Ha Jézus meghalt az emberek bűneiért, akkor miért kell az embereknek bűnhődniük?

Szia!

Sokféle szabadító ígéretben és személyben hittek az emberek a történelem folyamán. Jézus Krisztus személyéhez azonban olyan szabadításnak az ígérete kapcsolódik, amit rajta kívül senki más nem kínált fel embereknek. Ez pedig a bűn lelki betegségéből való szabadítás, amely a Biblia szerint az egyetemes emberi nyomorúságnak és minden rossznak a gyökere, mind az egyes ember, mind pedig az emberi közösségek és a történelem esetében.

Jézus pedig így szólt küldetéséről földi életében:

"Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, aki a bűnt cselekszi, szolgája a bűnnek...Azért ha a Fiú (önmagára utalt ezzel a megjelöléssel, mint Isten Fiára) megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek" (János 8:34,36).

"Isten ráébreszti az embert, hogy alaptulajdonsága az önszeretet, amely vesztébe sodorja, s ebből egyedül Ő tudja kigyógyítani. Jézus Krisztus tulajdonképpen csak arra tanította az embereket, hogy önmagukat szeretik, hogy rabszolgák… és hogy neki kellett őket megszabadítania…" (B. Pascal: Gondolatok, 544–545. töredék)

Az ókorban ismerős dolog volt a rabszolgák váltságdíjért való kiváltása. A Biblia szól arról, hogy Jézus is "váltságdíjat" fizet az ember megszabadításáért, mégpedig sohasem hallott, soha senki által nem fizetett, döbbenetes váltságdíjat: "Nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből, hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen Bárányén, a Jézusén" (I. Péter 1:18–19).

Hallomásból ismerős a kereszténység környezetében élő, nem vallásos embereknek is, hogy a kereszténység fő tanítása Jézus Krisztus "keresztáldozata, váltsághalála". Egy egész sereg kérdés vár azonban megválaszolásra ezzel kapcsolatban: Miért volt szükség ilyen hallatlan "váltságdíjra"? Ki fizet és kinek váltságdíjat?

A Biblia szerint az ember a bűn ösztöneinek és elvakultságának, valamint a bűn szerzőjének, Sátánnak fogságában van a bűneset óta. A következő okokból kellett "váltságdíjat" fizetni az ember szabadításáért:

– Isten nem adhat bűnbocsánatot az embernek úgy, hogy bűnei büntetlenül maradjanak, mert ez nem a megmentését eredményezné, hanem a bűnben való megkeményedését. Azt a csodálatos megoldást választotta ezért Isten, hogy az ember bűneit nem hagyja büntetlenül, de a büntetést maga veszi magára. Ő maga szenvedi el azt a vétkes ember helyett. Úgy marad igazságos, hogy közben ingyen bocsánatot is ad. Krisztusnak, aki – mint Isten Fia és az ember Teremtője – ezt a helyettesítést vállalta, olyan kínhalált kellett elszenvednie a földön, amely a legbűnösebb ember büntetésének is megfelel, amely teljesen kielégíti a bűn igazságos megbüntetését kívánó jogosság követelményét. Így Isten megerősíti az igazság érvényességét, miközben kegyelmet gyakorol.

– Isten meg akarta győzni az embert a maga változhatatlan szeretetéről, amely az ember elesése, lázadása ellenére is létezik és vágyakozik az elveszett teremtmények megmentésére. Isten jellemének a felfoghatatlan nagysága nyilatkozik meg abban, hogy Ő a kezdeményező, Ő igyekszik "megbékéltetni magával" az embert (II. Korinthus 5:19), aki ellene fordult és vétkezett Teremtője és Gondviselője ellen. Krisztus áldozata által egyszerre látja meg az ember a bűn borzalmát, Isten erkölcsi ítéletét rá nézve, valamint Isten igazságának és szeretetének szépségét. Jézus tehát nem a rabszolgatartónak fizet váltságdíjat. Nem száll vitába és nem alkudozik Sátánnal. Az ember miatt kell "váltságdíjat" fizetni. Ára van annak, hogy megtörjön az ember lelkében a bűn elvakultsága és hatalma.

