Istennek van-e szabad akarata? Akarta, hogy ő önmagában létezzen?

Mi van, ha úgy alakult, hogy nem volt választása?

Én abban hiszek, hogy előbb volt Jézus. Jézus pedig élt, tanított, tette a dolgát, ahogy az a Bibliában áll, majd keresztre feszítették, sírba tették. Valahol itt történhetett az, hogy a semmibe kerűlt. Hitem szerint onnantól érdemes őt Istennek nevezni. A semmiben volt, ahol teremtett és csakhamar rájött, hogy kénytelen mindent olyannak teremteni, amilyennek ismerte. Ebbe a csokorba pedig isten ószövettségi parancsai is benne voltak, mely sok embernél kiveri a biztosítékot.

A teremtés fő célja , amin az ószövettség vezet át valójában az, hogy a messiás megszülethessen. Jézus születésének előkészítése az egész ószövettség. Jézus pedig megszületik az újszövettségben. Teszi a dolgát és keresztre megy, majd pedig a sírba. De a sírból már nem az a Jézus jön ki, akit betettek. Nem. hanem az a Jézus, aki már megteremtette az egész világot és előkészítette saját megszületését is. Mert ha ő nincs, akkor teremtés sincs és senki sem létezett volna, akit jézus valaha is szeretett. A barátok, a tanítványok a feltámadás után a Jézusból fejlődött öreg Istent látják.

Én ezt így találom elfogadhatónak. Így találom értelmezhetőnek az ószövetségi Isten kemény utasításait. Úgy vélem a feltámadásig nem volt szabad akarata sem Istennek, sem embernek, sem pedig Jézusnak. Sőt, a Biblia alapján Jézus tudatában is lehetett ennek az egésznek és ezért sem menekült a kereszt elől, sőt megjósólta a sorsát.

Ennek fényében a legtöbb apokrif is kap egy új értelmet, mely nem veszik össze a bibliával, sokkal inkább egésszé teszi azt.

Komolyabb kérdés az, hogy vajon mi akadályozza Isten szabad akaratát abban, hogy felfedje magát a világ előtt. az a sanda gyanúm, hogy az tette, amit én is tennék, ha Isten lennék. Járt a jövőben. Úgy mond a végidőkben és barátokra lelt ott. Olyan embereket ismert meg és szeretett meg, akik egy olyan idősíkon születhettek meg, ahol Isten a feltámadás után nem adott megdönthetetlen bizonyítékot magáról. Persze a feltámadást is vitatják. De a jövőre nézve vajon milyen katasztrófális következménye lenne a végidőknek, ha Isten előbb jelenne meg, mint amúgy? Emberek születnének meg, akiknek nem kellene , ám ugyanígy emberek meg sem születnének, akiknek kellene. Így a jövőből nincs visszaút a múltba egy Istennek, aki szereti az embereket.

Lényegében Isten szabad akaratának csak saját szeretete szabhat határt. Bizakodhatunk viszont abban is, hogy attól, hogy mi nem látjuk, ő láthat bennünket. Ha pedig úgy látja jónak, akkor a jövőben feltámaszthat minket.