meggyőződésünkből tegyük. Ha nem mi döntünk így, csak robotként tesszük, amit az isteni program diktál, akkor nem részesülünk a kegyből, nem üdvözölünk, nem érezzük a szeretetét, stb. Szóval Isten nem azért adott szabad akaratot, mert az "jó", hanem lehetőséget adott vele arra, hogy csatlakozzunk a nyájához, érezzük az adományait, stb.
A szabad akarat szerintem olyan, mint egy hosszú, szép utazás. Ha egyből a célhoz ugrunk, akkor nem élveztük az utat. Ott vagyunk ugyan, de lemaradunk a lényegről. Így viszont megkaptuk a lehetőséget, hogy magunk járjuk végig, mert ha ez kimarad, a cél sem fog annyit érni.
Én sem vagyok hívő, sőt materialista vagyok, de józan paraszti ésszel:
Ha szeretsz valakit, elengeded a kezét, nem kényszeríted semmire.
Ha ő szeret téged, úgy viselkedik, ahogy tudja, hogy te szeretnéd.
Ezt az egészet főleg, mint szülő-gyerek kapcsolatot képzelem el.
DE ha Isten szereti az embert,akkor miért állított neki pl csapdát( a tudás fája) vagy miért írtotta ki gyermekei egy részét( özönvíz) és miért sújtja őket annyi csapással?
Jó dolgo ez a szülői hasonlat, de szerintem ez ott bukik meg, hogy egy szülő genetikailag nem akar ártani a gyermekének, mert az génjei továbbhordója és mintegy saját maga túlélője. Ezzel szamben Isten jó sokat ártott is a gyermekeinek, egy szülő nem tudja feláldozni gyermekeit a másik gyerekeiért vagy ha igen azt általában nem szokás rendes szülőnek nevezni.
Tegyük fel, hogy én, mint helyi kis isten, támogatok egy kis törzset, akik éheznek egy folyóparton. Egy hétig tömöm beléjük a halat, hogy jóllakjanak. Egy hét után adok nekik egy hálót és egy használati utasítást. Eldönthetik, mit tesznek vele.
Szerinted mikor lesznek boldogabbak? Mikor adtam többet nekik, mikor szerettem őket jobban, mikor voltam jobb hozzájuk?
"Szerinted mikor lesznek boldogabbak? Mikor adtam többet nekik, mikor szerettem őket jobban, mikor voltam jobb hozzájuk?"
Hogy mikor lesznek boldogabbak, ahhoz ismerni kéne őket, hogy mi számít nekik boldogságnak,mert lehet, hogy nem szeretik megölni a másik élőlényt, Ebben az esetben az első héten boldogabbak, mert tegyük fel megkapják tőled a halad, kifilézve meg minden, de a másik héten már nekik kell őket megölni, tehát ugyanazért az energiaadagért még gyilkolniuk is kell (pláne ha te teremted a halakat,akkor a te alkotásaidat ölik meg).
Vagy ha ők lusták,akkor is az első héten boldogabbak,mert akkor nem kell energiát befektetniük az élelemért.
Ha mindezek nincsenek meg bennük (nem lusták, nem írtóznak más élőlényt megölni) még akkor sem biztos, hogy boldogabbak a másik héten, mert lehet, hogy unalmasnak tartják a halászatot.
De ha ők szeretnek közös akciókat végezni, akkor a második héten boldogabbak,mert ezt megtehetik a hálóval.
Kevés az információ.
Akkor máshogy kérdezem, elsősorban a hívőktől:
Boldogabbak lennének-e a hívők, ha nem saját döntésük és akaratuk alapján követnék a hitüket, hanem mert nem lenne más választásuk. Rossz-e nekik, hogy maguk ismerték fel a hit erejét és adományait?
"Vagy ha ők lusták,akkor is az első héten boldogabbak,mert akkor nem kell energiát befektetniük az élelemért."
Gondolom, nincs gyereked. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!