A keresztény valláskritikában tevékenykedők miért nem veszik észre, hogy a rosszból vett ateista érv logikailag hibás? (érvelés kifejtve lentebb)
A1.
Tehát a rosszból vett ateista érv logikailag felvázolva így fest:
P1, A világban van rossz.
V (a világban van rossz)
P2, Van egy mindenható és mindentudó lény.
∃x (M(x) ∧ T(x))
P3, Ez a lény tökéletesen jó.
G(x) (x tökéletesen jó)
Itt a probléma az, hogy formálisan nem inkkonzisztens egymással. Csak akkor válna azzá, ha a három premisszát kiegészítjük további két premisszával.
P4, Egy mindenható és mindentudó lény mindent megtehet amit csak akar.
∀x (M(x) ∧ T(x) → ∀y (W(y) ∧ A(x, y)))
P5, Egy tökéletesen jó lény mindig megszüntetné a rosszat.
∀x (G(x) → ∀y (W(y) → ~V(y)))
K: Tehát Isten nem létezik.
~∃x (M(x) ∧ T(x) ∧ G(x))
Ez utóbbi két premissza viszont hamis, vagy nem kell hogy elfogadja egy keresztény teista, (mert a mindenható lény sem szegheti meg a logika törvényeit és egy tökéletesen jó lénynek is lehet jó oka megengedni a rosszat).
Tehát: ∀x (M(x) → ∀y (L(y) → ~P(x, y)))
És: ∀x (G(x) → ∃y (J(x, y)))
Ezért a rosszból vett ateista érv konklúziója amely szerint Isten nem létezik, mert megengedi a rosszat/létezik a világban rossz következésképpen téves/hamis.
A2.
A másik mikor az ateisták azzal érvelnek, hogy Isten nem létezik mert nem engedné meg a rosszat.
Mivel hogy Isten mindenható és ezért talált volna rá módot, hogy hogyan oldhatná meg a problémákat úgy, hogy a rossz ne legyen jelen a világban. Akkor az ateisták az Isten mindenhatóságának fogalmát saját szájíz szerint definiálják és úgy értelmezik, hogy Isten szó szerint mindenre is képes. Még logikai abszurditásokra is.
Azonban Isten mindenhatóságára nézve sem a biblia sem a kereszténység nem adott ilyen definíciót.
És mert az ateisták saját elképzeléseik szerint definiálják Istent és az ő tulajdonságait, ezért lényegében nem a keresztény Isten létét cáfolják, hanem a saját elképzeléseik szerinti istent. (szalmabábot)
∀x ((A(x) ∧ D(x)) → ~C(x))
Tehát sikeresen rámutattam, hogy az A1 és az A2-ben felvázolt ateista érvelések logikailag helytelenek, és ezen logikai érveléseimmel, érvénytelenné tettem azoknak hitelességét és létjogosultságát, mint valid érvelést.
Természetesen várom az ellenkritikát. (Ha van)
válasza: válasza: válasza:"a rosszból vett ateista érv"
Ez nem valódi ateista érv, hanem egy ateista érv kifejezetten a keresztény mindenható és mindentudó istenmodelljének (keresztény állítás) cáfolatára. Ha megcáfolod, Nobel díjat kapsz, eddig senkinek nem sikerült.
"Egy mindenható és mindentudó lény mindent megtehet amit csak akar."
Nyilvánvalóan, per definíció, ez az állítás igaz. Ha szerinted nem, akkor mielőtt a konklúzióra ugranál, definiáld mit jelent a mindenhatónak és mindentudónak lenni.
Például egy mindenható és mindentudó lény képes lenne arra, hogy ne teremtsen olyan rovarokat, amik kisgyerekek szemében keltik ki utódaikat, megvakítva örökre az áldozatukat? Vagy ha a teremtésben nem hiszel, szerinted meg tudná akadályozni ezt a gyakori és igen gonosz jelenséget?
Azt gondolod, hogy egy parazita élőlény káros tevékenységének megakadályozása a logikával szembemenne? Akkor az is logikai paradoxonhoz vezethet, ha én lefújom otthon a szúnyogokat?
"Egy tökéletesen jó lény mindig megszüntetné a rosszat"
Megint érdekelne te hogyan definiálnád a tökéletesen jó lényt. Azokat a szereplőket szoktuk jóságosnak nevezni, akik jót tesznek másokkal, önzetlenül.
Végignézni, ahogyan valami szörnyűség történik, keresztbe tett karral, az nem tipikus definíciója a tökéletes jóságnak.
Szerinted mi lenne a tökéletes jóság tehát?
"Ez utóbbi két premissza viszont hamis, vagy nem kell hogy elfogadja egy keresztény teista"
Gyakorlatilag a keresztény vallású emberek majdnem 100%-a így gondolja. Te miért gondolod, hogy ők tévednek és nem te?
