Ha Istennek az volt a célja Jézussal, hogy megváltsa az emberiséget, akkor Júdás nem is tett semmi rosszat, merthogy az ő árulása is benne volt Isten tervében?

"Mint mondtam, Isten a szíveket vizsgálja"

Ezzel gyakorlatilag semmiben sem magyaráztad meg a 19-es által felvetett problémát. Ha valaki dönt a bűn mellett, vagy bűn ellen, akkor nyilván a "szívében" is eldönti, nem csak fejben. Így van ez manapság, ha egy keresztény ember pl. úgy dönt, hogy felrobbant egy abortuszklinikát, nyilván nem csak fejben döntötte el, de teljes szívvel támogatja a saját ügyét. Annyit csináltál, hogy megpróbáltad a fogalmak kicserélésével tovább ködösíteni az ügyet, de nem jött be...

Felebarátaim :)

Vizsgáljuk meg Iskariót Júdás esetét is. Júdás becstelenül élt: lopott a gondjaira bízott pénztartóból (János 12:5, 6). Később elment a zsidó elöljárókhoz, és megegyezett velük, hogy 30 ezüstért elárulja Jézust. Az árulás után furdalta a lelkiismerete, de soha nem bánta meg szándékos bűnét. Júdás tehát nem méltó a feltámadásra. Ezért nevezte őt Jézus a ’pusztulás fiának’ (János 17:12; Máté 26:14–16).

Iskariót Júdás eleve arra volt rendelve, hogy elárulja Jézust?

Zsolt 41:9: „a velem békében levő ember is, akiben bíztam, és kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.” (Figyeld meg, hogy a prófécia nem mondja meg, Jézus melyik közeli társáról van szó. Isten tudta, hogy az Ördög Ahitófelt, Dávid tanácsadóját felhasználta arra, hogy Dávidot elárulja, és feljegyeztette az eseményt, mert ebből felismerhető az Ördög viselkedése és várható eljárása.

Nem Isten, hanem „az Ördög [volt az, aki] a szívébe adta Iskariót Júdásnak, Simon fiának, hogy árulja el [Jézust]” [Ján 13:2]. Júdás ahelyett, hogy ellenállt volna a sátáni befolyásnak, engedett annak.)

Ján 6:64: „Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta . . . ki az, aki el fogja árulni őt.” (Nem a teremtés kezdetétől, nem is Júdás születésének időpontjától fogva, hanem Júdás áruló magatartásának ’kezdetétől fogva’. Vesd össze: 1Mózes 1:1; Lukács 1:2 és 1János 2:7, 13; e szövegek mindegyikében a ’kezdet’ viszonylagos értelemben használatos. Figyeld még meg a János 12:4–6-ot is.)

Zsömle/lány

8-9-es vagyok

Isten látja lelkemet, én mindent megpróbáltam, hogy megértsétek. Teszek még egy próbát. Az ellentmondás, amire ti hivatkoztok, hogy ha az Isten mindenható, tulajdonképpen ő a felelős a tetteinkért, ez csak a ti fejetekben létezik, azért mert nem néztetek utána, mit gondolunk Isten mindenhatóságáról. Ha nektek a mindenhatóság azt jelenti, hogy Isten marionett bábuként rángat minket ide-oda, na ilyen értelemben nem mindenható az Isten, a katolikus keresztény teológia nem ezt érti mindenhatóság alatt (bár felekezetenként eltérő módon gondolkodunk szabad akaratról, nem derül ki kinek a véleményére vaygtok kiváncsiak, ezért a katolikust írom). Isten próbára tesz minket, minden adandó alkalommal, felkínálja a választást jó és rossz között, és ezt nem azért teszi, hogy csőbe huzzon, jól kibabráljon velünk. Isten nem egy mindenható szuperszámítógép, mint ahogy ti képzelitek. Isten szeretet. A szeretetet nem érdekli a haszon, az érdek, az eredmény. Isten annyira szeret minket, hogy százszor és ezerszer megadja az esélyt, hogy őt válasszuk és örök életünk legyen Őbenne, akkor is ha tudja, százszor és ezerszer vissza fogjuk utasítani. Mert Isten maga a szeretet, nem számító, és nem a ti fogalmaitok szerinti "logika" vezérli.

A saját fogalmaitokat akarjátok ránk erőltetni, és nem jártok utána, hogy mi mit értünk azokon a fogalmakon. Jézus Júdást a tanítványi közé vette, nem azért, hogy elárulja, hogy kihasználja őt, hanem szeretetből, hogy megmentse az életét. Júdás maga döntött úgy, hogy áruló lesz, nem Jézus választotta őt ki erre. Az, hogy ez az árulás, csak elősegítette Jézus későbbi üdvtörténetét, ez egyszerüen csak azért van, mert a bűn mindig csak a bűnösnek árt, soha nem Istennek. Az ember a bűneivel saját maga és a Gonosz pusztulását idézi csak elő, épp ezért óv Isten a bűntől, mert meg akar menteni.

