Mi az oka, hogy a hívők többségét nem érdekli a tudomány, és a világűr, míg az agnosztikusokat érdekli a dolog? Az egyik a könyvébe bújik, a másik pedig a távcsővébe bújik.

Engem mindig is érdekelt a világűr. Ateistaként és később hívőként is. Az én tapasztalatom az, hogy nagyon kevés embert találtam, akit érdekelt a dolog.

Mindegy, hogy ateista vagy keresztény. Az emberek többségét nem érdekli. Az emberek többségét a világűrnél jobban érdekli az, ami a földön zajlik.

Szerintem egy nagyon jó dolog mind ateista, mind hívő viszonylatban, ha valaki az ismeretlen után érdeklődik.

Elöljáróban leszegezem, hogy ateista vagyok és nem célom az egyház védelme, viszont iszonyatosan felháborít, amikor egyes ateisták a szektásokhoz hasonló fanatizmussal állítanak akkor f.szságokat, hogy azok a Naprendszer pereméről is szabad szemmel látszódnak.

A kérdésed már ott baromság, hogy a csillagászat alapjait pont papok rakták le az ókorban. De hogy ne csak a levegőbe beszéljek, néhány kiragadott példa a csillagászat történetéből:

- Kopernikusz (késő középkor): egyházi személy, kanonok volt (pappá nem lett felszentelve)

- Robert Grosseteste (újkor), lincolni püspök. A fényt tanulmányozva – filozófiai és teológiai alapokon – megfogalmazott egy egyszerű ősrobbanás-modellt.

- Georges Lemaître (20. század): Katolikus pap, a Leuveni Katolikus Egyetem fizika és csillagászat tanára, aki felismerte az ősrobbanást

- XIII. Gergely pápa (kora újkor), a ma is világszínvonalon működő vatikáni csillagvizsgáló megalapítója. Ő építtette fel Rómában az ún. Szelek Tornyát - mai nevén Gergely Tornyot - melyet az akkoriban legkorszerűbb csillagászati műszerekkel szereltetett fel.

érdekes, egytől-egyig egyházi személyek és foglalkoztak a csillagászattal. Felteszem, te sem folyamatosan az égboltot tanulmányozod (különben nem lenne időd ilyen átlátszó és gyermekded provokatív kérdéseket kiírni

más példa, a csillagászattól elrugaszkodva, de például hazánkban egy jezsuita szerzetes, Schönwisner István végzett régészeti ásatásokat tudományos céllal Aquincum területén (igaz az első "régészeti fejtegetések" a középkorra Kézai Simonra vezethetőek vissza, aki mit ad Isten, szintén egy pap, ráadásul IV. László udvari papja, volt)