Összeszedtük a legnagyobb különbséget a református és a katolikus teológia között. Van ennek valami valóság alapja?

A valóság, vagy is az igazság Isten szava.

Itt szeretném elmondani, hogy nem szándékozom senkinek sértegetni a hitét.

Mindössze a Biblia legyen az alapja, és ne emberek hagyományaira építkezzen. Jézus határozottan elítélte a papságot a Rabbinikus hagyományok miatt, amik emberektől származtak, nem Istentől.

Ami attól eltér, ha csak egy pontban is, Jézus szavai szerint felesleges, mert törvényt szegnek.

(Máté 7:21–23) 21 Nem mindenki fog bemenni az egek királyságába, aki azt mondja nekem, hogy »Uram, Uram«, hanem csak az, aki cselekszi égi Atyám akaratát. 22 Sokan mondják majd nekem azon a napon: »Uram, Uram, hát nem a te nevedben prófétáltunk, űztünk ki démonokat és tettünk sok csodát?« 23 De én akkor ezt mondom nekik: »Semmi közöm hozzátok! Távozzatok tőlem, ti törvényszegők!«

Akkor helyes a hit, ha megfelelő tettekkel, cselekedetekkel párosul, aminek van Bibliai alapja. Csak a hit nem elegendő.

Erre hivatkoznak az írások, hogy a hitét a tetteivel mutatta ki, a kettőt nem lehet elválasztani.

Ezért a hit, megfelelő cselekedetek nélkül halott. Hiszen ahogy Jézus határozottan mondja, az sem mindegy mit teszünk az Ő nevében.

Egykutya.

Egyik sem követi Krisztus utasításait és Atyja alapelveit, meg a másik sem.

3

Ezzel a válasszal nem közös alapot teremtesz, hanem elzárod a lehetőséget a további érvelésre.

Az embereket ne nevezzük már "kutyának", még akkor sem ha nem értünk egyet mindenben. A tévedéseket Isten szavával hozzuk felszínre.

4

Látom, a műveltséged nem tartalmaz alapvető kifejezéseket.

Segítek:

[link]

További érvelésnek van helye, de full felesleges, ezeket a köröket rég lefutottuk.

A dolog summázata a #3.

Mivel az írásod tele van rosszindulatú ferdítéssel, csúsztatással, hiányzik belőle az objektivitás szikrája is, ezért szerintem semmi valóságlapaja nincs.

Tudod kicsit olyan, mint amikor ott egy hordó jó bor és valaki belehugyozik. Mondhatod, hogy csak egy decit hugyozott bele, de én csak annyit mondok, akkor idd meg és váljék egészségedre.

5

Bocsánat nem tudtam, hogy az ilyen kifejezés hozzá tartozik a műveltséghez, amikor emberekről beszélgetünk.

Mindenesetre, én megmaradok műveletlennek, mert másokkal szemben még sem használnám ezt a hasonlatot.

Én sem értek egyet ezekkel az egyházakkal. De igyekszem finomabban fogalmazni.

7

Nem emberekről beszélgetünk.

@ "Először is, a katolikusok hisznek a pápai hatalomban, míg a reformátusok Jézus Krisztust tekintik az egyetlen főpapi közbenjárónak."

Természetesen a katolikusok hisznek a pápai hatalomban, ami egyáltalán nem jelenti, hogy ne hinnének Jézus Krisztusban, a főpapban, aki egyedüli közbenjáró Isten és ember között. Tehát abban a sajátos értelemben, amelyben Krisztus egyedüli közbenjáró, abban az értelemben senki más nem közbenjáró, még a pápa sem.

Az viszont Biblián alapuló tény, hogy Krisztus mindenkit részesít papi és közbenjáró hatalmában is, ezért nevezi a Biblia a hívőket papoknak és ezért tudnak a keresztények egymásért imádkozni, azaz közbenjárni. Tehát Krisztus nélkül senki sem lehet sem pap, sem közbenjáró, de Krisztussal együtt nagyon is. Aki mást tanít az eretnek és nem a Biblia tanításán áll.

@ "Ezen kívül a katolikusok a szentségeket, különösen az Eucharisztiát, a keresztény élet középpontjába helyezik. A reformátusok viszont hangsúlyozzák, hogy a hit és a kegyelem a legfontosabb."

Az persze igaz, hogy a katolikusok hangsúlyozzák a szentségek fontosságát, de egyáltalán nem tagadják, hogy az Isten kegyelme és belé vetett hit fontosabb. Aki hisz az természetesen megkeresztelkedik, mert Krisztus a keresztségben adja meg a tisztulás kegyelmét. Olykor előfordulhat, hogy vaklaki szeretne megkeresztelkedni, de nincs rá módja, mert valamiért hirtelen meghal. A katolikus teológia sohasem tagadta, hogy ebben az esetben keresztség utáni vágy (vágykeresztség) is elegendő az üdvösséghez, mert Krisztus nem kicsinyes. A kivételes esetektől eltekintve a keresztség szükséges az üdvösséghez, aki mást mond eretnek és nem a Biblia tanításán áll.