"mert a mindenható lény sem szegheti meg a logika törvényeit"
Ezt honnan tudod, mi erre a bizonyítékod? A logika törvényei azelőtt léteztek, hogy Isten létrejött volna? Ki alkotta meg a logika törvényeit? Miből gondolod, hogy a logika (általunk ismert) törvényei nem szeghetők meg? (A kvantumfizika gyakorlatilag szinte csak erről szól.)
"és egy tökéletesen jó lénynek is lehet jó oka megengedni a rosszat"
Egy tökéletesen jó lénynek nem lehet oka eltűrni a rosszat. Vedd észre, hogy itt most nem arról beszélünk, hogy ha valaki beteg, és a gyógyulásához egy fájdalmas eljáráson kell átesnie. Hanem arról, hogy rendkívüli kegyetlenségek történnek minden nap, anélkül, hogy annak bármi haszna lenne. Ezekben az esetekben még csak valami távoli és homályos ok sem létezhet arra, hogy valamiért meg kellene engednie egy tökéletesen jóságos lénynek azt a gonoszságot.
A speciális karakterek bemásolása felesleges volt, aki filozófiával foglalkozik valójában, azt nem hatja meg. Azokat az állításaid igazságtartalma, érvelésed hibamentessége érdekli csak. Ha valóban komolyan érdekel a téma, szorítkozz az érvelésedre, nem érdemes idekopizni semmit, főleg nem keresztény érvelők oldalairól.
Akkor elsőkörben erre reagálok:
"A speciális karakterek bemásolása felesleges volt, aki filozófiával foglalkozik valójában, azt nem hatja meg. Azokat az állításaid igazságtartalma, érvelésed hibamentessége érdekli csak. Ha valóban komolyan érdekel a téma, szorítkozz az érvelésedre, nem érdemes idekopizni semmit, főleg nem keresztény érvelők oldalairól."
Nem ez nem így működik. Érvelésemben a klasszikus propozícionális logikát használtam. A filozófiában ez a leggyakrabban használt logikai típus.
A propozícionális logika Premisszákból és konklúzióból áll.
A filozófiában és a propozícionális logikában a premisszák azok az állítások vagy kijelentések, amelyekből egy érvelés vagy érvelési láncolat kiindul. Ezek az alapvető állítások vagy feltételezések, amelyekből a konklúzió, vagyis a következtetés levezethető. A premisszák és a konklúzió együtt alkotják egy érvelés struktúráját. A premisszák igazsága vagy hitelessége meghatározza az érvelés megalapozottságát és meggyőző erejét.
Ehhez csatoltam hozzá a formális logikai megfogalmazásaimat. Hogy miért?
Mert érdemes a propozícionális logikával felírt állításokat formális logikai nyelven is megfogalmazni, mert ez segít pontosabb és precízebb érveléseket felállítani. A formális logikában tiszta és egységes szabályok szerint lehet leírni az állításokat, amelyek segítenek meghatározni a logikailag érvényes következtetéseket. A formális logika használata lehetővé teszi az egyértelműség fenntartását, valamint azoknak a logikai hibáknak az azonosítását, amelyek az érvelés gyengeségét eredményezhetik. Ezáltal a formális logika hasznos eszköz lehet az érvek elemzésében és javításában.
És nem keresztény oldalakról másoltam be ezeket a megfogalmazásokat. Aki tanult diszkrét matematikát az tudja, hogyan kell formálisan megfogalmazni az állításait és tudja, hogy a formális logikai megfogalmazás szoros kapcsolatban áll a diszkrét matematikával.
A diszkrét matematika olyan matematikai terület, amely foglalkozik a diszkrét, vagyis véges vagy megszakított struktúrákkal, például az egész számokkal vagy a halmazokkal. A formális logika szintén a diszkrét matematika része, és azon belül is azokra a matematikai módszerekre és eszközökre utal, amelyekkel pontosan és formálisan lehet leírni az állításokat, az érveléseket, valamint a következtetéseket.
A formális logika segítségével lehet a legpontosabban és legprecízebben kifejezni matematikai és logikai állításokat, valamint levezetni logikailag következő következtetéseket. Ezért a formális logikai megfogalmazások, mint például az alapvető logikai operátorok (és, vagy, nem), a kvantorok (minden, létezik) vagy az igazságtáblázatok, alapvető fontosságúak a diszkrét matematikában.
Tehát nincs szükségem arra, hogy keresztény oldalakról másolgassam be a formulákat, hiszen magam is képes vagyok a formális logikai megfogalmazásra.
Bármit képes vagyok formálisan megfogalmazni.
