Ha olyan jó dolog értéket teremteni, nos akkor mégis miért van az, hogy valójában rassztól-vallástól nemzetiségtől-bőrszíntől függetlenül az emberek többsége utál dolgozni-tanulni?

1.kérdés: Igen, ez így van, nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki nem fantáziált volna el azon, milyen lenne mindent elsőre jól csinálni. Ez természetes, és mindenkiben jelen van.

Szerintem a kisgyerekkori nevelés dönti el, miben leszünk jók, mivel ott alakul ki az érdeklődés, a fő csapásirány. Aki elsős korában rengeteget matekozik, az reál tantárgyakban lesz jobb, akinek a logikája, vagy az olvasás késsége jobb, az több sikert érhet el azon az úton. Ha téged az érdekel, hogy mondjuk miből áll egy atom, akkor (bár nem feltétlenül) hidegen hagy, ki volt Petőfi. A legfontosabb tényező szerintem a nevelés.

Mert ha valamit kotelessegbol kell tenni, az nem olyan, ami nem jar kotottsegekkel, mint pl. egy hobbi. A szabadidodet ugy toltod el, ahogy akarod, de az iskolaban nem tudod megvalogatni, hogy milyen targyakat tanulj, mert olyan ember nincs, akit minden erdekel.

Igen, ki tudtak mutatni vizsgalatokkal, hogy van kulonbseg mind etnikumonkent, mind orszagonkent. Pl. ez a munkahoz valo hozzaallas az azsiaiaknal meg az europaiaknal teljesen mas. Elsosorban a neveltetesbeli kulonbsegekkel magyarazhato a munkahoz valo hozzaallas.

"Sobald kein physischer oder sonstiger Zwang existiert, die Arbeit als eine Pest geflohen wird"

-- Karl Marx, 1844.

(Amíg nem áll fenn fizikai vagy egyéb kényszer, a munka elől menekülnek, mint a dögvésztől)

És ez teljesen érthető. Ki lenne az, aki a szórakozással, szexszel, vagy akár csak az alvással mondjuk egy futószalag melletti gürcölést részesítené előnyben? Senki nem akar dolgozni. Aki azt állítja, hogy szeret dolgozni, az vagy képmutató, vagy nem ismeri magát, vagy fantáziátlan.

"Egyáltalán miért,s hogyan van az,hogy egyikünknek például a matek ment-megy jobban,míg másikunknak+például a történelem,vagy más tantárgy?"

Eltérő képességek, eltérő érdeklődés. Részben genetika, részben előtörténet az oka.

"Az is érdekelne,hogy van e valami igazság abban a sztereotípiában,hogy vannak szorgalmasabb,s kevésbé szorgalmas,s kifejezetten lusta nemzetek"

Nem sok. Ha órában lemérjük, melyik országban mennyit dolgoznak, akkor kiderül, hogy a "legszorgalmasabb nemzetek" - norvégok, hollandok stb. dolgoznak legkevesebbet.

Ami valóban különbözik országonként, az a munka MEGÍTÉLÉSE. A hollandok pl. a munkát nem tartják szégyennek, szemben mondjuk a magyarokkal. Más az értékrend, de nem az emberek tulajdonságai különböznek. Ezért Magyarországon az számít sikernek, ha sikerül megúszni a munkát, míg Hollandiában ezt kevésbé értékelik nagyra. Így úgy tűnhet, mintha a hollandok szorgalmasabbak lennének. Valójában a magyarok többet dolgoznak, mert Magyarország fejletlenebb ország.

09:37

"nem csak az úgy nevezett elitet sztárolnák,hanem egy kicsit sztárolnák azt a melóst is"

Mondj egy országot, ahol a melóst jobban sztárolják, mint az elitet. Nincs ilyen ország, mert az elitnek pont az a definíciója, hogy az az ember, akit sztárolnak, tartozik az elitbe. Nem a munkás.

"a munka,s a munkát végző ember a társadalom szemében elvesztette a becsületét"

Ez így van, de nem egyszerű válaszolni arra a kérdésre, hogy ezen hogy lehet változtatni.