Túl kéne lépni a vllásokon?

Ha részletekre és pontos dátumokra vagy kívácsi, keress rá.A teljesség igénye nélkül,a legismertebbek: A babiloni fogság, Tírusz pusztulása, Babilon teljes pusztulása, Sidon részleges pusztulása, a diaszpóra, Izael népének egybegyűjtése, az új nemzet egyetlen nap alatt születik meg! Ahogyan ez történt, amikor egyetlen politikai döntés következményeként kimondták Izrael állam létezését. Sőt, csak maga Jézus vagy harminc ószövetségi próféciát töltött be.

A próféciák beteljesedését a történelem és a régészet igazolta, példádul Tírusz esetében Nagy Sándor hódítása. További érdekesség hogy míg a Biblia szerint Tírusz teljesen elpusztul és sosem épül újjá, Sidon pusztulásánál csak szenvedést és vérfürdőt prófétál, sosem mondja, hogy nem fog újjáépülni, és újjá is épült sokkal később.

A messiansztikus próféciákra másképp reagálnak a hitetlenek, a zsidók és a keresztények. Itt a legtöbb infó az új szövetségben volt leírva, tehát valóban elismerem, hogy ha valaki nem tekinti az új szövetséget helytálló dokumentumnak, akkor ezt semmibe veszi. Itt a zsidók véleménye az igazán érdekes, akik szerint Jeshua hammis messiás volt. Ők sosem tagadták azt,hogy az újszövetségben leírt tanítások valóban Jézuséi. Érdekes az ő véleményüket is elsovasni.

Én ateista vagyok. És a vallások létzrehozóit hülyének tartom. Ha valaki eltörli a vallásokat, az egy jó ember lesz.

LE A VALLÁSSAL!

Reménytelenül idealista vagy! Az ember jónak születik? Kontroll nélküli közösségben ideálisan lehetne élni? Ugyan. Az embernek születésétől kezdve egyetlen alapvető célja van: életben maradni minél tovább. Ha kevés az étel vagy a víz, vagy bármi más élethez tartozó alapanyag, az emberek ölre mennek egymásért. Mert élni kell, bármi áron. És a fajt fenn kell tartani, szintén bármi áron. Ez alapvető emberi ösztön, ha ennek bármi az útjában áll, az ember kiküszöböli az akadályt, ha kell öl érte. Amiről te beszélsz, az anarchia. az erősek hatalma, a kontroll nélküli pokol. Akarod tudni milyen az? 1977-ben New York-ban leállt az áramszolgáltatás a teljes városban egy napra. Megszűnt a modern biztonságtechnika, megszűnt a modern technika egy napra. Eredmény: utcai lövöldözések, teljes káosz, 300 000 milliós kár (dollárban!), kiégett, üresre fosztott boltok, nyílt utcán agyonvert/agyonlőtt emberek. Vagy nézz meg nálunk egy olyan időszakot, amikor "interregnum" volt az országban és nem volt érvényes hatalommal bíró vezető. Háború, harc a hatalomért, öldöklés, nyílt rablás, fosztogatás. A vezető réteg ma is megteheti ezt, de legalább a tömegeknek nem engedik, így élhető hely a bolygó. Ahol azonban nincs egy érvényesíthető felsőbb vezetés, ott a káosz és az ököljog az úr. Nézd meg az afrikai törzsi harcokat. Nézd meg bármely nyugati nagyváros város külvárosi negyedeit. Ahova nem ér el egy hatalom keze sem, ott anarchia az úr, nem a békés együttélés. Ez amióta ez emberiség létezik, azóta így van.

Ami a vallás illeti, igazad van. Haladjuk meg. Bizonytalan létezésű fantomképekben higgyünk? Papok által akármeddig csavarható ősrégi mesékből ne várjunk megoldást, inkább oldjuk meg magunk. Legyünk kreatívak, oldjuk meg ésszel a gondokat, ahelyett, hogy egy láthatatlan felső hatalomtól várnánk a csodát, ami sosem jön el. Le az egyházzal, a lelki nyugalom nem szempont, az ember csak hús, csont, vér és pártízméternyi idegpálya. Tanuljuk meg stimulálni ez utóbbiakat és az agyat és kontrollálhatjuk az érzelmeket. Minek akarnánk kisírni magunkat egy tragédia után, ha pár antidepresszáns beszedése naponta úgyis megoldja. A hit uralma dőljön össze, nem a középkorban vagyink, ez a 21. század. A számítógépek, az internet, az nanotechnológia, a gépek kora. Az ész kora. Ésszel minden kontrollálható, új világ teremthető. Az ész a hit felett áll.

