Mi a véleményetek a következő megállapításról: "A sátánisták is közelebb járnak Istenhez, mint azok, akik nem hisznek Istenben(ateisták)" ?
Rendben 18! leírom a bizonyságomat.
De ahhoz, hogy hiteles lehessen vállalnom kell magamat. A nevem: Belovics Krisztián.
35 éves vagyok. Bűnös életvitelt éltem egészen lázadó tini korom óta. Loptam, csaltam, hazudtam. A pénz volt az isten a számomra. Úgy éltem, hogy élveztem az életet. Ateista módon éltem. Alkohol, drog, kábítószer. ezek tették ki a mindennapjaimat. De mellette lett egy feleségem és gyermekeim. Hát nem voltam a legpéldamutatóbb apa. Rendszeres oka volt a veszekedéseknek a kábítószer függőségem. A feleségem évekig könyörgött, hogy szokjak le róla. De hiába. Nem tudtam leszokni. Fájdalmat éreztem a lelkemben, az elmémben, sőt a testemben is, amikor jöttek az elvonási tünetek. Tehetetlen voltam. Pszichológus, pszichiáter, drogrehab, anonim gyűlések látogatása sem hozott átütő eredményt. de nem adtam fel, próbálkoztam.
Jézusról hallottam gyerekként. Mikor nagyon kicsi voltam hittem benne. De aztán később a télapóval és a húsvéti nyuszival együtt bekerűlt a gyerekmesék képzeletbeli kalapjába. Ám mégis, miközben gyógymódot vagy kezelést kerestem a szenvedélybetegségemre egy betegtársam a kezembe adott egy Bibliát. Az, hogy olvastam, megnyugtatott. Később vettem egy sajátot és amig olvastam, addig sem voltam a szenvedélyemnek kitéve. Megismerhettem Jézus történetét töviről hegyire. De vissza estem.
Később a volt nejem elhagyott és vitte a gyerekeket is. Én pedig teljesen alámerültem az önpusztításba, mert nem ismertem más gyógyszert arra, hogy elnyomjam az érzéseimet. A gyermekeimet sem láttam már hónapok óta. Rendre visszamondtam a találkozókat. Nekem szükségem volt a kábítószerre. Nem akarom a volt feleségem dolgait kitárni, de ő sem úgy reagált az évek során, hogy megkönnyítette volna azt, hogy én le akarok szokni.
Aznap is így történt.
2020. június 20. Egy verőfényes szombati nap volt. Első utam a díleremhez vezetett. Aztán a régi házunkba, ahonnan elhoztam a cuccaimat és telefonon még jól össze vesztem a volt nejemmel. Nem akartam látni a gyermekeimet, mert nekem fontosabb volt, hogy kábító szerezzek. Belül szenvedtem. Féltem, hiszen 10 nap alatt a fizetésem elfogyott és a díleremnél is már olyan hitelben voltam, hogy az vállalhatatlan volt. Délután már mamám házában voltam. Ott fogyott el a kábítószer. rettegve vártam az elvonási tüneteket. Ahogy kitisztult az elmém a kábítószertől rámtört a szégyen, a bánat, a harag és az emberi érzelmek egész negatív tartománya egyszerre tört rám. elhatároztam, hogy elindulok és főbelövöm magam, ha már megadatott, hogy hozzáférjek egy lőfegyverhez. Nem kellek senkinek, mindenkinek a kárára vagyok. És elindultam. Nagyon szarul voltam a kezdődő elvonási tünetektől és még csak kezdődtek. Ahogy elindultam, ott volt az a keresztény magazin a földön. Egy mai ige kiadvány volt kinyitva és kitűnt belőle: "Érted adta az életét, hogy te élhess" És akkor eszembe jutott Jézus. Térdre rogytam és könyörögtem, hogy segítsen nekem. Csináljon valamit, mert nem fogom ezt kibírni. Ma meghalok, ha nem tesz csodát. Jézushoz könyörögtem életemben előszőr, de úgy, hogy Őt tartottam Istennek.