∀x (K(x) → F(x))
Ahol:
K(x) - "x képes vagyok megfogalmazni"
F(x) - "x formálisan megfogalmazható"
Az állítás tehát azt mondja, hogy minden x esetén, ha képes vagyok x-et megfogalmazni, akkor x formálisan is megfogalmazható. Ez egy kvantoros kijelentés, ami kifejezi az általános igazságot arról, hogy minden olyan dolog, amit képes vagyok megfogalmazni, az formálisan is megfogalmazható.
Azt azonban már most látom, hogy te nem értesz sem a logikához sem a filozófiához. Így egyenlőre nem kívánok az általad megfogalmazott "kritikára" többi részére reagálni mert egy az, hogy nincs kedvem a logika és filozófia alapjait megtanítani neked. Kettő túl fáradt vagyok és ezért mindjárt lefekszem aludni. Három, azt már most előre látom, hogy a veled folytatott vitázás annyiban fog kimerülni, hogy a definíciókkal szöszölsz.
Azon fogsz fennakadni, hogy a tökéltesen jó szerinted nem azt jelenti hogy Isten x,y-t megengedi. Vagy hogy szerinted a mindenhatóság nem azt jelenti, hogy Isten x,y-t nem teheti meg.
+ A kérésemben már eleve rámutattam, hogy ez miért problematikus.
A2, "Mivel hogy Isten mindenható és ezért talált volna rá módot, hogy hogyan oldhatná meg a problémákat úgy, hogy a rossz ne legyen jelen a világban. Akkor az ateisták az Isten mindenhatóságának fogalmát saját szájíz szerint definiálják és úgy értelmezik, hogy Isten szó szerint mindenre is képes. Még logikai abszurditásokra is."
Na majd meglátom, hogy holnap lesz-e kedvem egy ilyesféle "vitázás" folytatásához.
válasza:Ez az un. szalmabáb érvelés. Csinálsz egy szalmabáb kérdést és azt jól elkalapálod.
Ateistaként sosem érvelnék így, leszarom, hogy a képzelt istenedet jónak, vagy rossznak képzeled.
Nekem elég annyi, hogy a képzelt lényeid létezésére nincs bizonyíték, innentől aki hisz a létezésükben, az szimplán őrült.
Istenek, ördögök, angyalok, lidércek, dzsinnek, hurik, szellemek, egyszarvúk, boszorkányok, kerubok, szeráfok, stb..., meg a jó ég tudja milyen lényeket találnak ki a vallásosak, nem léteznek és aki szerint vannak, az egyszerűen bolond.
válasza:#4 Kérdező
"te nem értesz sem a logikához sem a filozófiához"
Mivel tudod alátámasztani ezt a hamis állításod? (Képletek nélkül, elég egy szöveges indoklás.)
"előre látom, hogy a veled folytatott vitázás annyiban fog kimerülni, hogy a definíciókkal szöszölsz"
Filozófiában NAGYON ALAP, hogy értelmetlen bármilyen érveléssel foglalkozni, ameddig az alapvető definíciókban nincs egyetértés. A mindenható és mindentudó Isten létezéséről szóló érvelések szinte mindig azzal kezdődnek, hogy definiálják a használt kifejezések kinek mit jelentenek.
"majd meglátom, hogy holnap lesz-e kedvem egy ilyesféle "vitázás" folytatásához"
Szerintem csak akkor válaszolj, ha a kiírt kérdésed valódi kérdés. Ha csak trollkodni fogsz, akkor jobb ezt minél hamarabb tisztázni, mert nem akarok időt vesztegetni arra, hogy a kérdéseidre válaszoljak, ha te magad nem veszed komolyan a saját kérdésed.
Nem bántólag mondom, csak az utóbbi időben elég sok olyan kérdés érkezett, amire sokan reagáltunk bővebben, időt szentelve a válasznak, de utána kiderült a kérdezőről, hogy csak kötekedni akart és lepontozni a válaszoló ateistákat.
Ha te is ilyen vagy, akkor nem szeretnék több időt vesztegetni arra, hogy válaszoljak egy potenciális álkérdésre. Ha viszont komolyan érdekel mit gondolunk és együttműködő vagy, akkor igen.
Egyelőre egyetlen kérdésre sem adtál választ. Lepontoztál, aztán hozzászólásod legnagyobb részét azzal töltötted, hogy bizonygattad, fel tudsz állítani egy formális érvelést. Feleslegesen, mert ahogy mondtam korábban, maga az érvelés (premisszái és a konklúzió valid volta) ami fontos.
válasza: válasza:Kérdezőnek:
Koeffíció ekvivalense lettél! Definitív szuggesztivitásod és artisztikus kvalitásod annyira kulminált, hogy már-már antagonisztikus a morális egzisztenciával. 😛
De most komolyan:
Szofisztikus okoskodásod mennyire visz közelebb az igazsághoz!?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!