De ha már itt vagyunk, akkor mi is tökéletlenek vagyunk. Ez nem állapot! Magunknál jobb gépeket alkotunk, akkor már inkább magunkat fejlesszük tovább! Az érzelmek megingathatnak a logikus út választásában. Nem akarrunk elszakadni a tradícióktól, a múlttól, a hagyományoktól, szokásoktól? Ostobaság! Semmi nincs a múltban, aminél jobbat ne tudnánk magunk alkotni! Manipuláljuk a saját agyunkat, küszöböljük ki a gátló érzelmeket. De az emberi test gyenge. Sérülékeny, sokaknak születéstől hibás, könnyen elnyűhető és csak igen speciális körülmények között működőképes. Érzékenyebb a világ változására, mint egy ősi kínai váza. Uraljuk az élettelen anyagot, használjuk! erősítsük meg a testet. Legyünk immúnisak a betegségre, regenerálódjunk gyorsan, a könnyen sérülő testrészeinket tudjuk mesterséges példányokra cserélni, amik erősebbek, jobbak a mostaninál. Legyünk tökéletes urai a testünknek, minden rezgését irányíthassuk, ha akarjuk. Éljünk évszázadokig. A fém erősebb a csontnál, az áramkör könnyebben pótolható az idegpályánál. Hogy ennyivel már nem birkózik meg az agyunk? Bah, nem akadály. Támogassuk meg azt is. Messze gyorsabb, negyobb tárolóképességű számítógépeink vannak, mint az emberi agy. Kapcsoljuk össze a kettőt. De még mindig nem tökéletes a világ, a környezetet is uralni kell. Meg kell szüntetni az igazságtalanságot és az emberek közti konfliktust is, a legegyszerűbb, ha az ember nem akar mássá válni/többet birtokolni, mint amennyije van. Ne irigyelhessen a másét. Hogy oldjuk meg? Hmm... legyen mindenkinek ugyanannyi, legyen teljes egyenlőség. Se anyagiakban, se szellemi képességekben ne legyen senki gazdagabb a másiknál. Milyen jó is ez! Egyenlőek vagyunk, mindenki automatikusan boldog, mindent irányítunk. Megszűnünk embernek lenni, megölünk mindent, ami egykor azzá tett és megkülönböztetett a gépi világtól, de a tökéletességért bármit! Nem?

Vagy esetleg felébredhetnénk az ilyen "tökéletes ember/társadalom/akármi" álomból és észrevehetnénk, hogy bilibe lóg a kezünk. Megmaradhatnánk embernek és beláthatnánk, hogy sosem leszünk tökéletesek, épp ezért mesterséges korlátok, irányítás nélkül sosem tudtunk és sosem fogunk tudni békében élni. Beláthatnánk végre, hogy minden ember más és másnak is születik! Az újszülöttek nem egyfajta tömegáruk sorozatgyártással! Ahogy felnőnek az egyéniségük egyre inkább szétágazik. Minden embernek mások a szükségletei, más-más a gondolkodása. Épp ez az emberi faj csodája. Valakinek a keresztény Istenbe vetett hit kell a boldogsághoz és nyugalomhoz, valakinek a tudományba vetett bizalom, hogy egy napon minden megoldunk magunknak, valakit meg nem is érdekel az egész, csak élni akar. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál ezért, csak máshonnan kiindulva vizsgálja ugyanazt a kérdést. Mindegyik ugyanolyan joggal vallhatja magáénak az igazat, mint a másik. És igaza is van, legalábbis a saját szemszögéből. Mert abszolút igazság nincs, nem is volt, nem is lesz. Az igazság fogalma személytől függően ugyanúgy relatív, mint bármi más. Ezt el kell foigadni. El kell fogadni, hogy az emberek különböznek, hogy ezek a különbségek sokszor olyan mértékűek, hogy lehetetlenné teszik a szoros együttélést, mert teljesen más a fontossági sorrend, a világ szemlélete a különböző felfogásokban. A különbözős szélsőségek nem fogják megérteni egymást, nem fognak együttműködni, hacsak nem a puszta életük mentéséről van szó (lásd a szövegem elejét), mert teljesen máshogy gondolkodnak, nem értik egymást. Képzelj el mondjuk egy háztartásban élve egy mélyen hívő apácát és egy nimfomán k.urvát (nem szitokszóként, hanem konkrétan foglalkozásként értem). Vagy egy náci és egy zsidó bankárt. És sorolhatnám napestig, rengeteg ellentét van és nem csak ilyen egyértelműen nyilvánvalóak (és nem is feltétlen vallási vagy politikai az ellentét). Soha nem lenen köztük harmonikus együttélés, a legtöbb ami elvárható, hogy elviselik valahogy a másikat és nem esnek egymás torkának. Az emberiség alapja az egyének különbözősége. Ezt elnyomni nem szabad (legfeljebb szükséges mértékben korlátozni), hiszen akkor elindulnánk az "egyenvilág" felé, aminek a poklát senkinek nem kívánom. Ebben a témában javaslom olvasni az "Emlékek őre" című regényt. Igen ifjúsági regény, nem minden szempontból vág ide, de szemléletes.

Egy ateista.