És akkor ott csoda történt. Erőt éreztem. Békességet, nyugalmat éreztem. Az elvonási tüneteim megszűntek. Olyan józanságot éreztem, mint még soha azelőtt. Pontosan láttam magam előtt, hogy melyik döntéseim vezettek el ahhoz a pillanathoz. És pontosan tudtam, hogy mit kell tennem és mit nem kell tennem. Vigasztalást éreztem. Nem voltam egyedül. Szeretetet éreztem. Megbocsátást éreztem. Nem volt már terhes számomra semmi abban a pillanatban.
Ezután boldog-boldogtalannak elmeséltem, hogy mekkora csodát tett velem az Úr. Néztek rám, mint egy ufóra, de nem volt mit tenni.
Bárcsak mondhatnám, hogy ezután nem estem vissza. Igaz , hogy vissza estem, de ezután már önként mentem a drogra habra, úgy, hogy azt én akartam és nem azért, mert más akarta. De már hónapokig bírtam mindenféle kábítószerek nélkül.
Ma elmondhatom magamról, hogy fél éve nem kellett kábító szereznem. Bár elváltam a feleségemtől, de meg tudtam hozni azokat a döntéseket, melyek következtében ma egészen jó kapcsolatot ápolhatok a gyermekeimmel és volt nejemmel pedig baráti kapcsolatot. A munkahelyemen remekeltem és még elő is léptettek. Hálás vagyok mindazért, ami az elmúlt bő 3 évben történt velem.
Ezt nem ember tette. Nem én tettem magammal. Ha csak magamra hagyatkozom, akkor 3 éve és 21 napja megöltem volna magam. Ha nem látom meg azt az újságot és nem emlékeztet Jézusra én csakugyan halott lennék.
Velem nem más Isten tett jót, hanem az, aki értem adta az életét. Ez Jézus.
Való igaz, hogy minden vallás várja a maga "messiását". De én Jézusról bizonyosodhattam meg. És még ezután is történtek események, melyekhez a Jézusba vetett hitem vezetett el. De már nem történtek tragédiák.
Nem értettem, hogy miért nekem segített Jézus. Hiszen én bűnös ember voltam. Aztán egyszer csak megértettem, amikor ezt olvastam:
"És amikor ezt hallja vala Jézus, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szükségök orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre." (Márk 2:17)
A teljes igazság pedig az, hogy Isten mindenkitől ugyanolyan távolságra van. Csak van, aki keresi és van, aki nem.
válasza:Értem, hogy miért hiszed azt, hogy Jézus volt az aki segített bár ezek alapján ennek még nincs sok alapja.
Egyrészről természet feletti oldalról nem zárható ki, hogy nem Jézus segített neked hanem valaki vagy valami más.
Ezenfelül a valóságnál maradva az agy rendkívül trükkös tudd lenni.
"A teljes igazság pedig az, hogy Isten mindenkitől ugyanolyan távolságra van. Csak van, aki keresi és van, aki nem."
Tehát a hívők akik imádkoztak és könyörögtek Istennek a rokonuk vagy saját maguk meggyógyulásáért és nem gyógyultak meg ők nem keresték Istent? De lehetne még rengeteg hasonló példát hozni.
Szóval ők akkor nem keresték? Vagy nem olyan tökéletesek mint te? Mi a különbség?
válasza:" Bűnös életvitelt éltem egészen lázadó tini korom óta. Loptam, csaltam, hazudtam. A pénz volt az isten a számomra. Úgy éltem, hogy élveztem az életet.
Ateista módon éltem. Alkohol, drog, kábítószer. ezek tették ki a mindennapjaimat."
Innen látszik, hogy halandzsa mindaz, amit fentebb nagy 'őszintén' bevallottál.
Én ateista vagyok, de nem lopok, csalok és hazudok (mint te, mert te sosem voltál ateista), nem drogoztam sosem és részegeskedni sem szoktam.
Az életet élvezem, Miért ne tenném? Sportolni jó, beszélgetni másokkal, zenélni, vagy zenét hallgatni. Van egy csomó dolog, amit igenis szeretek csinálni, de egyikkel sem sértek semmilyen törvényt.