@ "A katolikusok a szentek közbenjárását is hangsúlyozzák, ami a reformátusok számára ellentmond a Bibliának,"

Tudtommal a reformátusok is imádkoznak egymásért. A katolikusok a Biblia alapján hiszik, hogy a szentek, vagyis akik Krisztusban haltak meg, valamilyen formában élnek és így továbbra is képesek imádkozni értünk. Kérdés tehát csak az, hogy a Krisztusban meghaltak élnek-e vagy sem.

@ "A katolikus szentmise gyakran a misztikus ünneplésre helyezi a hangsúlyt, míg a reformátusok a prédikációra és a Szentírás tanulmányozására összpontosítanak,"

A katolikusok Krisztus szavára teszik a hangsúlyt, aki azt mondta:

"Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van," (Jn 6,54) A misén ugyanis ez történik. Aki szerint tehát ez nem fontos, az eretnek és nincs örök élete.

@ "Az üdvözülés kérdésében a katolikus tanítás a cselekedetekre is büszke, míg a reformátusok a hit általi üdvözülést hirdetik."

A katolikusok hiszik, hogy egyedül kegyelemből és a hit által üdvözülünk, amely tettekben is megnyilvánul. Aki tehát azt állítja, hogy ha hiszünk, akkor bármit megtehetünk eretnek és nem a Biblia tanításán áll. Ha valaki büszke Krisztusban legyen az, s ha dicsekszik, Krisztussal dicsekedjék, mert Krisztus kegyelméből fakadnak a jócselekedeteink.

@ "A katolikusok a purgatórium tanát is hirdetik, ami a reformátusok szerint nem található a Bibliában."

Maga a szó valóban nem szerepel a Bibliában, de maga a tan, jól levezethető a Szentírásból.

@ "A katolikusok az egyházi hagyományokat központinak tartják, míg a reformátusok a Szentírást tekintik a legfőbb autoritásnak."

A katolikusok az apostolok hagyományát követik, amely a Bibliát is magában foglalja. A Biblia ugyanis maga is hagyomány. Aki azt állítja, hogy semmilyen hagyományt nem követ csak a Bibliát, az valójában ostoba és nem tudja mit beszél.

"Legyetek hát állhatatosak, testvérek, és ragaszkodjatok a hagyományokhoz, amelyeket tőlünk élőszóban vagy levélben kaptatok." (2Tesz 2,15)

@ "A szentelmények gyakorlása, mint a házasság és a papság, a katolikusoknál különleges jelentőséggel bír, de a reformátusok hangsúlyozzák, hogy Isten minden hívő embert elhívhat a szolgálatra."

A házasság és egyházirend szentség és nem szentelmény. Minden embernek van hívatása, kinek ilyen kinek olyan, kinek házas kinek egyedülálló, kinek egyházi pálya kinek világi. Mi itt a probléma?

@ "Egy másik tévhit a katolikusok részéről a bűnbocsánat előfeltételezése, amely a reformátusok szerint a Jézus Krisztus által végzett áldozaton alapul."

Minden bűnbocsánat Krisztus áldozatán alapul. A bűnbánat szentsége is.

@ "A katolikus gyakorlat a búcsúkkal is ellentétben áll, amely a reformátusok értelmezésében tisztán hitbeli kérdés."

A katolikus gyakorlat nem áll ellentétben a búcsúkkal, a református tan persze igen. A búcsú a tisztítótűz tanára épül, miszerint hívők felajánlott imája és jócselekedete segíti a tisztulókat.

@ "Összeszedtük a legnagyobb különbséget a református és a katolikus teológia között. Van ennek valami valóság alapja?"

Természetesen a katolikus és a református teológia között valós különbségek vannak, ezért is alkotnak különálló egyházat.

Kérdező, ez nem így működik, amit leírsz. Kiforgatod a saját egy mondatodat, amit leírsz az Egyház tanításáról, majd a saját — valósággal köszönőviszonyban sem lévő — értelmezést nevezed rossznak. Ezzel csak két dolgot bizonyítasz: hogy nem ismered a katolikus tanítást és nem tudsz érvelni.

Primo, nem tudom hallottál már-e a pápa címeiről. Abból az egyik, hogy Jézus Krisztus földi helytartója. Tehát NEM TARTJUK JÉZUSNÁL ELŐBBREVALÓNAK A SZENTATYÁT. A pápa a Krisztustól kapott hatalommal kormányozza Isten népét, amíg vissza nem jön az Úr.

Secundo, addig nem jutottál el, hogy megtudd, egyáltalán mi az, hogy szentség? Isten KEGYELMÉNEK megnyilvánulásai, melyet Urunk az Egyházra bízott. Ezek a kegyelmek visznek közelebb Krisztushoz.

