Bűnös vagyok? Mi lesz velem?

Szerintem pedig mi emberek túlegyszerűsítjük Istent. Ez olyasmi, mintha kétdimenziós lények egy hengert akarnának megvizsgálni. Mi lehet az, ami egyik oldalról nézve mintha egy kör lenne, a másikról téglalap...? Túlegyszerűsítjük azzal, hogy ha hatalmasnak is, de mégiscsak emberszerűnek érezzük őt, aki dönt, parancsol, tilt és rendelkezik. Távol vagyok a teljes bizonyosságtól, de az a benyomásom, ilyen isten csak emberi teremtmény lehet. Azt gondolom, hogy amikor azt érzem, hogy egy nagy háló része vagyok, amiben minden mindennel közvetlen kapcsolatban áll, valahogy úgy, mint egy asztalterítő anyagában a szálak, akkor vagyok közel Istenhez. Legalábbis akkor közel érzem magam hozzá. Egyébként szoktam a Bibliát olvasni, és Jézus történeteit is nagyon szeretem, de úgy képzelem, hogy Isten talán nem kategorikus igazságokat akart közölni velünk, hanem illúziókat keltett a számunkra, mesékbe vont be minket, persze, igaz mesékbe, amiken keresztül tanultunk. Én pl zsidó vagyok, de biztos vagyok benne, hogy Isten számtalan néppel "elhitette" hogy ő a kiválasztott nép.

Utolsó, én a mondanivalód elejével teljesen egyet értek. Mi valóban "két dimenziós lények" vagyunk Istenhez képest, ezért irritál amikor néhányan habzó szájjal állítják, hogy ők tudják a tutit. Én keresztény vagyok és abban hiszek hogy Jézusban ismerhettük meg Istent a legjobban. De még az is csak "tükör által homályosan".....