Elrettentem a vallástól, más is érez így?

Vallásos vagyok, de tökéletesen megértem, hogy mit érzel. Én is valahogy úgy gondolok Istenre, ahogy te gondoltál régen: mint egy szerető apára, aki, akárcsak a "földi" édesapám, a javamat szeretné, és igyekszik jó irányba terelgetni, még ha ez néha nem is olyan egyszerű.

Viszont annyi vallásos ember van - minden felekezetben -, akik olyanok, amilyennek leírtad őket. Begyöpösödött, középkori eszméket valló, szemellenzős, ellenszenves és egyben sajnálatra méltó alakok, akik szerint mindenki, aki nem az ő hitüket vallja, a gyehenna tüzén és a kénköves pokolban fog elégni, ésatöbbi.

Én nem rettentem el a vallástól, de egy darabig fájt, hogy egyes emberek Istenhez nem illő, primitív, gyűlölködő magatartása és más, hasonló dolgok miatt gyakorlatilag az egész vallás, mint olyan, egy elrettentő, ellenszenves, sokak szemében (jogosan!) visszatetszést keltő dolog lett. Mára már túlléptem ezen: megvan a magam hite, megvan a saját kapcsolatom az Úrral, nem utálok senkit, mindig igyekszem segítőkész lenni, egyszóval igyekszem krisztusi módon élni, és ezért teljes a lelki békém, kiegyensúlyozott és boldog vagyok.

Szóval teljesen megértelek, és tudom, hogy ez nem így működik, de én kérek bocsánatot tőled és a hozzád hasonlóktól mindazok nevében, akik magukat vallásosnak mondják és talán annak is hiszik, viszont az életvitelükkel nem épp ezt támasztják alá, és inkább elrettentik az embereket az Úrtól, mint hogy hozzá vezetnék őket.

Szóval próbáld nem magát a vallást, mint eszmét okolni, és nem egy kalap alá venni az összes felekezetet, az összes hívőt. Vannak rosszak is és jók is, bort ivó és vizet prédikálók is, és igazi hívők is, akik a hitük szerint is élnek. Próbálj így gondolni erre az egész dologra... elvégre az Úr mindannyiunk mennyei Atyja, aki mindannyiunkat szeret és mindannyiunk javát akarja.

Tisztelt Kérdező!

Én egy 23 éves hívő ember vagyok, javaslom tisztázzuk a dolgokat.

"Befeszült, kényszeres, életképtelen emberek, akik nem isznak, nem cigiznek, nem szórakoznak,"

Először is nem vagyok sem befeszült, sem kényszeres, sőt ezt az általánosítást ki is kérem a magam, és más hívő emberek nevében. Én nem kényszerből vagyok Keresztény ember, hanem azért mert igénylem az Isten törvényeit, így el tudom mondani azt, amit az egyik Zsoltár " igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!" (Zsolt 119,97) Életképtelennek sem tartom magam, ugyanis sokat olvasok, írok, és ahol tudok, ott segítek az embereknek ha igénylik, mert ezekben lelem örömöm. Az meg hogy nem cigizek, és nem iszom...Talán törvényszerű hogy mindenkinek dohányozina kell, és alkoholt fogyasztani? Dohányos emberek mondták már nekem hogy milyen jó, hogy én nem csinálom, mert nekik elég nehéz róla leszokni. És gondolom a cigaretta és az alkoholfogyasztás súlyos következményeit nem kell részleteznem.

"nem szórakoznak, nem szerelmesek, akik úgy félnek a testiségtől, mint a leprától, és ezer kőkemény szabály közé ékelik az életüket."

A következő kérdés az, hogy vajon ki mit nevez szórakozásnak? Amikor még éltem a világi életemet, hidd el eleget láttam/hallottam hogy mi folyik különböző szórakozóhelyeken, illetve házibulikban, és köszönöm szépen, de én abból már nem kérek, ha erre céloztál. A szerelemmel kapcsolatban pedig annyit, hogy komoly barátnőm van akit nagyon szeretek, és ez az érzés kölcsönös. Az, hogy mi házasság után szeretnénk szexuális életet élni az azért van, mert mi így látjuk helyesnek, és megtartsuk Isten törvényeit. Isten ugyanis senkit sem kötelez a parancsai megtartására, egyéni döntés, hogy nekünk így tetszik.

"Mert ha meginognak, az Úristen minden haragját rájuk zúdítja, kifordítja őket a bőrükből és a pokolba zárja a lelküket."

Ha megingunk, de elfogadjuk Krisztus áldozatát és "megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól." (1Jn 1,9) Másrészt a lelkünk sem kerül a pokolba bezárásra, mivel olyan értelemben vett pokol, ami a köztudatban elterjedt nem létezik, mivel a Biblia nem tanít a lélek halhatatlanságáról. A Szentírás szerint feltámadás van, amely kapcsolatban van Jézus második eljövetelével. Az igaz emberek majd örök életet kapnak, azok pedig akik visszautasították a kegyelmet örökre elvesznek, megsemmisülnek. Ezt nevezzük második halálnak. Nincs tehát örök szenvedés.

Minden jót!

Mielőtt válaszolnék, gyorsan leszögezném, hogy hívő vagyok és nem vallásos. Nem szeretem a vallásokat, többek között ezért: http://www.youtube.com/watch?v=2Qa3cmuYXBs és ezzel azt hiszem mindent elmondtam.

Azt azonban nem látom át, hogy miért baj az ha valakinek nincsenek káros szenvedélyei, mint a dohányzás vagy az alkoholizálás. Különösen ez utóbbi érint érzékenyen, olyan emberként akinek az édesapja alkoholista és tétlenül kell végignéznem ahogyan a sírba issza magát. Na de ez más téma.

