Buddhizmus kinek szimpatikus vallás?

Itt pedig konkrétan letiltva a délibábos reinkarnáció:

A sérülésekről

1998. június 28. | Maddzshima-nikája

Szabbászava-szutta

Maddzshima nikája, 2

Hallottam, hogy egyszer, amikor a Magasztos Szávatthiban, a Dzsétavana ligetben, az Anáthapindika kolostorban tartózkodott, így szólt a szerzetesekhez: „Szerzetesek!"

„Igen, uram" –, válaszolták a szerzetesek.

A Magasztos így folytatta: „Szerzetesek, a sérülések megszüntetése azok számára lehetséges, akik tudnak és látnak, nem pedig azoknak, akik nem tudnak és nem látnak. Mert mit tudnak és látnak ők? Ez az éber tudatosság, illetve a kábaság kérdése! Amikor a szerzetes kába, új sérülések keletkeznek, és a már meglévők súlyosbodnak. Amikor a szerzetes éberen tudatos, nem keletkeznek új sérülések, a meglévők pedig gyógyulnak."

„Vannak olyan sérülések, amelyek belátással gyógyulnak, vannak, amelyek önmérséklettel, amelyek megfelelő használattal, amelyek tűréssel, amelyek elkerüléssel, amelyek lerombolással és amelyek gyakorlással gyógyulnak."

„És milyenek azok a sérülések, amelyeket belátással tudunk gyógyítani?"

„Van eset, amikor egy tanulatlan világi ember – aki nem tekint a nemes dolgokra, nem járatos, nem iskolázott az azokra vonatkozó Tanban, nem tekint a kiteljesedett emberekre, nem járatos, nem iskolázott a rájuk vonatkozó tanításban – nem észleli, mely gondolatok üdvösek és mely gondolatok nem üdvösek. Miután ez így van, nem foglalkozik az üdvös gondolatokkal, ehelyett a nem üdvös gondolatokkal foglalkozik."

„És milyenek azok a gondolatok, amelyek nem üdvösek, de ő foglalkozik velük?"

„Bármilyenek is ezek a gondolatok, amikor ő foglalkozik velük, a vágyból fakadóan sérülések keletkeznek benne; a létszomjból fakadóan sérülések keletkeznek benne; a tudatlanságból fakadóan sérülések keletkeznek benne – és a már meglévő sérülések súlyosbodnak. Ilyenek azok a gondolatok, amelyek nem üdvösek, de ő foglalkozik velük."

„És milyenek azok a gondolatok, amelyek üdvösek, de ő nem foglalkozik velük?"

„Bármilyenek is ezek a gondolatok, amikor ő nem foglalkozik velük, a vágyból új sérülések fakadnak; a létszomjból új sérülések fakadnak; a tudatlanságból új sérülések fakadnak – és a régi sérülések súlyosbodnak. Ilyenek azok a gondolatok, amelyek üdvösek, de ő nem foglalkozik velük."

„Mivel nem foglalkozik az üdvös gondolatokkal, és foglalkozik a nem üdvös gondolatokkal , új sérülések keletkeznek benne, a régiek pedig súlyosbodnak. Ilyen haszontalan gondolatai vannak:

'Léteztem-e én a múltban?

Vagy nem léteztem a múltban?

Mi vo ltam a múltban?

Hogyan léteztem a múltban?

Miből mivé lettem a múltban?

Létezni fogok-e a jövőben?

Va gy nem fogok létezni a jövőben?

Mi leszek a jövőben?

Hogyan fogok létezni a jövőben?

Miből mivé leszek majd a jövőben?'

Vagy belsőleg összezavarodva a jelen pillanatról:

'Létezem-e egyáltalán?

Vagy nem létezem?

Mi vagyok én?

Hogyan létezem?

Honnan jött ez a lény?

És hová tart?'"

„Mivel ilyen haszontalan gondolatai vannak, a következő hat nézet valamelyike merül fel benne, és látszik igaznak és megalapozottnak:

'Van egy énem…

Nincs énem…

Éppen az énemmel tapasztalom önmagamat…

Éppen az énemmel tapasztalom a nem ént…

Éppen a nem énnel tapasztalom önmagam…'

Vagy úgy tűnik számára:

'Ez az énem – a tudó, aki ki van téve a jó és rossz cselekedetek gyümölcsözésének – ez az én énem állandó, örökké tartó, örökkévaló, nincs kitéve a változásoknak, és az örökkévalóságig fennmarad.'"