Bravó, azt állítod, a kegyelem fontosabb, mint a kegyelem.

Tertio, Szt. Pál apostol maga is kérte a hívek közösségének közbenjárását. S mivel a halál nem teheti semmivé a keresztség (és a bérmálás) örök, szentségi pecsétjét (a halál nem törölheti el a chartert, amellyel Isten örökre magáénak nyilvánítja az embert), ők is ugyanúgy tagjai maradnak Krisztus Testének, azaz az Egyháznak.

Quarto, a szentmise a Szentháromság műve, a liturgia a csúcsa, hitünk foglalata. És én nem tudom, miért is kéne az adott lelkész értelmezését elöbbrevalónak tartani KRISZTUSNÁL. Mert bizony Ő jön el hozzánk a Szentmisében, az Ő keresztáldozata válik jelenvalóvá. És az Isten sokkal fontosabb, mint a lelkész prédikációja.

Quinto, a reformátusok szerint az üdvözül, akit az Isten akar, és punktum. Köze nincsen ehhez a hitnek, akit igazságtalan módon kiválaszt, az üdvözül, a többi minden esély nélkül elkárhozik. A reformátusok egy irgalmatlan, önkényes Istenben hisznek.

Míg mi azt mondjuk, hogy a cselekedeteink (idézzek Jézustól, hogy pontosan mennyire fontosak a szeretet cselekedetei?) és istenkapcsolatunk (sic! idetartozik a hit is) által ítéltetünk meg.

Olyan meg nem létezik, hogy én hiszek, s közben gyilkolok; de üdvözülök. A hit nagyon fontos dolog, isteni erény; de önmagában kevés.

Sexto, áruld el nekem, hogy mégis mit akarsz itt evvel az idézettel bizonyítani? Hogy nincs reinkarnáció? Mert bizony egyszer ítéltetik majd mindenki. A Tisztítótűzre meg találunk utalást a Szentírásban (pl.: 1Kor 3,15; 1Pét 1,7).

Septimo, a hitnek két, egyenrangú forrása van: a Szentírás és a Szenthagyomány. Mindkettő kölcsönösen mércéje egymásnak, hiszen mindkettő Krisztustól vagy a szent apostoloktól származik a Szentlélek által megőriztetve.

Az idézeted meg nem bizonyítja, hogy a kinyilatkoztatás nem terjedt szóban is. Sőt mi több, a Szentírásban találunk arra való hivatkozásokat, hogy, bizony, az apostolok szóban hirdették Isten országát és nem minden írattatott le teljesen.

Mert a reformátusok szerint minden szó szerint le van írva. De ha nem, akkor kezdődnek a bajok! Elkezdik minden egyes betűt nagyítóval jól megnézni, majd kiforgatják.

Evvel szemben mi azt mondjuk, hogy a Szentírásban minden megtalálható BENNEFOGLALTAN, ami az üdvösséghez szükséges. És az Egyház — amely Krisztus ígérete szerint nem csalatkozhat meg — feladata ezt értelmezni.

Octo, nem értem mit akarsz itt mondani.

A házasság és az egyházi rend SZENTSÉG ÉS NEM SZENTELMÉNY! Ez ékesen beszél arról, pontosan mennyire is ismered a szent, katolikus hitet. A szentelmény pl. a hamvaszkodás, házszentelés, Balázs-áldás, exorcizmus stb.

Itt megint van egy hiányosság a részedről. Ha ismernéd az Egyház tanítását, tudnád, hogy minden megkeresztelt hívő tagja Krisztus EGYETEMES PAPSÁGÁNAK. Azaz laikusként is papok vagyunk, habár kisebb jogkörrel.

A felszentelt szolgák azért képesek az Egyházra bízott kegyelmekből többet kiszolgáltatni, mert ezt nem ők teszik valójában. A pappá szentelés során Krisztushoz válnak hasonlatossá, s a szolgálatukban maga az Örök Isten lesz jelen. Ezért képesek a szentségeket kiszolgáltatni, melyekben az ISTEN CSELEKSZIK.

Nono, erről is beszéltem már. A hit nem jelent automatikus bűnbocsánatot és megigazulást. A hit az egész alapja, de önmagában kevés.

A bűnöket egyedül az Isten bocsáthatja meg, nem a hit. És Ő megadta ezt a hatalmat az Egyháznak (ld.: Jn 20,21-23).

Decimo, a Szentatya oldó-kötő hatalmat kapott az Úrtól (ld.: Mt 16,19). Ezzel a hatalommal képes a bűnök által — a tökéletes bánat állapotában lévő — hívek bűneit Krisztus Nevében eltörölni. Legyen szó élő, vagy megtisztuló hívőről.

Ennyi lenne a dióhéjban vett pontosítás részemről.