Napjainkban mennyire élnek az alábbi tévhitek ateisták és keresztény valláskritikus gondolkodók fejében?

Az utolsó 2-re reagálnék.

5. A keresztény hitet a tudás hiánya okozza.

Ez részben igaz. A neoprotestánsokkal való vita azért is felesleges, mert tudatlanok. Többször kiderül, hogy amit tagadnak, azt nem is értik, óriási hiányosságaik vannak. A keresztény hit egyébként neveltetés kérdése is. De azt gondolom, hogy többségében az okozza, amely az összes spirituális hit alapja: az élet bizonytalanságától és a haláltól való félelem. Kell valami mankó, ami látszólag biztonságot nyújt, és ez egyeseknek a kereszténység, másoknak a Krisna tudat, megint másoknak a vonzás törvénye stb.

6. A vallás és a tudomány ellentététesek egymással.

Ez teljes mértékben igaz.

A vallás és a tudomány ellentétes egymással, mert totálisan másként működnek. A vallás azt kéri a híveitől, hogy bizonyítatlan dolgokat fogadjanak el tényként, kritika nélkül. Pl. hidd el, hogy Jézus feltámadt, mert egy 2000 éves szent könyv/hagyomány azt mondja.

A tudomány azonban semmit nem fogad el ténynek, amely az nincs megfelelően alátámasztva. Tök mindegy, hogy Einsten, Feynman, Bohr, Darwin stb. mondta, vagy valamelyik híres könyvben van leírva. Ha nincs bizonyítva, akkor nem vesszük tényként - ez a tudomány gondolatmenete.

A vallás a dogmáira alapoz, így, még ha változtat is valamit, az alapok megmaradnak. A tudomány azonban kész elvetni az egész világnézetét, ha bebizonyosodik, hogy téves: így vetette el a geocentrikus világképet is. A kereszténység azonban sosem lesz képes eldobni a világnézetét, mert a dogmái kötik.

Mindazonáltal a vallás és a tudomány is lehet egy ember világnézetének a része.

A keresztény vallás üldözte a tudományt és hátráltatta annak fejlődését:

A kereszténység története során voltak időszakok, amikor egyes egyházi hatóságok ellenálltak bizonyos tudományos elméleteknek, mint például Galilei esetében. Ugyanakkor számos keresztény tudós is jelentősen hozzájárult a tudomány fejlődéséhez, például Kopernikusz, Mendel és Lemaître. Az egyházak is alapítottak sok egyetemet és kutatóintézetet.

A tudomány felfedezte/bebizonyította az evolúciót, ezért a Biblia hamis:

Az evolúció tudományos elmélete nem zárja ki a vallásos hitet. Sok hívő és vallási közösség elfogadja az evolúciót, és úgy vélik, hogy a tudományos és vallási magyarázatok kiegészíthetik egymást. A Biblia sok hívő számára inkább spirituális és erkölcsi útmutatás, mintsem szó szerinti tudományos leírás.

A vallást azért találták ki, hogy ezzel magyarázza az ember amit nem ért:

Bár a vallások gyakran nyújtanak magyarázatot az ismeretlenre, az ábrahámi vallások hívei úgy vélik, hogy a vallásuk Isten kinyilatkoztatásán alapul. A vallás sokkal többről szól, mint az ismeretlen megmagyarázása; közösségi összetartozást, erkölcsi irányt és spirituális célokat is kínál.

A tudomány megcáfolta Isten létezését:

A tudomány és a vallás különböző kérdésekkel foglalkoznak. A tudomány a fizikai világ megfigyelésére és magyarázatára törekszik, míg a vallás a spirituális és erkölcsi kérdésekkel foglalkozik. Isten létezésének kérdése kívül esik a tudomány módszertanán, amely nem tud bizonyítani vagy cáfolni transzcendens létezőket.

A keresztény hitet a tudás hiánya okozza:

Sok jól képzett és tudós ember vallásos, beleértve keresztényeket is. A hit és a tudás nem egymás kizáró tényezők. A hit sokak számára személyes tapasztalaton, erkölcsi meggyőződésen és közösségi élményen alapul.

A vallás és a tudomány ellentétesek egymással:

Sok vallási közösség és tudós úgy véli, hogy a tudomány és a vallás kiegészítik egymást. A vallás választ adhat a "miért" kérdésekre, míg a tudomány a "hogyan" kérdésekre. Számos tudós vallásos, és sok vallási intézmény támogatja a tudományos kutatást.