„Ezt hívják a nézetek bozótjának, a nézetek vadonjának, a nézetek kicsavarásának, a nézetek gyötrődésének, a nézetek béklyójának. A nézetek által megbéklyózott tanulatlan világi ember nem szabadul meg a születéstől, öregedéstől és haláltól, a bánattól, panasztól, fájdalomtól, csüggedéstől és kétségbeeséstől. Mondom nektek, nem szabadul meg a szenvedéstől és a megpróbáltatástól.

„A tanult nemes tanítvány – aki a nemes dolgokra figyel, iskolázott és járatos a Tanításban –, megkülönbözteti az üdvös és a nem üdvös gondolatokat. Mivel ez így van, nem foglalkozik a nem üdvös gondolatokkal, hanem az üdvös gondolatokkal foglalkozik."

„És milyenek azok a nem üdvös gondolatok, amelyekkel nem foglalkozik?"

„Bármilyenek is ezek a gondolatok, amikor ő nem foglalkozik velük, a vágyból fakadóan új sérülések nem keletkeznek benne; a létszomjból fakadóan új sérülések nem keletkeznek benne; a tudatlanságból fakadóan új sérülések nem keletkeznek benne – és a már meglévő sérülések gyógyulnak. Ilyenek azok a gondolatok, melyek nem üdvösek, és ő nem foglalkozik velük."

„És milyenek azok a gondolatok, amelyek üdvösek és ő foglalkozik velük?"

„Bármilyenek is ezek a gondolatok, amikor ő foglalkozik velük,. a vágyból fakadóan új sérülések nem keletkeznek benne; a létszomjból fakadóan új sérülések nem keletkeznek benne; a tudatlanságból fakadóan új sérülések nem keletkeznek benne – és a már meglévő sérülések gyógyulnak. Ilyenek azok a gondolatok, amelyek üdvösek és ő foglalkozik is velük."

„Mivel nem foglalkozik a nem üdvös gondolatokkal és foglalkozik az üdvös gondolatokkal, új sárülések nem keletkeznek benne, és a már meglévők gyógyulnak. Helyesen észleli:

'Ez a szenvedés;

ez a szenvedés eredete;

ez a szenvedés megszüntetése;

ez a szenvedés megszüntetéséhez vezető út.'"

(Elhangzott: az 1998. évi Vesakh ünnepén.

Fordította: az Abhidhamma fordítói munkaközösség)

Nos, lehet saját vallásod, de az semmiképpen sem lesz buddhizmus. Az hogy a Magasztos, nem tekintette kizárólagos érvényűnek a tanítását, nem jelenti azt, hogy bármi össze párosítható vele. Nagyon világosan kifejtette, hogy mi nem fér bele a tanításába, és igen szigorúan megdorgálta azokat, akik ettől eltérően beszéltek a Tanról. A tolerancia nem azt jelentette számára, hogy minden mindennel összekeverhető és behelyettesíthető, hiszen akkor miért kellet volna tanítania? Ha minden ugyanaz? Nem. Ő azt mondta, hogy legyen kinek-kinek hite szerint. Ám a saját tanítását, egy rendkívül pontos módszerként nevesítette. Ezért toleráns, mert nem doktrína hanem módszer. (Mivel semmilyen doktrínát nem fogad el, ezért ezekről nem kell vitatkoznia, magát a módszert azonban szigorúan és következetesen hagyományozzák és tartják be.) Persze lehet más vallásokból is sokat tanulni, de azokat összerakni a buddhizmussal nem túl bölcs dolog. Sok sikert neked! Viszont azt tudnod, kell, hogy meditatív realizáció nélkül, nehéz lesz bármerre is lépned, ahhoz pedig a tudás a hagyományos iskoláknál van. Végezetül egy Mahayana szútrát mutatok, hogy ne csak a Theraváda szövegekre támaszkodhassanak, akik elolvassák ezt a párbeszédet. Ez a legfőbb szent szöveg a Mahayanában. Üdv.

