Az ateisták szemében létezik-e szentség? Lehet-e szent bárki vagy bármi egy ateista szemszögéből nézve?

NEM, miért lenne szent?

Egy furcsa, inkább beteges személyiség, aki szerint a szex bün,az meg érdem, hogy szüz akar maradni élete végéig, az nem normális.

Az erkölcsös meg erényes teljesen értelmezhetetlen fogalom ilyen értelemben. Az, hogy másokkal szemben jóakaratú, nem kiemelkedö érdem, ez lenne a normális emberi viselkedés.

Keresztény fogalomhasználat szerint a "szent" azt jelenti, hogy a profán, hétköznapi világból kiemelt, Istenhez tartozó (aki abszolút értelemben szent).

Ilyen jelentéstartalommal kétlem, hogy az ateisták számára létezne szentség. De alapvetően vallási eredetű szavakat szoktuk teljesen hétköznapi szóhasználatban használni.

Ha én keresztényként azt mondom, hogy "a mai úszás után mintha újjászülettem volna", akkor nyilván nem a buddhista fogalom szerinti újjászületésre gondolok.

"az nem lehet szent ember egy ateista szemében?"

. Magyarázd már el, mi olyan erkölcsös abban, hogy valaki nem szexel.

De ha igazad is van, ez legfeljebb erényes, de nem szent.

#2

Ilyen esetben igazából még keresztényként is csak szent életűről lehet beszélni, mert szentnek csak azt lehet nevezni, akit az egyház annak nyilvánít. És ugye a protestánsoknál még ilyen sincs.

Én nem vagyok ateista, leginkább agnosztikusként tudnám meghatározni magamat, már ha muszáj meghatározni. Számomra létezik a szent fogalma, egyrészt olyan értelemben, hogy tiszteletben tartom, ha valaki vallási alapon szentnek tart valamit, másrészt pedig vannak dolgok, amit én magam szentnek tartok, ami részben egybe esik a keresztény szentség fogalmával, részben pedig nem.

"Keresztény fogalomhasználat szerint a "szent" azt jelenti, hogy a profán, hétköznapi világból kiemelt, Istenhez tartozó (aki abszolút értelemben szent)."

Egyetértek ezzel a meghatározással, de számomra, a saját magam által szentnek tartott vonatkozásában úgy fogalmazódik át, hogy az "Istenhez tartozó" helyett transzcendens eredetűt mondanék, vagy mélyebb lelki/szellemi eredetűt, olyan értelemben, hogy az általános pszichés és gondolati jelenségeknél mélyebb rétegekből származi, függetlenül attól, hogy transzcendens eredetű vagy sem.

Itt van az a pont, ami megkülönbözteti az ateistát az erős materialistától…

Mit jelent a szent? A szó szűkebb értelmében az, amin keresztül közvetlenül Istentől eredő vagy isteni természetű. Egy szentkép nem attól szent, hogy mondjuk Szűz Máriát ábrázolja. Attól szentkép, hogy az élményed az, hogy a képen keresztül közvetlenül képes megszólítani, hatni rád a Szűzanya.

Tágabb értelemben szent az, ami nem világi, nem anyagi lényegű, nem profán, nem hétköznapi.

Egy erős materialista számára minden anyagi természetű, anyagi lényegű, profán. Egy ateista nem feltétlenül materialista, a világképében lehet olyan nem fizikai természetű dolog, ami ugyan nem önálló szubsztancia, nem transzcendens, nem metafizikai, de mégis felette áll az anyaginak. Egy ateista hihet pl. elvont fogalmakban, eszmékben, ideákban, elvekben.

Az ateista is úgy van vele, hogy mondjuk – elnézést az elcsépelt példáért – a Mona Lisa nem pusztán néhány kg festék, meg fél négyzetméter vászon némi aranyozott keretben. A Mona Lisa értéke, jelentősége messze túlmutat az anyagi összetevőin és azok tulajdonságain (mondjuk a fűtőértékén). A Mona Lisa több, mint az alkotóelemei összessége, valami olyan értéket képvisel, ami messze felette áll minden profán, hétköznapi, praktikus szempontnak. A Mona Lisa nem profán, hanem tágabb, nem vallási értelemben szent. Nem azért, mert hordoz vagy tartalmaz valamiféle nem anyagi szubsztanciát, az értékét az anyaga hordozza, de az érték maga, az nem anyagi természetű, hanem fogalmi természetű.

Vagy pl. maga az emberi élet is lehet szent egy ateista szemében. Nem azért, mert az életet Isten adta, az ateista nem hisz ebben. Az élet azért szent, mert az ember által nem reprodukálható, a megszüntetése nem visszavonható, akár egyetlen egyén élete több értéket képvisel, mint amit más szempontok képesek lennének felülírni, ellensúlyozni.

Persze az ateista lehet, hogy a legtöbb esetben nem a szent szót használja, hanem valahogy úgy fejezi ki, hogy az adott dolognak felbecsülhetetlen, megfizethetetlen értéke van. De alkalmasint az ateista is használja a szent szót, a már emlegetett szentéletűség az ateista számára is értelmezhető és számára is felbecsülhetetlen értéket képviselhet.

"nem a szent szót használja"

Maradjunk abban, hogy: becsülendő, vagy értékes. Az ateista értékrendjében nincs olyan fogalom, hogy "szent". Önmagában értelmetlen kifejezés, a valláshoz kapcsolódik, az ateista pedig nem kapcsolódik a valláshoz.

Az "örök szüzesség" nem érték, hanem kifejezetten elfajulás, értéket rongáló dolog egy ateista szemében.

De mondjuk egy szerzetes példás élete lehet valóban becsülendő. Akkor, ha emberi értékeket is fel tud mutatni az isteni mellett.