Napjainkban mennyire élnek az alábbi tévhitek ateisták és keresztény valláskritikus gondolkodók fejében?

Magam ateista vagyok, de nagy általánosságban semmi bajom a vallásokkal és a vallásos emberekkel (amíg nem akarják rámeröltetni).

Úgy látom, hogy mindkét oldalon inkább a szélsőségesek szoktak hangot adni GyK-n a nézeteiknek: a vallásos oldalon sok rettenetesen sötét ember van, akik úgy támadják a tudományt, hogy valószínűleg a kezükbe se vettek sose egy publikációt vagy egy ismeretterjesztő könyvet; ugyanez elmondható az ateistákról, rengetegen úgy nyilatkoznak, hogy életükben nem olvasták el a Bibliát. Ezt a kommentekből nagyon könnyen le lehet szűrni. Természetesen, akinek nem inge, ne vegye magára :)

"1. A keresztény vallás üldözte a tudományt és hátráltatta annak fejlődését." - Ilyet max azok mondanak, akik legfeljebb általános iskolai szinten ismerik a történelmet. Tény hogy egyes felekezetek szekták hajlanak erre, viszont a történelmi egyházak pont, hogy támogatták a tudományt (a középkorban pont az egyház tartotta fent az oktatást). Azok a középkori és kora újkori tudósok, akiket inkvizíció elé hurcoltak (és esetenként kivégeztek) az esetek 99%-ában nem a tudományos kutatásaik miatt jártak így, hanem teológiai nézeteik miatt (eretnekség) és gyakran politikai hovatartozásuk miatt (ne felejtsük, ekkoriban az egyház számottevő politikai hatalommal rendelkezett)

"2. A tudomány felfedezte/bebizonyította az evolúciót ezért a biblia hamis." - a Bibliát nem az evolúció miatt tartjuk hamisnak, hanem azért, amiért a római regéket vagy a skandináv mondákat sem hisszük el: emberek által írt mitologikus történetek és erkölcsi útmutatás. Se több, se kevesebb (ez viszont semmit sem von le az irodalmi értékéből)

"3. A vallást azért találták ki, hogy ezzel magyarázza az ember amit nem ért. (Ami igaz is kivéve az ábrahámi vallásokot illetően.)" - igen a vallások részben ezért alakultak ki. Az ábrahámi vallások is. Mivel a korai zsidóság nem rendelkezett pl. nyelvészeti kutatóközpontokkal ezért azt, hogy csak a környezetükben is sok nyelvet beszélnek azzal magyarázták, hogy Isten összezavarta a Bábel tornyát építők nyelvét.

"4. A tudomány megcáfolta Isten létezését." - Ilyet csak azok az ateisták mondanak csak, akik nem értik a tudomány működését (ebben szinte teljesen hasonlítanak nagyon sok vallásosra). A tudomány nem megcáfolta Isten létezését, hanem nem tudja bebizonyítani. Valamilyen bizonyítás hiánya nem egyenlő azzal, hogy nincs (sokan ezt értelmezik cáfolatként).

"5. A keresztény hitet a tudás hiánya okozza." - A szektásoknál mindenkép. Rengeteg elismert tudós él és élt, akik aktívan gyakorolják a vallásukat (legyenek akár keresztények, akár zsidók, akár hinduk stb.)

"6. A vallás és a tudomány ellentététesek egymással." - Ez bizonyos megkötésekkel igaz (de a márleg nyelve inkább az igaz felé leng ki).

Példa 1: az általad felhozott evolúció (2. pont) ellentmond minden vallásnak, viszont több ezer tonnányi lelet és számtalan recens megfigyelés alátámasztja

Példa 2: a közel-keleti ásatásokon gyakran előkerülnek olyan nyomok, amelyek alátámasztják, hogy a Biblia egyes történetei (szereplői) megtörténhettek (akkor és kb. úgy, ahogy leírták)

1. Erről kérdezd meg Galileo Galileit! Bizony, nagyon sokáig kellett az egyre nyilvánvalóbbá váló felfedezéseket egyházkompatibilissé tenni, és még akkor is az egzisztenciáját, vagy akár az életét kockáztatta a kutató.