A Túljutott Belátó Megértés szíve szútra

1996. szeptember 18. | Mahájána szent iratok

Pradnyápáramitá-hridaja-szútra

1. Tisztelet adassék a Magasztosnak, a Nagy Nemes Túljutott Belátó Megértésnek!

2. Így hallottam: Egy alkalommal a Magasztos Rádzsagrihában, a Keselyűcsúcs hegy területén tartózkodott nagy számú szerzetes és sok bódhiszattva kíséretében. Ekkortájt a Magasztos a Mélységes Rátekintő Tökéletes Ráébredés (gambhíráva-szambódha) nevű meditációban volt elmerülve. Ugyanebben az időben a nagy bódhiszattva, a Nemes Avalókitésvara a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát végezvén ekképpen szemlélődék: „Öt léthalmazat van, s ezekről [a Buddha] meglátta az önlétezés-nélküliségüket.“

Akkor a Tiszteletreméltó Sáriputra a Buddha hatalmánál fogva így szólította meg a Nemes Avalókitésvara bódhiszattvát: „Ha valamely család fia vagy leánya a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát kívánná végezni, milyen tanításban kellene őt részesíteni?“

Erre a nagy bódhiszattva, a Nemes Avalókitésvara így beszélt a Tiszteletreméltó Sáriputrához: „Ha valamely család fia, vagy leánya a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát kívánja végezni, akkor a következőképpen kell a dolgokra tekintenie:“ „Öt léthalmazat van, s ezekről [a Buddha] meglátta az önlétezés- nélküliségüket.“

3. Innen nézve, Sáriputra, a forma üresség, s az üresség bizony forma; a formától nem választható el az üresség, az ürességtől nem különböző a forma; ami forma, az üresség, ami üresség, az forma; s pontosan ugyanígy van ez az érzet, az észlelés, a képzőerők és a tudat vonatkozásában is.

4. Innen nézve, Sáriputra, minden jelenség üresség-jellegű: nincs keletkezésük és nincs megszűnésük, nem szennyezettek és nem tiszták, nem csökkennek és nem növekszenek.

5. Ezért aztán, Sáriputra, az ürességben nincs sem forma, sem érzet, sem észlelés, sem képzőerők, sem tudat; nincs látás, sem hallás, sem szaglás, sem ízlelés, sem testérzékelés, sem belső megismerés; nincs látvány, sem hang, sem szag, sem íz, sem szellemi megismerési tárgyak; nincs látószerv-összetevő és a többi, nincs belső megismerési tudatosság- elem sem; nincs szellemi vakság és nincs a szellemi vakság megszűnése, s nincs a többi sem, így nincs öregség és halál, sem az öregség és halál megszűnése; nincs szenvedés, sem szenvedés keletkezése, nincs leküzdés, sem ehhez elvezető ösvény, nincs fölismerés, sem megvalósítás, sem meg-nem- valósítás.

6. Ezért aztán, Sáriputra, a bódhiszattva Túljutott Belátó Megértését nem megvalósítás révén elérő gyakorló fellebbenti a tudat takaróit, s a tudat takaróinak megszűnése nyomán nem retteg többé, meghalad minden illúziót, s eléri a végső ellobbanás állapotát.

7. A múlt, a jelen és a jövő összes Buddhája a végső, Teljesen Tökéletes Megvilágosodásra a Túljutott Belátó Megértés gyakorlása révén fölébredett.

8. Ehhez tudnunk kell a Túljutott Belátó Megértés nagy mantráját, a szellemi látás mélységes mantráját, e fölülmúlhatatlan igét, e páratlan mantrát, e minden szenvedést csillapító, igaz — mert minden hamisságtól mentes —, Túljutott Belátó Megértésben kinyilatkoztatott igét, mely így hangzik:

OM gaté gaté paragaté paraszamgaté bódhi szváhá!

„Ilyen módon kell egy bódhiszattvának tanítania a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát, ó Sáriputra.“

Később, amikor a Magasztos kiemelkedett a meditációjából, elismerését fejezte ki a Tiszteletreméltó Avalokitésvara bódhiszattva irányában, ezeket mondván: „Helyes volt, Nemes Sarj, jól csináltad. Így van ez bizony, Nemes Sarj. Valóban ilyen módon kell végezni a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát. A szent Tathágatáknak rendkívül tetszett, ahogyan Te ezt itt előadtad.“ Így beszélt a Magasztos, örömteli szívvel. És a tiszteletreméltó Sŕriputra, a nagytiszteletű Avalókitésvara bódhiszattva, valamint az egész gyülekezet, s az istenek, emberek, démonok és tündérek világai dícsérték a Magasztos szavait.

Itt végződik a Túljutott Belátó Megértés Szíve szútra.