Aki elfogadja Krisztus áldozatát, az nem bűnhődik, hanem alkalmassá válik egy örök életre. Aki nem fogadja el Krisztus áldozatát, az pedig nem nyer örök életet. Ennyire egyszerű.

Üdv. Péter

70 % os, en megtanultam Magyarul irni ! ( mert maskepp gondolom nem tudna elolvasni amitt irok, ha, nem magyarul irnak ! ...pl :70 %, abia cand, scri, citesti si vorbesti ca mine, in doua limbi macar, abia atunci sa iti permiti TU ! sa imi dai mie lecti ! Arogantule ! Nici macar numele real nu esti capabil sa ti l accepti ! ce om mai e si ala, care, se reneaga pe sie insusi ! ? fiind doar un numar : 70 % )

On tanuljon meg, Magyarul olvasni, ok ? ha akkar persze, ha nem, nekem igy is jo, mindegy !

ui : Sajat, szemelyes panaszait, siralmait, megirhatna nekem uzenetbe, nem itten, masokat unatkoztatni ilyen hulyesegekel ...

A kérdésed az értelmes embereknek szól,így ne is várjál olyan választ amelyet te szeretnél olvasni.

Én sem értem, hogy a hívők miért nem gondolkoznak és használják a logikájukat. (Természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára és azoktól elnézést a leírtakért!)

Igen a bibliában le van írva és a papok zöme is azt prédikálja, hogy Jézus kereszt halálával megváltotta az emberiséget a bűntől. Az egyház viszont nagyon hamar rájött arra, hogy ezzel a kijelentéssel óriási bakot lőtt, mert nem tudja félelemben és uralma alatt tartani az embereket. Erre gyorsan kitalálták azt, hogy csak azokat váltotta meg, akik hisznek benne és életvitelükkel ezt igazolják (Krisztusi tanítások).

Pedig, ha a Bibliában feketén-fehéren Isten szava le van írva, akkor azt úgy kell érteni és az azt jelenti. Nincs mellébeszélés, félre magyarázás és a nem úgy kell érteni!

Az "alapbűn" esetében sem vizsgálódnak a hívők, hanem elfogadják. Szerintem, ha Isten mindenható, akkor tudnia kellett azt is előre, hogy az első emberpár úgyis megszegi a tiltását. Mivel tudatlanok voltak, hitük sem volt, "megéheztek" és az első szóra elfogadták, hogy ehetnek róla - no ez volt a kígyó. Isten ezt is előre tudta, és ez volt az alkalom, hogy megbüntesse rajtuk keresztül az egész emberiséget, pusztán szeretetből.

Ráadásul kizavarta őket a Paradicsomból, őröket állított a kapuba, hogy vissza se tudjanak menni, később pedig az egészet "eltüntette". Nekem ebből az következik, hogy Isten nem akarta, hogy az ember "okos" legyen, az "örök élettől" pedig végleg eltiltotta. Ebből adódóan még egy dolog zavaros az egészben, hogy a sok - sok Földi szenvedés után miért akar adni a "Mennyországban" örök életet, mikor azt a Paradicsomban már régen megtehette volna.

No erről ennyit.

"Szerintem, mert Jézus azért halt meg értünk, hogy mennybe juthassunk és ne a pokolra."

Akkor, minden jó ember Jézus előtt a pokolra került? Elég furcsa.