Nem vagyok ezzel egyedül, az összes ismerősöm ilyen, rendes, kedves emberek és nem hisznek hülyeségekben, ókori babonákban.
Normális emberek.
Ateisták.
Neked sejtelmed sincs, milyen életet él egy normális ember.
válasza:" 10 nap alatt a fizetésem elfogyott és a díleremnél is már olyan hitelben voltam, hogy az vállalhatatlan volt"
Ezzel teljes mértékig egyetértek, hogy a hitel a dílernél vállalhatatlan lehetett. Személy szerint nem drogoztam még de ismerek pár embert akik próbálták. Olyan dílerről azonban még egyszer sem hallottam aki HITELRE adna anyagot.
Persze nincs kizárva a létezése ilyen nagy bizalmú dílernek de nekem itt lengett ki nagyon a kamumérő.
válasza:#21
A történeted tipikus manipulatív térítő hazugság, mégpedig Jehovás stílusban.
Csak az agyalágyultakat tudod ilyen hadovával bekábítani.
Egyébként a Biblia is ilyenekkel operál.
24!
Az összes díler ad hitelre. Csúszóra kábítószert. Ezt csúzlinak is hívják.
Egyszerű oka van:
Főleg, ha a drogos napi 5-10 ezreket hagyott nála.
Nyilván első alkalommal még pénzért adja. De ha már százezreket keresett rajtad, akkor azért egy 30-50 ezerig el lehet menni.
De ezt díleré vallogatja.
Azért lengett ki a kamumérő, mert nem voltál a drogosok világában. Nem érted a működését.
25!
A 18-as válaszoló kérésére írtam le. Nincsen benne semmi kamu.
De leírtam előtte: "Ha valakinek beszélek róla, aki nem hisz, az úgy néz rám, mint egy Ufóra." de mégis le írtam, mert kérték.
Amúgy meg, ha kamuzni akartam volna, hogy elhiggyétek, akkor ennél sokkal jobb történetet is kitalálhattam volna.
Egyébként is bizonyság. Nekem szóló személyes bizonyíték, ami legfeljebb már megerősítésére szolgál. Nem most erősít meg embereket, hanem, aki olvassa, azt akkor fogja megerősíteni, amikor eljön az adott ember döntésének az ideje: Golyó vagy térdelve könyörgés?
Én térdelve könyörögtem.
válasza:Az ateisták szerint a hazugság általában nem bűn, de nagyon negatív tulajdonság.
A legenyhébb fajtája az öntudatlan valótlanság, mikor az illető eleve tévesen méri fel a helyzetet és nem ismeri fel a saját szerepét, akaratlanul is kozmetikáz, mert nem könnyű azt bevallani, még saját magának sem, hogy negatív, antiszociális tettet hajtott végre.
Aztán ott vannak a 'kegyes' hazugságok, amelyeket valamilyen - érzése szerint jó célból tesz valaki -, nevelő, vagy jobbító szándékkal.
Ez után az apróbb füllentések jönnek, amikor kis horderejű dologban állít valaki valótlanságot, de már egyértelmű haszonszerzési célzatú a megtévesztés, végül ott vannak az ordas hazugságok, komoly dolgokban, ez már bűn és büntetést is érdemlő jelentőségű is lehet..
Ami többnyire ezzel együtt jár, egy jókora adag beképzeltség, mert a hazug túl felértékeli saját eszességét, ügyességét és a partnerét, partnereit butábbak gondolja a kelleténél, holott az információkat, amiket kapunk, mindenki komoly elemzésnek veti alá és értékeli egy hihetőségi skálán.
A maximumot soha, senki nem kapja, attól függetlenül, hogy nincs esetleg visszajelzés, mert az ember többnyire udvarias, kerüli a konfrontációt, meg sokszor nincs jelentősége, igaz e, vagy nem, de ugye ott a 'sánta kutya esete', akit könnyű utolérni és az ember nem szívesen kommunikál olyan emberrel, akinek ki kell válogatni a szavait, mert a szavahihetőség fontos az emberi kapcsolatokban.