Szanszkritból fordította: Lilávadzsra (Pressing Lajos)

Békességet Minden Lénynek!

kedves kérdező. :)

ha megengeded megjegyeznék valamit. bízom benn nem érted félre, eszem ágában sincs sértegetni téged vagy mást, amit írok nem ellened szól, hanem érted. :)

az a helyzet, hogy a szeretet az nem különböztet meg, a szeretet nem szimpátiára épít, a szeretet nem zárja el magát mástól. de amíg valaki ilyet tesz, ott még gubancok vannak...a szeretetet akkor lehet totálisan megérteni, ha sikerül azt felfogni, hogy osztatlanság van, tehát az egyén képes megszabadulni azon éjnétől, ami azt hiszi önmagáról, hogy elkülönült, ami azt gondolja a dolgokról, hogy különállóak, s ha elmélyedsz a szavaidon, amiket ideírtál a kérdéshez, láthatod, hogy ezt te még nem találtad meg...viszont nagyon fontos megjegyeznem azt is, hogy láthatóan tiszta szívből akarod, mert leírod, hogy a szeretetet keresed...ha nyitva a szemed megtalálod, jó úton haladsz, de mondom megcsalja az embert a tapasztalatában szereplő viszonyítottság, mivel amiatt képzeli tudat alatt azt, hogy a dolgok különbözőek, ellentétesek(persze ez sem véletlen, hiszen ezáltal veheti észre az egységet, amiben megint csak a viszonyítottság a mérvadó, hiszen azért tudjuk valamiről, hogy az, mert nem olyan mint más, ez viszont eszköz csupán)...aki a valós szeretet eszméjének él, az tudja jól, hogy minden vallásnak igaza van...persze egyetlen bizonyos szemszögből...és ez az Egész(nevezhetjük Istennek is, tökmindegy) szemszöge...hiszen onnan mindent lát az egyén. :)

ui.: bízom benne nem értesz félre

üdv és további sok sikert a keresésben

26/F

LastOne.Left

Szia!

Nekem az összes többi vallással szemben ez a legszimpatikusabb,tervezem hogy áttérek. Leginkább az tetszik benne,hogy a szeretett,békességet hirdeti a többi vallással szemben. Mikor Őszentsége a Dalai Láma tavaly hazánkban volt,azt mondta,hogy hiszi hogy nem mindenkinek valló a buddhizmus. Kell ennél több? A többi vallás foggal-körömmel azon van,hogy megtérítsen másokat,mert szerintük csak az Ő vallásuk az igaz és helyes. Ezzel szemben van egy olyan vallási vezető,aki nem azon van,hogy megtérítsen és még több hívőt szerezzen.

Kedves kérdező!:)

Én kicsit a másik oldalt képviselem: Nekem nem szimpatikus. A keleti vallások egyfajta pótcselekvésként jelentek meg a nyugati civilizációkban, ahol a Katolikus Egyház visszaszorult. Bárki bármit mond, egy bizonyos hitre mindenkinek szüksége van, hiszen, hogy bírna bárki is meghalni, ha semmit nem vár a halál után. Azért az szörnyű lenne. És kérlek, ha már megtagadod Krisztus követését, legalább ne káromold, saját magadat istenítve egy bibliai idézettel. Az "ÉN-isten" képe modern találmány és nem te vagy az egyetlen, aki ezt hiszi. Hozzátenném, hogy te bebizonyítottad, hogy tévedhetsz, így nem igaz amit a bibliából magadra alakítottál (jelezném, hogy az egyházam legalapvetőbb tanainak egyikéről van szó).

Én alapvetően minden olyan vallással tudok azonosulni, amely a szeretetet és a békét hirdeti, tehát a Buddhizmus szimpatikus számomra.

Az osztályfőnököm kilencedikben a "rosszalkodó", nehezen kezelhető fiúnak adott egy pirinyó Buddha szobrot, és azt mondta nekik, hogy ha rosszalkodni támad kedvük, akkor dörzsölgessék meg a fejét, és gondoljanak Buddhára, és akkor lenyugszanak. XD

Szóval én úgy gondolom, hogy ha nem is buddhista valaki, a buddhista tanok tanulmányozása nem árt meg senkinek, már csak a kulturálódás miatt sem.

Persze az megint más lapra tartozik, hogyha valaki buddhistának vallja magát, pedig csak felszínesen kapargatja ennek a vallásnak a lényegét.

(Egyébként azt kicsit erős kifejezésnek érzem, hogy más vallások alacsonyabb fejlettségi szinten állnak... Én ilyet nem mernék kimondani, mivel nem tartom igaznak, de hát ez egyéni szocprobléma.)