Válaszolok annak, aki az elején kérdezte, milyen logikát találtam miután elvesztettem a hitemet. Hát igazából épp az a lényeg, hogy szabad lettem arra, hogy ne keressek logikát. És egy idő után ez jó érzéssé változott. Azelőtt mindenben Istent kerestem, az Ő jeleit, a nekem szóló jeleket, útmutatásokat. Számomra az volt a legnagyobb dolog, amikor megtértem, hogy Istennel élő napi kapcsolatban lehet lenni. Hogy lehet hozzá szólni és ő reagál, válaszol. Mindenben, a legapróbb dologban is a logikát kerestem, mert ha van Isten, akkor van egy mindent irányító értelem, ami áll a dolgok mögött, akkor nem mondhatom azt, hogy az vagy az a véletlen műve. Akkor azt kell mondanom, minden Istentől van az életemben. Csak hát amikor meghal egy fiatal fiú, akiről azt mondták, áldás van rajta, még ha nem is hívő, mert Isten a családtagjainkat is megáldja értünk, azokért az imákért amit nap mint nap minden reggel és este elmondasz értük, akkor kicsit logikátlan, hogy az áldott öcsém meghaljon, ezzel alkoholizmusba taszítva az áldott anyámat, a fiatalságomat tönkretéve, mialatt más hívők párt találtak és családot alapítottak, nekem csak a gyász jutott. Nem logikus, hogy nap mint nap imádkoztam az áldásért rájuk, és egy nap a tükörbe kell néznem és azt mondani: hiszen átkozottabb vagyok minden hitetlennél. És ez annyira de annyira nem logikus. Nem azért tér meg az ember, hogy átkozottabb legyen a hitetleneknél.

Vagy mi logika van abban, hogy szerelmes voltam, és karácsonyi ajándékozásnál 40 ember közül épp az a fiú húzta a nevem, akit szerettem, s bár senki nem tudta, összesúgtak mások is, mert megéreztek valamit. Milyen logika van abban, hogy aztán mégse lett az egészből semmi?

Milyen logika van abban, hogy a rákban haldokló nagymamámnak húzott úrvacsorai ige így szólt: Meggyógyulásod hamar kivirágzik.

Merthogy ezután nem sokkal meghalt.

Miért kellett a kutyusomnak épp az öcsém halála után nem sokkal nyomorultul elpusztulnia? Miért kellett egy nagy szerelmi csalódás alatt ápolnom a rettenetesen szenvedő rákos nagymamámat, és miért halt meg nem sokkal utána az öcsém, a kutyám? Nem lett volna elég néhány éven belül ezek közül egy is?

Ha logikát, isteni akaratot keresek ezek mögött, meg kell gyűlölnöm Istent. Azt hiszem, ez elől a gyűlölet elől menekültem a hitetlenségbe. Ha nincs Isten, értelmét veszti az a kérdés: Miért???

Én boldog vagyok, hogy nem kell többé megkérdeznem, MIÉRT?

Örülök, hogy a sorsomat a vakvéletlen alakítja, mert így nem kell azon görcsölnöm többé, hogy kiérdemeljek a hívőségemmel, a szolgálataimmal egy jobb életet. És így nem kell többé vádolnom senkit. Számomra ez hozta el a megnyugvást, hogy nem kell többé gyűlölnöm Istent.

Az életet most önmagáért az életért élem. Lehet így is. Mindig lesz egy kis kóbor kutya, aki miatt érdemes élni. Ha befogadhatom, miért is ne akarnék élni? Ha már mindketten ide kerültünk erre a szenvedő világra, akkor amíg élek, jobbá tehetem neki. Jártam már néhány kutyamenhelyen, van is egy menhelyi kutyusom. Egy másodpercig sem érzem azt, hogy hiábavaló az életem.

Isten bűntelen, és az Ő országába csak az léphet be aki bűntelen, mert ott egy csepp bűn sincs, és így egy csepp szenvedés sincs. Az emberek közül senki sem bűntelen, így soha senki nem mehetne mennybe. De Isten ezt nem akarja.

Na de Isten dönt mindenről, ha annyira szeret minket, akkor miért nem mondja azt, hogy kövessetek el bűnöket nyugodtan, nem kell érte szenvednetek, mindenki jöhet a mennybe, mert Jézus meghalt a bűneitekért!?

