Az özönvíz után hova tűnt az a sok víz?

21:32 vagyok.

Kedves Péter!

:O Honnan szedted ezeket? Ha 3200 évre tudnák csak belőni a élő maradványokat az még oké!

De!

Mi van a lemeztektonikával? Amióta Földünk létezik a lemezek állandó mozgásban vannak!Pontosabban amióta megszilárdult a földkéreg! Több 100 millió évre visszatudják igazolni a kontinensek helyzetét és az ott található rétegekben lévő fosszíliákat! Az, hogy több száz millió éve milyen kontinenesek hol álltak és milyen élővilág- milyen időjárás volt ott?

Te ennyire lebecsmérled a tudományt? És ha Isten akarja így?

Ennyire lebecsmérled Isten munkáját? Gondolod, hogy Isten nem képes arra, hogy egy 4-5 milliárd éve a semmiből teremtsen egy szép Földet? Amin élet is van?

Ne hidd azt hogy 7000 éve jutott eszébe Istennek hogy akkor most pottyantsunk ide mindent. Isten ráért és most is ráér...ő nem siet sehova, Ő halhatatlan!!!

Bizony-bizony!

Ott vannak a kövek a régmúlt idők fosszíliái...ez több mint bizonyíték már.

Isten megengedte az embereknek hogy olyan tudásra tegyenek szert, ami napjainkban van. Nem véletlenül. Így még jobban tudjuk csodálni a munkásságát, hogy milyen régi a világegyetem, a Földünk, milyen változatos élővilág, tájak telepítették be, 1 milliárd éve ez megy.

Isten végcélja-teremtménye az ember volt, aki hasonlatos őhozzá: kreatív, tudja a jót a rosszat, képes fejlődni és gondolkodni.

Mi van a rétegekkel és a bennük található ősrégi fosszilíákkal? Mi van azzal a

Jaaa, még valami:

Hol van a Bibliában, hogy 7000 éves a Föld???

Sehol.

Így kezdődik a Mózes elő könyve: "Kezdetben teremté Isten az Eget és a Földet".... a kezdetben lehet nyugodtan 4 milliárd év is,vagy még több. Én hiszem, hogy Isten már akkor munkálkodott!

Sziasztok!

Akkor beszélgessünk a lemeztektronikáról:

Az Óceán-középi hátság majdnem derékszögekben történő átvágása a törési zónáknak nevezett több száz repedés. Az Óceán-középi hátság tengelyének kiegyenlítődése mindig törési zóna mentén történt. Miért? A lemeztektonika szerint a lemezek párhuzamosan mozognak a törési zónákkal, de a törési zónák nem mindig párhuzamosak. Néha jó néhány fokkal eltérnek a párhuzamostól. Néhány törési zóna gyakorlatilag metszi egymást. Ezek a szilárd lemezek hogyan lehetnek határosak, és hogyan mozdulhatnak el a törési zónák irányában? Mozoghat-e egy vonat olyan nyomvonalakon, amelyek nem párhuzamosak?

Az Atlanti és a Csendes óceán alapzatán az Óceán-középi hátság szegmensei számos helyen átfedésben vannak kb. 16 kilométer hosszan. Ezeket "átfedő terjeszkedő központoknak" nevezik. Ha a lemezek elmozdulnak az Óceán-középi hátságtól, akkor az átfedésben lévő szegmensek közötti távolságnak nőnie kell. Az átfedésben lévő régiók azonban mindig közel vannak egymáshoz.

A földtudományokban ma a leginkább zavarba ejtő kérdések közül hármat éppen csak szóba hoznak a tantermekben és a tankönyvekben: "Micsoda erő mozdítja a lemezeket a földgolyón át? Milyen mechanizmussal? Mi az energiaforrás?

A vízlemez-elmélet meglepően egyszerű választ ad. Magába foglalja a gravitációt, a Közép-atlanti hátságot és a vizet, sok vizet.

Miért van az összes kontinens peremének ilyen különös, egyöntetű alakja? Az óceáni árkok, hosszú, keskeny, néha a Grand Canyonnál is mélyebb benyomódások az óceán fenekén. A Csendes-óceán nyugati területein láthatók. A lemeztektonika azt állítja hogy egy árok akkor jön létre, amikor egy lemez alábukik a földköpenybe. Ezt a folyamatot támogatói szubdukciónak (alávezetés) nevezik, de azt, hogy ez az alámerülés hogyan kezdődik, sohasem magyarázták meg. Hasonló lenne ahhoz amikor egy 48 kilométer vastag lapátot nyomnak a földbe. Mi nyom le egy kontinentális méretű lemezt ilyen meredek szögben? A szeizmikus hullám-visszaverődés oldalnézetei a vízszintes üledékes rétegek szinte semminemű torzulását nem mutatják az árkokban. Még rosszabb lenne, ha valamelyik lemez csak néhány kilométeres mélységet érne el, mert így a nyomás olyan nagy lenne, hogy a súrlódási erő meghaladná kőzet erejét. Tehát egy lemez széles skálájú csúszása, nyomás, húzás vagy vonszolás útján biztosan lehetetlen. Ez hasonló ahhoz, amikor megpróbáljuk lapátunkat, amit most éppen satupofák szorítanak össze, tovább lefelé tolni. Egyszerűen nem fog mozdulni.

Figyeljük meg, hogy milyen sok tengeralatti, tengeri hegynek nevezett vulkán található szétszóródva a Csendes-óceán fenekén. Néhányuk majdnem olyan magas, mint a Mount Everest, Különös, hogy az Atlanti-óceánnak csak néhány tengeri hegye van. Ha egy lemez alábukik egy másik alá, a tengeri hegyek és a lágy üledékek miért nem dörzsölődnek le az alászálló lemez tetejéről?

