Ha az embert hirtelen a porból teremtette Isten akkor miért azt mutatják a műszerek, hogy a tüdős halból fejlődtünk ki? Itt nekem valami nagyon gyanús? Nektek is gyanús, hogy a majmokkal közös ősűnk volt és az, hogy a hal kimászott, majd ember lett?

"hirtelen porból teremtette"

Kedves Kérdező, azért ez nem ilyen egyszerű.

Az tény, hogy az ember a Föld alkotóelemiből származik, mintegy 42 kémiai elemből.

Isten azért nem használt evolúciót, mert minden élőlényt, fajt a rendeltetése alapján hozott létre.

Ha vízi állat volt, akkor kopoltyúval hozta létre. Ha szárazföldi, akkor tüdővel.

Ezek az életformák pedig nem evolúcióval, vagy változásokkal szaporodnak, hanem a saját fajtájukkal.

A Biblia leírja a teremtést, de annak pontos módját nem.

Az evolúció egy lehetséges elmélet. Nem tökéletes elmélet.

De nem lehet, hogy a Biblia leírja, hogy mi történt, az evolúció elmélet pedig megpróbálja megmagyarázni, hogy hogyan történt?

Az evolúció bizonyított, létező, ismert folyamat. Az pedig, hogy neked ettől fáj a segged, egyéni probléma.

Nem kell hinni, hogy a hal tüdőt növesztett, mert tény, hogy megtette. És van egy rossz hírem. Az ember is majom. Annyiban egyedi, hogy folyamatosan szaporodásra képes, a ciklikus szaporodásnak az utolsó halvány emléke a menstruáció. Apropó, azt minek is tette bele a nőbe a kedvenc transzcendens entitásod? Evolúciósan magyarázható ugyanis.

„Az evolúció bizonyított, létező, ismert folyamat… Nem kell hinni, hogy a hal tüdőt növesztett, mert tény, hogy megtette.”

Az evolúció folyamatának kezdete eldönti, hogy a hal tüdőt növesztett-e vagy sem.

Lenne pár kérdésem: Honnan indult az evolúció, a prokariótától, az eukariótától, vagy honnan? Az első evolválódásra képes élőlény honnan szerezte az evolúciós képességeit? Az evolúciós képesség mivel ruházza fel az evolúciós folyamatot, hogy a legjobb életképességre szelektáljon, vagy fajtajellegre szelektáljon, amíg pl. a hal ki nem fejlődik? Miért pont hal fejlődik ki valamiből, ami nem hal? Ha a biológiai evolúció alapvetően véletlenszerű bolyongás a genetikai lehetőségek mezején, és az egyetlen dolog, ami folyamatosan javul, az az egyének alkalmazkodóképessége az adott környezethez, akkor ennek mi köze van ahhoz a fajtajellgre történő szelektáláshoz, aminek egyáltalán a vége lehet valamilyen hal kifejlődése? Ha az adott környezethez éppen legjobban alkalmazkodó élőlény domináns tulajdonsága nem nem esik egybe az éppen kialakulni készülő halszerű fajtajelleggel, akkor hosszú távon ugyanez a két szempont hogyan esik egybe? Ha nem esik egybe, mert a folyamatosan javuló alkalmazkodóképesség véletlenszerű bolyongása a genetikai lehetőségek mezején, meg a fajtajellegre történő törekvés, ami a fajtajellegtől eltérő egyedek kiselejtezését is magával hozza, akkor milyen halról beszélsz, ami ezen a véletlenszerű bolyongáson át kifejlődött? És ha a genetikai lehetőségektől függ az evolúciós bolyongás, akkor miért nem a genetikai lehetőség dönti el, hogy az evolúció számára milyen fejlődési útvonal adatott, miért te, aki utólag állítod, hogy kifejlesztett valamit az az élőlény, aminek a kifejlődéséhez fajtajellegre történő kiválasztások hosszú sorozata szükséges, mert a legjobban alkalmazkodás az nem fajtajelleg szerinti alkalmazkodás, hanem az adott környezethez történő alkalmazkodás a fajtajelleg figyelembevétele nélkül. És honnan vetted a genetikai alapot a képzeletbeli evolúciós fejlődésedhez, mikor a genetikai kód is meg a pro-eukarióta sejtek eredete is a tudomány legnagyobb rejtélyei közé tartozik?! Ehhez képest a tüdőt növesztő halat tényként állítod be. Akkor a hozzá vezető utat is mint tényt állítsd be, vezesd le, hogy a ki tudja honnan lévő genetikai alapokon történő véletlenszerű bolyongás hogyan fejlesztett ki halat úgy, hogy a halra jellemző fajtajelleg egyáltalán hogyan és miért szükségszerűen esik egybe a legjobban történő alkalmazkodás eseteivel? És ugyan miért esne egybe? Hogy neked ne fájjon a segged?

Hülyeségeket ne válaszoljál, mert tényalapú bizonyítás nélküli mesemondásra nem vagyunk vevők! Kb. ahogy előadtad: „hogy a hal tüdőt növesztett, mert tény, hogy megtette.” - Ez mitől tény, hogy mondtad? Te ténymondó vagy, vagy mesemondó? A genetikai lehetőségek mezején történő véletlenszerű bolyongás közepette nem tévedtél el egy kicsit – nagyon?!