A tudományos eredmények (sőt, az írásbeliség) megőrzésében, átmentésében valóban nagy szerepe volt az egyházaknak, de ők maguk az ókori mérnöki, csillagászati, matematikai, orvoslási, vagy akár filozófiai eredményekhez nem sokat tettek hozzá.

2. A Biblia nem az evolúció bizonyítottságával vált hamissá. Sőt, a "hard" tudomány szerint a Biblia nem is hamis, az ókori közel-keleti történelem és kultúra megismerésének fontos forrása. Egy sokak által szentnek tartott könyv nem kevés történelmi, kultúrantropológiai vonatkozással - kb. mint egy történelmi regény.

A keletkezése korában a rendelkezésre álló természettudományos ismeretek (vagy azok hiánya) alapján adott választ a "Hogy kezdődött minden?" kérdésre. Azóta felmerültek olyan magyarázatok, amelyek mérésekkel, megfigyelésekkel is jól alátámaszthatók, ezek az elképzelések az új eredmények és megfigyelések alapján folyamatosan finomodnak, pontosodnak.

Pont ez a változás tette lehetővé, hogy a kőkorból kilábaló ember szintjéről eljussunk a wifi, a Mars-szonda, meg a gyakorikérdések korába - miért ragaszkodnánk a kora rézkori embere természettudományos magyarázatához?

3. Hát pedig pont arra találták ki, hogy magyarázza azt, amire nem volt válasz. Emellett épp az ábrahámi vallások teli vannak mindenféle előírással, meg követelménnyel, ami az élet rendjét szabályozza. Kezdve onnan, hogy ne öljük meg a másikat, meg a más feleségét se abajgassuk, mert mindenféle bonyodalmakhoz vezet, egész odáig, hogy tejet és húst ne tartsunk együtt, vagy pl. ott, ahol a sertés ugyanazt a kaját enné, amit az ember is (és azoknak is csak szűkösen van), ott ne együnk már disznóhúst. Tavasszal böjtöljünk (mert előtte a télen több húst is ettünk, meg ha megesszük tavasszal, akkor a következő télre nem lesz elég és éhen halunk).

Ezt a sok szabályt nem lehetett szép szóval elmagyarázni, ezért hagyománnyá, vallási paranccsá lett, és akkor mindenkinek kuss volt, be kellett tartani és kész.

4. A tudomány nem tudja bizonyítani Isten (akármelyik isten) létezését. Ez nem jelenti azt, hogy cáfolja.

5. Ez hülyeség. Nagyon okos ember is lehet hívő, illetve egy nem hívő sem lesz feltétlen okos. Semmi köze a kettőnek egymáshoz.

A természettudományok fejlődése egyre több mindent bizonyít, a villámot már viszonylag kevesen hiszik Zeusz haragjának, vagy Thor kocsijának kerekéből kipattanó szikrának. Ebből a szempontból egyre több dolgot tudunk, és egyre kevesebb dologról hiszünk valamit.

6. A tudomány nem helyezkedik vallásellenes álláspontra, az hogy csomó mindenről bebizonyítja, hogy miért történik, az nem a vallás ellen van. A vallásnak sem kell tudományellenesnek lennie, az olyan foglamak, mint a jóság, az erkölcsösség, a miért vagyunk a világon továbbra is elég teret hagy neki a hívők fejében. De amire van tudományos magyarázat, azt ne akarja továbbra is kőkorszaki szinten bizonygatni, és akkor egy csomó felesleges kört megspórolunk.

Nagyjából egyetértek az előttem szólókkal, egy ponton vitatkoznék csak:

"Hát pedig pont arra találták ki, hogy magyarázza azt, amire nem volt válasz."