Nem értek egyet azokkal a vallásos emberekkel akikről írsz,inkább sajnálom őket és imádkozom értük, de miért gondolod, hogy életképtelenek?

Nem tudom te miben hiszel milyen az Istenképed, de bevallom, hogy az én Istenképemet se nagyon lehetne egyetlen vallás dogmái közé se beilleszteni, de mivel élő kapcsolatom van az Úrral aki vezet, nem is látom ennek szükségét.

Nem kell senkit sem hülyének nézned, egyszerűen csak fogadd el, hogy különbözőek vagyunk, különbözőképpen hiszünk és élünk és próbáld meg azért azokat is szeretni akik erre érdemtelenek, hisz Isten is ezt teszi velünk.

Ami pedig a gondolkodás megváltozását illeti, mármint, hogy azt hiszed nem tudsz másképp gondolkodni, erről eszembe jut a saját példám, és az, hogy milyen másképp gondolkodtam dolgokról az ébredésem előtt. Én lepődtem meg a legjobban a változáson.

Szia!

"Befeszült, kényszeres, életképtelen emberek, akik nem isznak, nem cigiznek, nem szórakoznak, nem szerelmesek, akik úgy félnek a testiségtől, mint a leprától, és ezer kőkemény szabály közé ékelik az életüket."

Engem vidám, életképes embernek tartanak mind a családomban, mind a munkahelyemen, mind a közösségben. Annak ellenére, hogy nem iszok, nem cigizek és nem szórakozok (világi módon). A szerelem nem tudom hogy jön ide, nekem családom van két gyermekkel, így érthetetlen a felvetésed. A testiségnek pedig a házasságban a helye, azon kívül valóban veszélyes és káros. Az "ezer kőkemény szabály" neked lehet, hogy kőkeménynek tűnik, a valóságban ezeket azért választja az ember, mert tudja, hogy az egészségét, lelki egyensúlyát és boldogságát szolgálják.

Ki olyan bátor, hogy azt állítja soha nem inogott meg a hitében? Kellenek a próbák és a megingások, mert éppen ezek erősítik a hitet. Az Úristen minden embert szeret, mert ő még a legdurvább bűnözőben is látja saját elesett teremtményét, akiért képes volt feláldozni a Fiát.

Igen érdekes istenképet festettél le. Valóban jó lenne, ha egyszer vennéd a fáradságot és elolvasnád legalább az Újszövetségi Szentírást, hogy ezt a dolgot helyretedd magadban...

Üdv. Péter

"Befeszült, kényszeres, életképtelen emberek, akik nem isznak, nem cigiznek, nem szórakoznak, nem szerelmesek, akik úgy félnek a testiségtől, mint a leprától, és ezer kőkemény szabály közé ékelik az életüket."

Engem speciel Isten szabadított meg egyetlen kérésemre a 15 éve dohányzó életemtől. Megtisztított, mert kértem. Ez probléma neked? Nem szórakoztam én már megtérésem előtt sem, ez független ettől. Nincs összefüggés. 10 éve házas vagyok, miért lennék másba szerelmes. A feleségembe vagyok, ez probléma? Nem a testiségtől félek, hanem NEM vagyok hajlandó másra tekinteni a feleségemen kívül. Ez képmutatás, illetve ezek miatt vagyok "befeszült, kényszeres, életképtelen ember"? Érdeles szemléleted van ezek alapján.

"Mert ha meginognak, az Úristen minden haragját rájuk zúdítja, kifordítja őket a bőrükből és a pokolba zárja a lelküket."

Ezt hol olvastad? Egy kicsit nézz jobban körül.

Ráadásul a Biblia minden szavában hiszek, Isten hat nap alatt teremtett mindent néhány ezer évvel ezelőtt. Radikális, fundamentalista, külső szemlélő alapján szűk látókörű hívő vagyok, de nagyon szeretem az életet, nem feszengek, sőt teljesen másképpen kezelem le az Úrral a problémákat. Szerintem amibe a legtöbb ember összetör, én állok általa.

"Nem tetszik a vallás, a hívők még kevésbé. De nem nézhetek mindenkit hülyének."

Miért mondasz valakit hülyének, csak azért, mert másképp gondolkodik? Lehet, hogy rosszul, de rosszul gondolkodó emberek között nagyon sok okos ember van. Nagyon sok tudós ember nagyon okos, művelt, intelligens, csak tévúton vannak sok lényeges dologban szerintem.

Aki azt mondja, hogy szereti az Istent, de gyűlöli az embertársát, hazug az.

Istent nem látta senki, a fiú az, aki megjelentette nekünk. Senki sem tudja, hogy ki az Atya, csak a fiú, és hogy ki a fiú, csak az Atya. Illetve akinek a fiú meg akarja mutatni.

"az egész hazugság, és nincs Isten. Ez ugyanúgy elfogadhatatlan."

miért lenne elfogadhatatlan? mi bizonyítékod van rá?

"A testiségnek pedig a házasságban a helye, azon kívül valóban veszélyes és káros"

miért lenne veszélyes és káros? ezt fejtsd ki kérlek.

"Ráadásul a Biblia minden szavában hiszek, Isten hat nap alatt teremtett mindent néhány ezer évvel ezelőtt."

ajánlom egy-két tudományos oldal, újság elolvasását az adott témáról. a vatikán is elismeri, hogy a világ evolúció által fejlődött és elismeri, hogy a tudományos mérési eszközök valós dolgokat állítanak. a Föld nem 6000 éves, ez lehet, hogy neked megdöbbentő és nem fogod elhinni, de attól még igaz. csak azért, mert te másban hiszel, attól az még nem válik igazzá.

"Nagyon sok tudós ember nagyon okos, művelt, intelligens, csak tévúton vannak sok lényeges dologban szerintem."

milyen lényeges dologban?