Tehát az elején kezd, honnan vannak a genetikai alapok, a pro és eukarióta sejtek, az evolúciós képességek, és az éppen legjobban alkalmazkodó fajtajellegű egyedek egybeesése, hogy azt választhassa ki a természetes kiválasztódás, amely kiválasztás egyébként cél nélkül történik. Vagy az is lehet, hogy a halnak teremtett élőlény éppen legjobban alkalmazkodó példánya marad életben és tartja meg annak a halnak a fajtajellegét? És az evolúciós alkalmazkodás ebben ki is merül? A tüdő növesztés meg egy evolúciós kacsa hápogása, amire adtad a fejedet. Csak nem növesztett neked az evolúció kacsacsőrt és kacsafejet?

@Tom!

#7: "Az ember is majom. Annyiban egyedi, hogy folyamatosan szaporodásra képes, a ciklikus szaporodásnak az utolsó halvány emléke a menstruáció."

Ööö... Ebben sem egyedi. A csimpánz nősténynek - ugyanúgy mint az emberinek -, van menstruációs ciklusa. Sőt! A csimpánz menopauza életszakasza jóval későbbre tolódik ki, mivel a nőké általában az átlag életkor fele körül már beáll. Ezt az urban legendáriumot a csimpánzok nem létező menstruációjáról a vízimajom "elmélet" hívők terjesztik, hasonlóan ahhoz a zöldséghez, hogy a csimpánz nem tudja a víz alatt visszatartani a lélegzetét, meg ilyenek...

#8: "Honnan indult az evolúció"

Amelyik életféle képes szaporodni, és a szaporodása nem tökéletes (ez a világ legegyszerűbb sejtje, a protosejt - ma már nincs), vagyis - vegyük úgy az egyszerűség kedvéért - mindegyik egyedi lesz, tehát mindegyik különböző lesz, mint a társai, ezzel tehát hatalmas variáció jön létre (nem létezik pl. két egyforma ember se, még a kezünk is egyedi lesz...stb). Mindegyik variáció utóda megörökli a szülő-variáció tulajdonságait, de mivel a szaporodás sosem tökéletes, ezért az utód képében ismét egy új-, addig sosemvolt variáció jelenik meg. A variációk mindig egy jól jellemezhető környezetben szaporodnak, és értelemszerűen azok a variációk terjednek, amelyek abban meg tudnak élni, és ezen felül még szaporodni is képesek. Szintén értelemszerűen rengeteg variáció lesz, amelyik csak rövid ideig tud csak szaporodni itt, vagyis minden utóda ennek a variánsnak egyre kevesebb utódot tud nemzeni, felnevelni, majd ez a vonal eltűnik. Lesz olyan variáció, amelyik szaporodásképtelen utódot tud csak eredményezni. Lesz olyan, amelyik utódot se tud produkálni, és lesz olyan, amelyik utódprodukálás nélkül eltűnik. Ezen folyamatokat nevezzük a szelekciónak. Tehát a környezet tulajdonságai határozzák meg, hogy mely verziók lesznek életképesek benne. A verziók elszaporodnak, és betöltik az adott környezetet, így kénytelenek más típusú környezetekbe is lassan elszaporodni, azonban a másféle környezet tulajdonsága meghatározzák azt is, hogy ott már más variánsok tudnak csak elszaporodni. A kétféle környezet nem élesen különül el egymástól, hanem az első környezet lassan, hosszan elterülve (átmeneti környezet) olvad bele az újfajta környezetbe (pl. szárazföld, vizesedő talaj, mocsaras rész... tenger), tehát az 1. környezet variációiból az átmeneti környezetbe már egy picit más variációjú lények tudnak elterjedni jobban, mint az 1. környezetben a megszokottabb. Ahogy a variációk egyre mélyebben hódítják meg az átmeneti környezetet, úgy a terjedő variációk egyre jobban eltérnek az 1. környezet variációitól, és amikor a teljesen más 2. környezetben elterjed az élet, az ott lévő variációk már gyökeresen fognak különbözni az első környezetben élőktől, vagyis két különböző lényféle keletkezett

Mind a két környezet lakói képesek folyamatosan terjedni mind a két környezet irányából egymás felé, tehát ezek lassan kiszorítják az átmeneti területen élő átmeneti formákat (vagy legalábbis a többséget), és végül megmarad két egymástól igen különböző kétféle faj, és vagy meg se marad egy átmeneti forma se, vagy kevés, vagy viszonylag többféle, attól függően, hogy az evolúciós folyamat éppen hol tart, vagy mennyire "erőszakos", stb.

Egyszóval így működik az evolúció: replikáció (szaporodás), variáció (öröklődés során jön létre, hibák halmozásával), szelekció (a környezet tulajdonságai alapján tök magamagától kiválogatás történik, de nem a legjobbaké, hanem a kevésbé rátermettek elfogyása/eltűnése - de környezettől függ, hogy ki a rátermettebb, vagyis van, ahol az erős a gyengébb, és fordítva, vagy a jobban futó a lassabb, és fordítva (pl. mocsárban a szélestalpú rövidebblábú a gyorsabb, a szavannán meg a karcsú gazella, a vaksi hal jobban tájékozódik a sötét barlangban, mint a jól látó, és így tovább...).

Ha nincsenek tehát különböző tulajdonságú környezetek, akkor nincs evolúció se (pontosabban a fajok sokszínűsége nem lesz). A szelekció iránytűje tehát maga a környezet minősége, milyensége.