A vallásoknak valóban kialakult egy olyan szerepe, hogy magyarázzák a világ jelenségeit (akár természeti, akár társadalmi téren), de ez másodlagos, a létrejöttükkor nem ez volt a motiváció. A vallások még egy olyan mágikus világképben jöttek létre, amiben nem választották szét a természetet és a természetfelettit, illetve az ember külső és belső világát. Nem kerstek direkt magyarázatokat, inkább történeteket meséltek el, amikből tanulságokat tudtak levonni. És a vallásokat nem "kitalálták", hanem azok organikusan fejlődtek ki az elmesélt történetekből, amik szintén nem kitalációk voltak, hanem az emberi tapasztalatok továbbadásának formái.

Egy példával tudnám megvilágítani a felfogásbeli különbséget: ha megnézel egy filmet, és elkezded elemezni, hogy milyen volt a rendezés, a színészi játék, a vizuális világ, hogy milyen hatással volt rád a film, stb., akkor az a mai világszemléletnek felel meg. Mindent részekre bontunk, elemzünk, az okát keressük, a hatását vizsgáljuk, stb. Ha viszont megnézel egy filmet és teljesen átadod magad a történetnek, közben még azt is elfelejted, hogy filnet nézel, és úgy éled meg, mintha te is szereplője lennél a történetnek, az az őskori-ókori mágikus világszemléletnek felel meg.

Szóval az akkori emberek úgy érezték, hogy részesei a történetnek, és nem magyarázatokat kerestek, mivel maga történet volt a magyarázó keret. Majd az idők során, amikor a nagyobb ókori civilizációkban az analitikus tudás felé mozdultak el, megjelentek a konkrét kérdésfeltevések is, és ekkor váltak a történetek az ezekre adható válaszok forrásává. Valahol itt indult meg az a tendencia, hogy amit nem tudunk meg a természet megfigyeléséből, arra a vallásban keressük a választ. De ez azzal járt, hogy addigi komplex világképet jelentő történetből kiszakítunk egy darabot, mint egy konkrét kérdésre adható konkrét választ. Ezzel viszont felbomlott a világkép addigi szerves egysége.

1: MINDEN vallás üldözi és hátráltatja a tudománynak azt a részét, ami ellentmond a vallási tételeknek. A keresztény vallás is.

2: A Biblia nem csak az evolúció miatt van tele tévedésekkel, hanem nagyon sok más téren is. Irodalmi értéke van, igazságtartalma az nem sok.

3: A vallást azért találták ki, hogy ezzel magyarázza az ember amit nem ért.

Ez így igaz, plusz kulturális, hatalmi, stb. célokkal.

4: A tudomány megcáfolta Isten létezését.

Így igaz: a keresztény istenét.

5: Minden hitet a tudás hiánya okoz. Ez így önmagában hasznos is lehet... a gond ott van, amikor ez a hit erősebb lesz a tudásnál. Például megpróbálja kétségbe vonni az evolúciót - és nem tudás, hanem a hite alapján.

6: A vallás és a tudomány ellentététesek egymással.

Így igaz. Alapvetően VAGY hit - VAGY tudás. Mindkettő egyszerre nem lehet.

Azonban ez csak ott probléma, ahol a tudásunk már elég kiterjedt (és természetesen a vallás ennek ellent akar mondani).

"Úgy látom, hogy mindkét oldalon inkább a szélsőségesek szoktak hangot adni GyK-n a nézeteiknek"

Köszönöm szépen, hogy ezt leírtad, keresztényként abszolút így látom.

Van ateista ismerősöm, nem gondolja azt rólam, hogy buta, ostoba, tudományellenes és evolúciótagadó lennék.

Míg itt GyK-n ezzel párhuzamosan olvasok olyan ostoba, felszínes, általában a szektás agymosás által teljesen kisarkított kereszténynek mondott nézeteket, amiktől mélyen elhatárolódom.

"MINDEN vallás üldözi és hátráltatja a tudománynak azt a részét, ami ellentmond a vallási tételeknek. A keresztény vallás is"

A keresztény vallásnak, de más vallásoknak sincs ma már ráhatása a tudomány működésére, így hátráltatni sem tudja. Üldözni legfeljebb abban a szűk körben, ahol közvetlen befolyást tud gyakorolni. De ez ma már csak a szektás működésű vallási csoportokra jellemző.

