A hívők miért olyan biztosak Isten létében?

:) á ne, azt hiszem, ezt nem kellett volna. :) hidd el, senkit sem fogsz meggyőzni.

és nem magamról beszélek, mert engem nem kell meggyőzni. én kételkedjek.

De ők hisznek, mert hinni akarnak.. és ez nem észérvekről szól, vagy hogy "jézus mit kamuzott". :D úgy hogy azok vajmi keveset érnek ellene :)

"A hívők miért olyan biztosak Isten létében?"

És a nem hívők miért olyan biztosak Isten nemlétében?

Ez egy olyan kérdés, amelyre NINCS egyértelmű bizonyíték. Se mellette, se ellene...

Pedro

Sok értelme volt mindezt leírnod... D:

Én "egész biztos" abban vagyok, hogy az ókori paraszt ember nem igazán tudta a tollát koptatni. Egyébként.

Amúgy meg, nem is akarod, hogy meggyőzzenek, és semmi újat nem vetettél fel.

Mert hisznek.

János evangelista,aki a legkedvesebb tanítványa volt, tehát Vele volt, így ír: 1,18

"Az ISTENT SOHA SENKI NEM LÁTTA; az egyszülött Fiú, aki az Atya kebelében van, Ő jelentette ki Őt."

*

máshol meg, János levelében így ír 3,1

"Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk."

*

Valamennyire meg kell ismerni a vallásokat - nem érthetsz meg egy pl Ady verset sem anélkül.. De nem nagyon érthető egyetlen valamirevaló művészeti ág múltja -jelene- jövője sem Isten nélkül. Anélkül meg mi értelme az egésznek?

http://www.youtube.com/watch?v=_MbDqc3x97k&feature=related

Isten gyermekei vagyunk, a Teremtő teremtményei.

*

tudjátok, elég butaságnak tartom, a bibliával pedálozni egy olyan embernek, aki nem hisz a bibliában..

ennyi erővel én írok egy könyvet a vallásomról, aztán dobálok belőle idézeteket, ti meg fogadjátok el, mert hát le van írva..

tudom ez nagyon kisarkított példa. de még is ezt érzem.

Különbség van a vallásosak, és azok között, akiknek élő hitük van. Én az utóbbiba sorolom magam. A magunk fajtánál egy olyan hirtelen változással kezdődött a hit, amire nincs magyarázat. Egy pillanattól kezdve olyan tudatállapotba kerültünk, hogy az ún. Isten itt van velünk, bennünk, és akkora szeretettel tölt el, ami teljesen teletölt bennünket, túlcsordul, és kihat a környezetünkre. Engem ez a tudat ateistaként kapott el, és először rendesen összezavart. Nyilván azonnal elkezdtem kérdezni a többieket, hogy miért hisznek, milyen bizonyíték van, ha van. Ahogy az első dolgot elmondták, amit én is bizonyítéknak láttam, ez az Isten simogatóan mosolyogva mondta: látod látod? Ez persze lelki/szellemi síkon történt, akik nem tapasztaltak ilyet, annak zagyvaságnak tűnik. Ahogy rájöttem, hogy intellektuálisan is passzol az, amit tapasztalok, rohantam az utcára, és jobbra-balra mondtam mindenkinek, hogy tényleg van Isten, és nagyon szeret.

Azóta 16 év telt el. Rengeteget kutattam azóta, és annyi, de annyi bizonyítéka van Isten keze nyomának, és a Bibliának, hogy arról nagyon sokáig lehet beszélni. Sokáig tartott, mire rájöttem, hogy többnyire a bizonyíték nincs hatással egy nem hívő hitére. A hit a szívben kezdődik. A bizonyítékok csak a hívőt erősítik, hogy nagyon is normális ember, és nem valamilyen mentális problémája van. Érdemes odafigyelni arra, hogy a keresztények között magas iskolázottságúak, és időnként még politikusok is vannak, például Hack Péter, az egyik nagy rendszerváltó.

Szóval mi hívők nem csak biztosan hiszünk, hanem személyes kapcsolatban vagyunk az Istenünkkel. Ez egy nem hívő számára dőreség, és az iskolázottabbak erős hitét látva pedig egy gigaparadoxon. De akkor is ez van. :)

01:01 -nek ajánlom , mert nagyon szépen írt.

Interjú prof. Dr. Tulassay Tivadarral, a Semmelweis Egyetem rektorával, hitről, tudásról.

a második cikk itt:

[link]

"Az egész Újszövetség lényege az öröm és a szeretet."