A kérdésre válaszolva: például a tibetieknek xD

Komolyra fordítva a szót - a buddhizmus a leg"ateistább" vallás (nem szó szerint, ezt nehéz kifejteni de náluk nem képzel el a gyermek sem a kaporszakállas öreg Istent), főleg intellektuális beállítottságú emberek választják. Talán ennek a jele hogy a zen ágában érte el a csúcsát (kineziológiai kalibráció szerint, már annak aki hisz ebben, szintén e szerint a tibeti elég gyenge hozzá képest), tehát a szélsőségesen racionális japánok mentalitását hozhatjuk összefüggésbe ezzel akár.

Mabnak: Max Weber ezen idézete alapján azt mondanám ostoba volt, de legalábbis elfogultan szűklátókörű. Egyrészt egyik vallás prófétájával sem találkozott személyesen az egója, megítélni nem lehet ezt így, a fennmaradt dolgokra is mindig rárakódik a hagyományozó nép szellemisége, fejlettségi szintje, stb. Másrészről minden vallás ugyanoda vezet, tiszta formájában ugyanazokat az igazságmagokat tartalmazza, más nézőpontból, más formában, a próféta környezetében élők alapmentalitására hangolódva a legpraktikusabb alakban ölt testet (ilyesmit már írtak ide) szóval a legnagyobb hülyeség hogy nem állíthatóak párhuzamba. Egy komolyabb tézis erről, akinek ez hülyén hangzik: Frithjof Schuon: A vallások transzcendens egysége

Innentől összevissza válaszolgatok több kommentre:

Valóban, nem tanácsos katyvaszt csinálni több vallásból, és mindenkinek érdemesebb lenne a helyi kultúrában "élőt" választania - a probléma ott van hogy Európa és az USA csak önmagának hazudik azzal hogy kereszténynek vallja magát, alig képvisel az értékeiből bármit is, ezért oly divatosak manapság a new age cuccok (amik többnyire a legostobább amerikaiaknak szólnak, sokkal jobb alternatívák vannak náluk...), és terjednek a keletibb vallások is errefelé. De minél inkább a jó úton jársz bármelyiket is követesd, annál inkább be tudod fogadni bármelyik másikat (tiszta formájában), ellentétben ahogy sokan gondolnánk. Azok a "hívők" akik elmerülnek egyben, és onnan átkozódnak a többire véleményem szerint rossz úton járnak. Illetve azon kívül hogy a két triádban szorosan hatottak egymásra a vallások (zsidó-ker-muz; hin-tao-budd) ezen két nagy csoport között is sok kölcsönhatás van, bizonyítékként olvasson bárki utána a szúfizmusnak (iszlám ezoterikus oldala röviden és pontatlanul).

A létezés egységére keressen rá bárki arabul: Wahdat al-Wujud - egészen "buddhizmus szagú"

LastOne.Left képviseli leghitelesebben az igazságot szerintem, és úgy hogy én a szúfizmus felé törekszem (mert az agyam ehhez rezonál legközelebb) sem találok semmi kivetnivalót abban amit írt, de szerintem a buddhizmust is ő adta vissza a kommentek közül leginkább. Bár nem elhanyagolható a módszer-es téma sem, sajnos a nyugati világ bemocskolta és elsatnyította a jógát, de a buddhizmusban is legalább annyira fontos a módszeresség, mint a védanta-kultúrákban (jóga).

A már említett kineziológia szerint (az is megérne egy külön topicot ha nincs...) egyébként minden vallást egybevetve a zen-buddhizmus a legfaszább, de a Biblia sem rossz az Ószövetség nagy része nélkül. Olyasmit is mondanak hogy az emberek 78%-a a kritikus energiaszint alatt van, nagyjából annyit tesz hogy inkább pusztító mint építő, vagy a hamisat véli igaznak, stb. De ez mind semmit sem jelent (én is fenntartással kezelem, mint minden olvasott információt), olvass utána mind1ik vallásnak (bár én a zsidó szakirodalmat kihagytam) és tudni fogod melyik felé haladj, ha idő van. A szúfizmusról ajánlanám szívesen "Az emlékezés rózsakertje"-t Darqáwitól, de a fordító 150 oldalas bevezető tanulmányát minden vallás képviselőjének kötelezővé tenném kb xD. A saját vallás mostanában a leggyakoribb válasz, ezt érdemes elgondolkodni hogy ezek szerint az előbb említett 78%hoz korrelálhat. Persze mindenki saját maga is formál azon amit követ, szóval végsősoron minden saját, de innenonnan részigazságokat kiemelve lehet rossz kontextusban összerakni őket, sőt, ez a legvalószinűbb végkimenetel statisztikailag.

Krisztián/Kaashif

22 - biomérnök hallgató