Azért nem, mert Isten nem tagadhatja meg magát, nem cselekedhet igazságtalanul. Az nagy baj lenne, ha Isten igazságtalan lenne, de Ő igazságos.

Mondok egy csúnya, de jó példát.

Ha betörnek hozzátok ma este, és kirabolnak titeket, és meg is ölik valamelyik családtagodat, majd pár nappal később elfogják a tetteseket. Bíróság elé állítják őket. De a bíró azt mondja a tetteseknek: Hát ejnye bejnye, ez nem volt szép dolog, de én egy jó szívű bíró vagyok. Tudom, hogy rossz dolgot követtetek el, de én megbocsájtok nektek, nem kaptok büntetést, szabadon elmehettek.

Te ezt jogosnak találnád? Igazságos lenne ez a döntés?

Azt mondanád, hogy ez a legigazságtalanabb bíró a földön.

Csak az a baj, hogy ebben a történetben mi vagyunk a gyilkosok, és Isten az igazságos bíró, aki nem dönthet igazságtalanul. Azt gondolod: de hát én soha nem ölnék meg senkit. Ez jó. De mi van a többi bűnnel? Loptál valaha? Hazudtál valaha? Utáltál valaha egy másik embert? Néztél úgy nőre, hogy arra gondoltál milyen jó lenne vele a szex?

Mert én igen.

A Biblia pedig azt mondja, hogy aki egy bűnt is elkövetett, az már bűnös. Bűnös pedig nem mehetne a mennybe.

Isten meg miért öli meg a saját fiát!?

Mert a bűn nem játék. Annyira komoly dolog, hogy a saját bűntelen fiának sem kegyelmezett ott és akkor Isten, hogy minket megmentsen a bűntől.

Annyira komoly dolog a bűn, hogy a saját bűntelen fiát teljes mértékben otthagyta a kereszten, és teljesen elfordult tőle, és nem hallgatta meg akkor. Ott maradt az, aki soha semmi rosszat nem követett el, megkínozva, megalázva, de nem is ez a leginkább lényeges, hanem, hogy Istentől elhagyottan. (minket soha nem hagy el Isten. Bármelyik pillanatban kész téged is meghallgatni)

Mindezt azért szenvedte el érdemtelenül, hogy te és én, és bárki, érdemtelenül bejuthasson a mennybe, -és itt jön a kérdésedre a válasz- aki hisz Őbenne.

Ezt mondja a Biblia. Ha te nem hiszel abban, hogy Jézus Krisztus ezt megtette érted, akkor a bűneid súlyát te magad fogod viselni. Isten csak annak az embernek bocsájtja meg a bűneit, aki teljesen őszintén, Ő hozzá fordul, belekapaszkodik Jézus Krisztus váltsághalálába (hisz).

Isten olyan, mint egy jó apa.

Ha a gyerek rosszat csinál, akkor az apa megbünteti, hogy tanuljon belőle, és a jövőben ne tegyen rosszat.

Nem azért teszi, mert nem szereti a gyerekét. Pontosan azért teszi, mert szereti, és jót akar neki a későbbiekre.

Melyik gyerek szereti ha megveri az apja?

Mi sem szeretjük, ha Isten fenyít minket, de az apai szeretet nem abból áll, hogy mindent megengedsz a gyerekednek. Akkor az a gyerek egy önfejű, elkényeztetett neveletlen ember lenne később.

Tehát röviden tömören:

Ha nem fordulsz Jézus Krisztushoz, még annál is őszintébben, mint amikor egy lánynak mondod, hogy szeretlek. Akkor te magad fogsz bűnhődni a bűneidért.

Ha már megtértél a bűneidből, de később megbotlasz (mindenki megbotlik néha), akkor nagy rá az esély, hogy Isten, apai szeretetből egy kicsit megfenyít, hogy óvjon a későbbi rossztól, de nem kell a teljes súlyát elszenvedned a bűnnek, mert az örök kárhozat lenne, ha Jézus nem mentett volna meg.