Sok száz lapostetejű, táblahegynek nevezett tengeri hegy van 1000-2000 kilométerre a tenger szintje alatt. Amikor ezek a tűzhányók megpróbáltak felnövekedni a tenger szintje fölé, a hullámmozgás valószínűleg lesimította a tetejüket. Vagy a tengerszint volt valaha sokkal lejjebb, vagy az óceán feneke volt magasabban, vagy mindkettő. Minden egyes lehetőség új és bonyolult kérdéseket vet fel.

A földrengéskutatás egyik döntő, de talán kevésbé megfogható célja, hogy megjósolja a földrengéseket. Normális esetben az a legjobb módja, hogy megjósoljunk valamit, ha megértjük, hogyan működik. A földrengéseket azonban nem értjük. Következésképpen, sok erőfeszítést tesznek azért, hogy megpróbálnak olyan dolgokat találni, amelyek megelőzik a földrengéseket. Három nyilvánvaló elő-futára van: hirtelen, váratlan változás a kutakban lévő víz mélységében, a föld feldudorodása, és hirtelen támadt rendszertelenség a gejzírkitörésekben. A lemeztektonikus-elmélet azt állítja, hogy földrengések akkor történnek, amikor a lemezek egymáshoz dörzsölődnek, ideiglenesen elakadnak, azután egy periodikus rántás kiszabadítja őket. Ha ez így van, akkor miért vannak erős földrengések a lemezhatároktőt olyan távol? Miért fordulnak elő földrengések, miután nagy víztárolók épülnek és megtelnek, és a víz belekényszerül a földbe? Felületi földrengések néha horizontálisan mozdítják el a földet egy vetődés, rétegelmozdulás mentén, ahogy ez a Szent András törésvonal mentén is történt az 1906-os nagy San Francisco-i földrengés során. Nyugat-Kalifornia észak felé csúszott Észak-Amerika többi részéhez viszonyítva. Mivel a Szent András törésvonalnak van néhány feltűnő görbülete, a mozgás folytatódhatott volna évmilliókon át, ahogy a lemeztektonika hívei állítják. Éppen úgy, ahogy a kirakós rejtvény két egymásba illő darabja nem csúszhat nagyon messzire egymáshoz viszonyítva, úgy egy meggörbült törésvonal két oldala közül, egyik sem csúszhat el. Továbbá, ha az elmozdulás a Szent András törésvonal mentén évmilliókkal ezelőtt történt, a szomszédos kőzeteknek fel kellene forrósodniuk a súrlódási hőnek köszönhetően. Ezt a hőt nem észlelték, amikor fúráspróbát végeztek a törésben. Valószínűleg az elmozdulás nem tartott olyan sokáig és/vagy a törésvonal falait síkosították. A mély földrengések 400-640 kilométer mélyen történnek, ahol a nyomás oly nagy, hogy a repedések képesek megnyílni. A hőmérsékletek is oly egyetemesen magasak, hogy a kőzetek nem törnek el, csak plasztikusan deformálódnak (mint a képlékeny agyag). Így aztán a bármilyen földrengést kiváltani képes összpontosított feszültség, nyomás lassan és csendesen deformálta a kőzetet, amivel feloldotta azt a nyomást. Hogyan mennek végbe akkor a mélyben lezajló földrengések?

Számos ilyen kérdést lehetne még feltenni kezdve az óceán fenekén végbement mágneses változásoktól a tengeralatti kanyonokon át a metánhidrátokig.

A tudományos magyarázatok sohasem biztosak vagy véglegesek, és az agyonhasznált "bizonyít" szót sohasem igazolták, kivéve talán a matematikában és a bíróságokon. A tudomány még kevésbé bizonyos, amikor ősi, megismételhetetlen eseményekkel foglalkozik, mert más kiinduló feltételezések is működhettek, sőt még inkább, és biztos, hogy sohasem lesz a birtokunkban az összes adat.

Üdv. Péter

Kedves Péter!

A kreacionista földtudomány áltudomány. Így ezt ki merem jelenteni. A tudományos közösségben nincs semmiféle támogatottsága és alapja. Lényegében nem egy egységes elmélet (hiszen kulcspontjait csuklóból cáfolják a geológusok), csupán kiszemel néhány, először meglepőnek tűnő jelenséget a természetben, és hozzá nem értése során belemagyarázza saját nézetét. Nagy általánosságban bizonyítékok hiánya jellemzi elméletedet.

Egy elmélet akkor jó, ha minél kevesebb premisszából áll. Minél kevesebb a "ha", annál erősebb az elmélet. A kreacionista földtudomány már első hallásra is képtelennek tűnő elméletet állít fel, amit aztán a fizika félresöprésével bír csak "bizonyítani". Az özönvíz-elmélet nem tudja megmagyarázni az eróziót, illetőleg ennek különbségeit a különböző helyeken, nem tudja megmagyarázni, hogy miért mutatnak 4.5 milliárdos életkort a radiometrikus mérések, nem tudja megmagyarázni a fosszíliák mennyiségét, illetve a fosszilizálódás szakaszosságát. Továbbá a tenger/tengerfenék kalcit- és magnéziumtartalmát sem érti.

Ez csak pár példa volt, tudok még hozni.

Egy tudományos vita ott kezdődik, hogy tudományos elmélettel állsz elő.