Hogy lehet, hogy a katolikus egyház is mélyen belekeveredett a náci háborús bűnösök szöktetésébe és bújtatásába évtizedeken keresztül?

Ateista vagyok, de zsidó óvodába és iskolába jártam, így bevallom, lehet, hogy kicsit elfogult vagyok - hiszen a kereszténységről bőven nem tudok annyit, mint a zsidóságról.

Bizony a nácik sok embernek mosták át sikeresen az agyát...

A katolikus egyháznak pedig nagyon kevés nem képmutató tagját ismerem sajnos.

Nem igazán tapasztalom, hogy a hívők a mindennapi életben is gyakorolnák a vallásukat.

Persze zsidók között is ismerek sok p.rasztot, de ők általában újgazdag idióták gyerekei, és utoljára gimiben láttam őket, azóta benőhetett a fejük lágya.

A felnőttek viszont mindig sokkal nyitottabbak voltak velem.

Ateistaként ha zsidó családhoz kaptam meghívást, mindig jól éreztem magam, tiszteletben tartottuk egymás nézeteit, sosem volt probléma és mindig azt éreztem, hogy szeretnek, elfogadnak.

Amikor keresztény családnál vendégeskedtem (hozzáteszem ez kevesebbszer történt meg, tehát nyilván nem "igazságos" az összehasonlításom), akkor mindig kakukktojásnak éreztem magam, valahogy mintha csak azt lesték volna, mikor jövök végre rá, hogy náluk van a bölcsek köve...

És rengetegszer kérdeztek a zsidóságról, és hát én a helyükben mélyen szégyenkeznék azok miatt a kérdések miatt...

Szóval ÉN AZT TAPASZTALOM, de isten ments, hogy ezt olvasva egy rendes keresztény ember magára vegye a véleményem, mert Rá természetesen nem vonatkozik(!), hogy igen, a zsidók hajlamosak büszkék lenni a zsidóságukra, de ez inkább vicces, kedves, és tele van önirróniával...

A keresztények viszont véresen komolyan gondolják magukról ugyanazt...

Őszintén, az én véleményem az, hogy a pápa is csak ember.

Segíthetett volna.

Nem tette.

Direkt nem tette.

Nagyon jól tudta, hogy mit csinál.

Innentől nem értem, hogy lehet még követője annak az egyháznak... De mondjuk a katolikusoknál sokminden mást sem értek...

Még a katolikus neveltetésű nagymamám is ellenük fordult... (és ugyanaz a tapasztalata, őt mindig is zsidók segítették, holott semmi köze nem volt hozzájuk...)

DE!

Én olyan történetet is ismerek, amikor egy keresztény pap, amikor megtudta, hova deportálják a zsidókat, ő maga is egy ilyen vonatra rakatta magát.

Volt, hogy a zsidókat sorba állították, és mondjuk megtizedelték őket.

A pap is beállt a sorba, mellette egy terhes zsidó nő volt.

A nő lett volna a tizedik.

A pap helyet cserélt vele.

Na az ilyen ember az, akinek szobrot kellene állítani.

Nem azt a féreg pápát imádni.

(Egyébként az iskolámban - és szerte az egész világon - a zsidók Holokausztkor nem csak arra a 6.000.000 zsidóra emlékeznek, akik meghaltak, hanem azokra a nem zsidókra is, akik bármilyen módon segítették a zsidókat.)

Sőt, a Világ igaza díjjat is minden évben kiosztják azoknak a rajtuk segítő embereknek, akiket sikerül felkutatni.

Ilyenkor a megmenekült zsidók és a megmentők - ha még élnek - újra látják egymást...

Egyszer felléptem egy ilyen díjjátadón, hát nehéz volt nem bőgni...

A válasz a kérdésre:

Szerintem azért, mert a pápa és az egész katolikus vallás álszent, képmutató, ahogy az első írta, egy érdekszervezet.

Nézd csak meg, mit tettek a középkorban...

Keresztes háborúk, adó a lélek üdvözüléséért?... sajnos nagyon hosszú lenne a lista, ha belefognék az állításom igazolásába konkrét érvekkel...

Az a baj, hogy ez túlságosan ki van hegyezve.