"A vallást azért találták ki, hogy ezzel magyarázza az ember amit nem ért."

Ez nem igaz, lásd az előző válaszomat.

"Minden hitet a tudás hiánya okoz."

"Alapvetően VAGY hit - VAGY tudás. Mindkettő egyszerre nem lehet."

Ezt nem lehet ilyen egyértelműen kijelenteni. Egyfelől egy csomó olyan dolgot, amiről azt gondoljuk, hogy tudjuk, valójában csak elhiszünk - a szüleinknek, tanárainknak, szakembereknek, tudósoknak, vagy bármilyen tekintélynek. A "tudott" dolgok közül viszonylag kevés az, ami saját tapasztalatból, közvetlen úton szerzett tudás. A személyes tudásunk legnagyobb része hitek és előfeltevések tömege.

Másfelől a meggyőződéses hívők valamilyen belső meggyőződésre alapozzák a hitüket, ami kívülről ugyan nem bizonyítható, de belülről ők ezt vitathatatlan tapasztalatként, tehát ilyen értelemben tudásként élik meg. Nem egy hívővel beszéltem már, aki azt mondta, hogy "Én nem hiszem, hanem tudom, hogy van Isten." vagy "Tudom, hogy Jézus él, megtapasztaltam a kapcsolatot vele." És én úgy érzem, hogy ilyen esetekben nekem nincs jogom elvitatni tőlük, hogy ez számukra ugyanolyan tudás, mint pl. hogy a dolgok lefelé esnek. Nyilván általánosságban beszélhetünk arról, hogy az ilyen vallásos tapasztalatoknak mi lehet az eredete, de egy konkrét személlyel szemben nem állíthatjuk, hogy te ezt csak beképzelted magadnak.

És egyébként a keleti vallásoknál nem is merül fel ilyen formában a hit és a tudás ellentéte. Ők alapvetően a vallásra is tudásként tekintenek - a tudás egy másik formájaként, ami nem is ütközhet a tudománnyal, hiszen más területen kompetensek.

"A keresztény vallásnak, de más vallásoknak sincs ma már ráhatása a tudomány működésére"

MA már annyira nincs. De ettől még beleszól mindenbe, amire csak képes.

A múltban, pár 100 éve pedig még a tudást is hátráltatta ott, ahol szükségesnek érezte.

Ezt ma is megtenné, ha lenne rá hatalma. Lásd például az egyik előző pápát, aki fogcsikorgatva is csak félig volt képes elismerni az evolúciót - DE gyorsan hozzátette, hogy az embert azt viszont az isten külön rendezte el, és nem hagyta az evolúcióra. Ami nem igaz.

"ez ma már csak a szektás"

Mivel a fő áramlatok képviselői már elég értelmesek, ezért hivatalosan nem tűznek össze a tudománnyal. De a fenti dolgokat azért csinálják tovább. Plusz kötelező hittan, egyházi iskolák elburjánzása, abortusz és eutanázia tilalom, fogamzásgátlók korlátozása, stb.

"egy csomó olyan dolgot, amiről azt gondoljuk, hogy tudjuk, valójában csak elhiszünk"

Ez nem befolyásolja azt, hogy valamit vagy tudunk - vagy hiszünk.

"a meggyőződéses hívők valamilyen belső meggyőződésre alapozzák a hitüket, ami kívülről ugyan nem bizonyítható, de belülről ők ezt vitathatatlan tapasztalatként, tehát ilyen értelemben tudásként élik meg"

Ha valaki a hitét tudásnak éli meg, az az ő tévedése, méghozzá SÚLYOS tévedés! Alkalomadtán végzetes is lehet!

Ja, hát nem írtad, hogy ide csak tudomány- és ateistagyűlölők írhatnak.

Persze válaszolni azt semmit nem tudsz, de hát a lepontozás önmagában is megteszi, nem? Rögtön igazad lesz tőle.