Ha a Biblia azt írni hogy napfogyatkozáskor add Istennek legkisebb gyermeked (öld meg) megtennéd?

Káint nem kérte meg semmire. Ábrahámot kérte meg, hogy áldozza föl a fiát, Izsákot. Ez egy próbatétel volt Ábrahám számára, hogy mennyire tud bízni Istenben. Mikor felértek az áldozati helyre, Isten angyala mondta neki, hogy ne áldozza föl a fiát, mert ilyet nem várt tőle. Így már megbizonyosodott Isten arról, hogy Ábrahámnak nagy a hite. Ezért egy őz-t áldozott fel neki a fia helyett?

Mielőtt itt okoskodsz, jó lenne belepillantani a történetbe.

jobb ha előbb utána nézel a dolgoknak, mert rengeteg dologgal nem vagy tisztába, és majd utánna kérdezz, valami értelmeset, mert ebből nem lehet kivenni, hogy mit akarsz!!!!

Vagy ha egyik se jön be, olvass a Bibliából, ott megtalálod mindenre a választ, persze időre van szükség!!!

A kérdés ettől függetlenül érdekes.

Ti így bizonyosodnátok meg valakinek a hitéről, mint ahogy Isten tette ábrahámmal?

Kétségkívül hatásos, de nem túl elegáns.

pl.: ezt a módszert csinálná(ta) pl a fehérember, amikor eljutott egy fel nem fedezett területre és megbizonyosodott afelől, hogy az ott élő őslakók felsőbbrendűnek nézik.

ez elég gyenge provokáció volt....

élőbb ismerd meg a témát, aztán kritizáld.

"

ez elég gyenge provokáció volt....

élőbb ismerd meg a témát, aztán kritizáld.

"

Miért érzed provokációnak? Nem a középkorban vagyunk, az emberek kérdéseket tesznek fel amire válaszokat szeretnének.

Az a baj, hogy ennél a kérdésnél gondolkozni kell és nem lehet becopyzni egy részt a Bibliából?

Szia !

A kérdésedben példaként említett történet nem Kainról szól Hanem Ábrahámról és Izsákról.

A története és ennek a lényege a következő:

Isten Ábrahámnak fiú utódot (örököst) ígért

1 Mózes 17,15-16:

15. És monda Isten Ábrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az ő neve.

16. És megáldom őt, és fiat is adok ő tőle néked, és megáldom, hogy legyen népekké; nemzetek királyai származzanak ő tőle.,

aki hosszú éveken keresztül várt (az ígérettől 1 évet) rá 100 éves volt ekkor felesége Sárának kora 90 év !

Tehát természetes szinten lehetetlen volt, hogy gyermekük szülessen ezt a Biblia külön kiemeli ! így Izsák születésében ott volt Isten csodája is.

És ahogy a gyermek felcseperedett, Isten megpróbálta Ábrahámot azt kérte tőle, hogy számára a legdrágábbat áldozza fel neki égőáldozatul.

Vajon miért tette ezt ? Ezen gondolkozz el !

Fontosnak tartom még megemlíteni Ábrahám hitét is amely ott kezdett el kifejlődni amikor is Isten lehetetlennek tűnő ígérete beteljesült vagyis megszületett Izsák és odáig jutott, hogy ellentmondás nélkül képes lett volna feláldozni Istennek a fiát mert tudta az Isten képes feltámasztani Iszákot.

Ezenkívül a történetnek van még egy mondanivalója ami válasz is a kérdésedre.

Ábrahám kiállta a próbát és nem csak az előzőekben leírt hitében hanem szívében is mert kiderült róla teljesen elkötelezte magát Istennek és ha Isten nem szól feláldozza a fiát a számára legdrágábbat és itt a lényeg ez a történet is azért esett meg és íratott meg, hogy feltehessük a kérdést mi is megáldoznánk az Izsákunkat a számunkra legdrágábbat ? és itt nem gyermekeinkre gondol Isten és szól a Biblián keresztül.

Ábrahám esete egyedi volt és a történet lényege az, hogy az Izsákodat ! itt bármilyen dolog lehet amelyet szeretsz képes vagy átadni Istennek ? ne álljon kapcsolatunk közé semmi.

Nem véletlenül küldte Isten pont arra a hegyre Mórijának

földjén amely azt jelenti Isten gondviselő.

Miután Ábrahám kiállta a próbát ez volt Istennek

célja előhozza ezzel a szituációval mi lakozik Ábrahám szívében ? És ezek után megerősíti ígéreteit vele kapcsolatban.

1 Mózes 22,1-18:

1. És lőn ezeknek utána, az Isten megkisérté

(próbára tette) Ábrahámot, és monda néki: Ábrahám! S az felel: Ímhol vagyok.

2. És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, akit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közül egyen, amelyet mondok néked.

3. Felkel azért Ábrahám jó reggel, és megnyergelte az ő szamarát, és maga mellé vette két szolgáját, és az ő fiát Izsákot, és fát hasogatott az égő áldozathoz.

Akkor felkelt és elindult a helyre, melyet néki az Isten mondott vala.

4. Harmadnapon felemelte az ő szemeit Ábrahám, és látá a helyet messziről.

5. És monda Ábrahám az ő szolgáinak: Maradjatok itt a szamárral, én pedig és ez a gyermek elmegyünk amoda és imádkozunk, azután visszatérünk hozzátok.

6. Vette azért Ábrahám az égő áldozathoz való fákat, és feltette az ő fiára Izsákra, ő maga pedig kezébe vette a tüzet, és a kést, és mennek vala ketten együtt.

7. És szólt Izsák Ábrahámhoz az ő atyjához, és monda: Atyám! Az pedig monda: Ímhol vagyok, fiam. És monda Izsák: Ímhol van a tűz és a fa; de hol van az égő áldozatra való bárány?

8. És monda Ábrahám: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam; és mennek vala ketten együtt.

9. Hogy pedig eljutottak arra a helyre, melyet Isten néki mondott vala, megépítette ott Ábrahám az oltárt, és reá rakta a fát, és megkötözte Izsákot az ő fiát, és feltette az oltárra, a fa-rakás tetejére.

10. És kinyújtotta Ábrahám az ő kezét és vette a kést, hogy levágja az ő fiát.

11. Akkor kiáltott néki az Úrnak Angyala az égből, és monda: Ábrahám! Ábrahám! Ő pedig felelte: Ímhol vagyok.

12. És monda: Ne nyújtsd ki a te kezedet a gyermekre, és ne bántsd őt: mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedveztél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem.

13. És felemelte Ábrahám az ő szemeit, és látá hogy íme háta mögött egy kos akadt meg szarvánál fogva a szövevényben. Oda mént tehát Ábrahám, és elhozta a kost, és azt áldozta meg égő áldozatul az ő fia helyett.

14. És nevezte Ábrahám annak a helynek nevét Jehova-jire-nek. Azért mondják ma is: Az Úr hegyén a gondviselés.

15. És kiáltott az Úrnak Angyala Ábrahámnak másodszor is az égből.

16. És monda: Én magamra esküszöm azt mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedted, és nem kedveztél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek:

17. Hogy megáldván megáldalak tégedet, és bőségesen megsokasítom a te magodat mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján van, és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját.

18. És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, mivelhogy engedtél az én beszédemnek.

Shalom