A Katolikus Egyház minden tőle telhetőt megtett a zsidók védelmében. Segítették őket anyagilag, bujtatták őket, a háború előtt a pápa (akit náci-szimpatizánsnak tartanak) egy körlevelet adott ki a "Mit brenner sorge"-t, német nyelven(!) ami nem szokás az egyházon belül, főleg nem akkor. Ebben ugyan egészében véve nemzetiszocializmust nem ítélte el( mert olyat nem is ítélhetett el, amivel az Egyház egyetért) viszont a fajelméletet igen. Tehát az, hogy az Egyház semmit sem tett a zsidók megvédéséért nem, hogy nem igaz, hanem hazugság, mert a legtöbbet az Egyház tette. Egy kis megjegyzés, hogy a háború előtt Amerika pl. visszafordította a zsidókkal teli hajót, hogy nekik nem kellenek, menjenek vissza Németországba, a britek ugyanezt tették Palesztinában... A pápa fogadta a menekülteket...

Hogy miért segítették a nácikat a menekülésben? Ez nehéz kérdés, és annyira nem is vagyok tisztában a pontos esetekkel. Az biztos, hogy az Egyház egyáltalán nem szimpatizált a nácikkal, viszont a kommunistákkal még kevésbé. Valószínű, hogy azt nem hagyhatták, hogy a kezükre kerüljenek. Szerintem az lehetett a háttérben, hogy pontosan tudták, ha ők nem segítenek ezek ugyanúgy halálra vannak ítélve, mint egykor a zsidók akiket bujtattak. És ezek a nácik nem is feltétlenül voltak mind háborús bűnösök, csak egyszerűen nácik. Azt pedig akkor még az Egyház sem tudhatta, hogy XY-nak pontosan milyen szerepe volt, egy-egy pogromban, vagy kivégzésben.

Le lehet pontozni, de beszélgessünk csak arról a bizonyos karácsonyi rádióadásról, amikor a pápa ígéretét megszegve egy büdös szót sem szólt a halálvonatokról...

Tudjátok, sokan nem tudták ám, mi történik a zsidókkal!

Még sok zsidó sem hitte eleinte a mendemondát a munka- és haláltáborokról.

A Pápáról mit sem tudok. De ami 1944-ben a Magyar zsidósággal történt, mivel apai nagymamám zsidó lány volt, némi kép tisztában vagyok. Én a "propaganda" filmeken kívül nagymamám féltestvérének az elbeszéléseiből is tudok ezt-azt, 18 évesen megjárta Auschwitz női táborát. A család zsidó ágán 44 és 45 között 10-ből 9-en meghaltak, nemre korra való tekintet nélkül. Ez a nem zsidó ágakon valamiért nem történt meg, bár halottja minden családnak volt a háborúban. De az arányok nagyon mások. És a hivatalos egyházak nem álltak a helyzet magaslatán. Egyes emberek igen. Felekezeti hovatartozás nélkül. De a hivatalos egyházak már akkor is politizáltak, ahogy ma is politizáltak. Mit értek politikán? -Mi az én érdekem? -Mikor járok én a legjobban? -Mit és hogyan tegyek, hogy a legjobban jöjjek ki az adott helyzetből? Ez a politika, minden politikus ezt nézi, ezt teszi. Szemben egy hitét komolyan vevő emberrel, aki ezt mondja: -Mit kíván a tisztesség, mit kíván a becsület? Mert ez előrébb való az egyéni érdekeimnél.

A Jézusba vetett hit reményt ad.

15:05-ös:

szép, amivel befejezted a hozzászólásodat.

Senki sem vitatja - legalábbis én nem, - hogy iszonyú történések zajlottak a II. világháborúban. Magát a háborút, mint fogalmat is felfoghatatlannak és abszurdnak tartom - dehát realitás. Azt írod: nem tudsz a pápáról semmit. Nos, a világháború idején a németek igencsak ferde szemmel néztek a katolikus egyházfőre, mert ő - óvatos diplomáciai eszközökkel - következetesen kiállt emberek védelmében. A német vezetés már a pápa "letartóztatását" is fontolóra vette. Akkor tudott volna-e több segítséget nyújtani, ha nyiltan szegül ellen? - vagy akkor, hogyha - a realitásokat figyelembe véve - minden lehetőt megtesz (és meg is tett az Egyház, amit tudott) azért, hogy minél többen megmeneküljenek?

Propagandafilmmel Dunát lehet rekeszteni. Jó üzlet az - és akik elkészítik, tudják. Valakiknek mindig érdeke, hogy valakiket beszennyezzenek. Lelkük rajta (ha van).

Sziasztok!

Van egy érdekes cikk a [link]

Szerintem a nácik bukása után is maradtak olyan érdekek melyek sérültek volna,ha minden felszínre kerül.

És biztosan voltak olyanok is akik emberségből mentették a nácikat, vagy eleve félrevezették őket.