"Az ember jónak születik?" Annak. Szerinted egész new york a megélhetésért rabolt, vagy a többi alapösztönért? Nem. Azt TANULTÁK hogy meg kell dolgozni a tévéért, és ha bűnt követsz el dutyiba kerülsz, ha szabad a pálya akkor ki ezt ki azt kipróbálja, ha nem lesz következménye. Többnyire egyetértek azzal amiket írtál, de nem jó példát hoztál fel.

Másképp elmagyarázva: Te írtad, hogy ha akadályba ütközik, ölre is megy érte. Ezt is tudnám vitatni kivételekkel, de az most mindegy, a lényeg hogy amíg van étel ital, nem vagyunk feltétlenül vadállatok - nem születünk annak.

Válaszoló ateisták, ha zuhan lefelé veletek egy repülőgép,

továbbra is ateisták maradtok vagy eszetekbe jut hogy fohászkodjatok valakihez vagy valamihez a zuhanás alatt

hogy az ne zuhanjon le ?

"Válaszoló ateisták, ha zuhan lefelé veletek egy repülőgép,

továbbra is ateisták maradtok vagy eszetekbe jut hogy fohászkodjatok valakihez vagy valamihez a zuhanás alatt, hogy az ne zuhanjon le?"

A tipikus "Zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták!" megjegyzés. Szvsz meg vannak. Eddig kétszer voltam hajszálnyira attól, hogy elpatkoljak. Még kisgyerekként (kb. 5-6 évesen) majdnem belefulladtam a kerti felfújható kismedencébe. Úszógumiban ülve (ne rendesen átbújva, csak simán ráülve) játszottam a vízben, amikor egy kelleténél nagyobb lendületet véve átfordult az úszógumi, én viszont annyira beleragadtam, hogy nem bírtam kibújni belőle, így a víz alatt tartott. Már fájt a mellkason a levegőhiánytól, amikor végre sikerült ellöknöm magam a medence oldaláról és visszafordultam. Percekif kapkodtam a levegőt. Az egyetlen dolog, ami pánikszerűen pörgött az agyamban végig, az kb. annyi volt, hogy "Nem halhatsz meg így! Csinálj már valamit!". A második alakalom pár hete volt. Rettenetesen álmosan mentem ki reggel, hogy átkeljek egy forgalmas - és beláthatatlan útszakaszon. Nem voltam elég alapos a körülnézéssel, lelépve vettem észre, hogy felém száguld egy busz. Gyorsan visszaléptem, de az utolsó pillanatban: a busz kb. 5 centivel előttem húzott el, majdnem magával ragadt az általa kavart légmozgás. Nagyjából annyiban vettem tudomásul a jelenetet, hogy "Bas.sza meg, ez közel volt!" Meg persze megígértem magamnak, hogy ezentúl háromszor is körülnézek, mielőtt lelépek a padkáról. Egyszer sem merült fel bennem egy pillanatra sem, hogy bármilyen istenhez fohászkodjak. A zuhanó repülőn is bíznék benne, hogy túlélném, de nem fohászkodnék semmilyen istenhez. Minek? *Tudom*, hogy nem létezik és nem vagyok meggyőzhető az ellenkezőjéről. Ne de ez már nem a témához tartozik, ha erről akarsz vitázni, dobj fel egy külön kérdést.

"Annak. Szerinted egész New York a megélhetésért rabolt, vagy a többi alapösztönért? Nem. Azt TANULTÁK hogy meg kell dolgozni a tévéért, és ha bűnt követsz el dutyiba kerülsz, ha szabad a pálya akkor ki ezt ki azt kipróbálja, ha nem lesz következménye. Többnyire egyetértek azzal amiket írtál, de nem jó példát hoztál fel.

Másképp elmagyarázva: Te írtad, hogy ha akadályba ütközik, ölre is megy érte. Ezt is tudnám vitatni kivételekkel, de az most mindegy, a lényeg hogy amíg van étel ital, nem vagyunk feltétlenül vadállatok - nem születünk annak."

Lényegében alátámasztod azt, amit mondani akartam. Alapvetően nem lopták volna el azt a rengeteg cuccot és nem is lett volna ekkora pusztítás. Miért nem? Mert amíg működik a rendszer, addig van a tömegek felett felügyelet. Van rendszer, ami megfékezi őket. Ha a felügyelet gyakorlatban megszűnik, az pánikhoz és ehhez hasonló eseményekhez vezet. Az ember társas lény, és mint minden más társas állatnál, az ez embereknél is van hierarchia. Csak nálunk jóval összetettebbnek látszik, mint egy farkasfalkánál mondjuk. De ha a modern környezet és társadalomkontroll összeomlik, akkor ugyanott vagyunk, mint az állatok: az erős elveszi, amit akar és túlél, az erre alkalmatlan elpusztul.

egyébként több másik példát is hoztam, csak ezt azért részleteztem, mert fejből egyedül ezt ismertem elég pontosan, hogy számokkal jöjjek. :)