"Attól, hogy utólag kimagyarázzátok az összes logikai bukfencet, még nem lesz koherens. Ne mondd azt, hogy a Bibliára hivatkozol"

Azt írtam, kedvesem, hogy a tanításaink logikailag koherensek, nem azt, hogy a Biblia. A Biblia tele van szemantikai értelemben egymásnak ellentmondó állításokkal, ez tény. Nagyon ügyi vagy, hogy rájöttél, méghozzá anélkül, hogy olvastad volna. Csak az a baj, hogy a Biblia műfaja nem tudományos értekező próza, hanem egy vallási irat, így fura ezt számonkérni, ennyi erővel a költészet is hülyeség, mert nem a hétköznapi logikára épül. Minden vallás a természetfelettivel való találkozásról szól. Hogyan lehet a természetfelettit közvetíteni, a fizikai világ eszközeivel? Megmondom hogyan: ellentmondásosan. Mivel minden vallásos irat a hétköznapi valóságon túliról beszél, valahogy mégis bele kell szuszakolnia a hétköznapi valóság leírására alkalmas emberi nyelvbe. Pont mint a költészet, képekhez, ellentmondásokhoz folyamodik, ezzel próbálja kifejezni a kifejezhetetlent.

Tévedés, Júdás nem bánta meg amit tett.

Felakasztotta magát.

ez az ami mutatja, hogy nem bánta meg.

Péter 3X tagadta meg Jézust, Ő megbánta. Miért, mert nem lett öngyilkos, hanem rendezte az ügyet isten elvárása szerint.

Júdásnak is ugyan ezt kellett volna tennie, de Ő döntött a saját élete felől, amit nem tehet egy keresztény, mert nem a saját tulajdona saját magának.

– Mi miatt érzett Júdás lelkifurdalást? A Biblia nem utal arra, hogy Júdás lelkifurdalása valódi bűnbánat lett volna. Ahelyett, hogy Isten megbocsátását kereste volna, a papi elöljáróknak és a véneknek vallotta be gonosz tettét.

Mivel olyan ’bűnt’ követett el, amely „halált von maga után”, Júdáson jó okkal uralkodott el a bűntudat és a kétségbeesés (1Ján 5:16). A lelkifurdalása abból fakadt, hogy a helyzete reménytelen.

Iskariótes Júdás bűne szintén megbocsáthatatlan volt. Jézus elárulása szándékos, megfontolt betetőzése volt egy képmutató és tisztességtelen folyamatnak. Például amikor Júdás látta, hogy Mária megkeni Jézust olajjal, ezt kérdezte: „Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek?” János apostol azonban hozzáfűzte: „Ezt pedig nem azért mondá [Júdás], mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené.” Nem sokkal ezután Júdás elárulta Jézust 30 ezüstpénzért (János 12:1–6; Máté 26:6–16). Igaz, utána lelkiismeret-furdalást érzett és öngyilkosságot követett el (Máté 27:1–5). De bűne nem bocsáttatott meg, mivel megfontolt, kitartóan önző magatartása és árulása a szent szellem elleni bűnre utal. Milyen helyénvaló volt, hogy Jézus Júdást „a veszedelem fiá”-nak nevezte! (János 17:12; Márk 3:29; 14:21).

Zsömle/lány

Kit is hibaztatott Jézus?

Judasnak ezt mondta:

" . És a falat után akkor beméne

abba a Sátán. Monda azért néki Jézus:

A mit cselekszel, hamar cselekedjed."

A főpapról mit mond?

" Felele Jézus: Semmi hatalmad sem

volna rajtam, ha felülről nem adatott

volna néked: nagyobb bűne van azért

annak, a ki a te kezedbe adott engem."

Ezt Pilátusnak mondta, és sokan Judásra gondolnak, de Krisztust Pilátushoz Kajafás a főpap küldte.

A főpapnak pontosan kellett volna látnia a jeleket. De ő vak és süket volt.

Jezusnak volt egy hasonló megnyilvánulása a papokhoz.

" És ő megparancsolá néki, hogy azt

senkinek se mondja el; hanem eredj

el, úgymond, mutasd meg magad a

papnak, és vígy áldozatot a te

megtisztulásodért, a mint Mózes

parancsolta, bizonyságul ő nékik."

Mivel leprás megtisztulását a pap hagyta jóvá, és leprás csak úgy nem tisztul meg. A papnak fel kellett figyelnie erre a jelre. Jézusnak gondja volt az ő papságára.

Isten senkit nem használ fel eszközül.

Az embert nem lehet megváltani, mert minden ember saját életével cselekedeteivel előre meghatározza saját lelkének sorsát.

Isten nem ítélkezik senki felett, az ember saját maga ítéli halhatatlanságra vagy épp megsemmisülésre saját lelkét-- mert az út amit a léleknek meg kell tennie a halhatatlanság eléréséért az valóban pokoli út. Az olyan lélek amely szennyezetté válik az lassú lesz a haladásában minél több bűnt követett el élete során annál lassúbb és megsemmisül az úton, mert ismét primitív anyag részévé válik.

Judás azért lett öngyilkos, mert a tervük nem valósult meg Jézus meghalt a keresztfán és a csoda, mint feltámadás elmaradt.Judás meggyőződésem semmiféle árulást nem követett el-- minden megtervezett volt csak félre sikerült-- nem jelent meg nyilvánosan égi dörejjel Isten és nem mentette meg Jézust se mivel nem volt több mint egy ember a sok ember közül aki saját sírját ásta meg"

Isten nem avatkozik bele az életbe legfeljebb óva int ne tedd, mert ártasz önmagadnak-- ezt tette Jézussal is-- de Ő fel sem fogta, mert kint a pusztában az éhezéstől már téveszméssé vált-- Fel se ismerte hogy az isteni Jelenés jelent meg amikor szidalmazta Istent és azt se vette észre hogy kirántotta az Ő lelkét raportra.

Jézus tragédiáját saját butasága okozta--- Nem kellett volna napokon keresztül a hindú éhezést folytatni akkor észnél lett volna-- és a keresztfát is elkerülte volna.