A hazugság azért értelmetlen, mert sértő, olyan, mintha a hazug a másik arcába ordítaná a véleményét, hogy mennyire megveti az ostobasága miatt, hiszen úgy véli, bármilyen szarsággal megetetheti, de leggyakrabban éppen a saját mentális képességeit árulja el és azt a véleményét, amit többnyire nincs szándékában kinyilvánítani.
Vannak persze rafkó , ügyes és gyakorlott hazugok, akik tudják, hogy legalább is részben igazat kell mondaniuk, így a valótlan információt szinte beburkolják és így nehezebb észrevenni.
Ám a mai világ gondolkodásmódjába már erősen beépült a természettudományos módszertan eszköze, hiszen iskolai tanulmányaink során ezzel lépten-nyomon találkozunk, vagyis a teljes elfogadáshoz bizonyíték szükségeltetik, bár talán mindig is megvolt ez az igény a józan eszű embereknél, erre vallanak az ilyenfajta közmondások, mint a - puding próbája az evés -, vagy a már említett sánta kutyás mondás.
A Bibliával az a gondom, hogy teljesen meseszerű, valószínűtlen dolgokat állít, amiket meg sem próbál semmilyen módon igazolni, illetve igazolásképpen érvelési hibába bonyolódik és körkörösen arra hivatkozik, hogy azért kell igazként elfogadni a benne írtakat, mert az az Isten diktálta, vagy sugalmazta, akiről belőle szerzünk tudomást.
Ez egyszerűen illetlenség, ilyet nem lehet csinálni.
Érdekes különben, hogy nem csak a Biblia, hanem a Korán is így érvel, de a keresztények mégsem hiszik el az Iszlámot, a muszlimok meg a kereszténységet, pontosabban ott már - helyesen - nem hat ez az érv és nem gondolják a másik vallás szent könyvéről, hogy igazat ír és nem tekintik ezzel bizonyítottnak a benne írt természetfeletti lény létezését.
Hogyhogy a saját szent könyvüknél meg nem működik ez a kritikai érzék?
Szóval kedves kérdező, a történetedet egy tízes hihetőségi skálán olyan kettő és három közé teszem, ami elég kevés és erős manipulatív szándékot vélek benne felfedezni és ezt is csak azért, mert jó szándékú vagyok, de ez a későbbiekben mehet lejjebb és feljebb, már ugye ha megismerhetnélek, bár talán megérted, hogy erre ezek után akkor sem nagyon vágynék, ha erre lehetőség lenne.
27!
Nem állítom, hogy életem során nem hazudtam. Az hazugság lenne. Sőt éppen, hogy a mindennapjaim részét képezte az, hogy hazugságokkal kimentsem magam. A legjobb lett volna, ha nem kérdeznek. De kérdeztek és hazudtam.
Hogy miért hazudtam? Mert volt titok, ami, ha kiderül, akkor valahol nagyon elítéltek volna vagy kárát vallottam volna az igazságnak. Én ezért nem csak a hazugságot, de a titkokat sem tartom túl szerencsésnek.
3 éve már, hogy nem titkolózom. Nem rejtek véka alá semmit. Igen, szar ember voltam. Bűnöket követtem el. De már nem kell, hogy elkövessem, sőt merem vállalni a felelőséget minden egyes elkövetett gaztettemért.
De már mindenki tud mindent és éppen ezért senki sem büntethet. Mert ami gaztettet véghez vittem, azokért megfizettem. Jóvá tettem, megbocsátottak.
A sors fintorra vagy éppen Isten humorérzéke miatt olyan megtapasztalásom volt, ami hazugságnak vagy bolondságnak tűnik. De azért itt is megírtam a történetem már 20 kérdésnél.
Én magam meséltem el mindig egy másik kérdésnél a történetem. Minden kérdésnél leírtam az első betűtől az utolsóig. Vannak benne eltérések, de a lényeg ugyan az. A lényeg ugyan az, de mindegyikben vannak extra részletek arról a napról.
én magam írtam a saját szemszögömből le vagy 20-szor a történetet, de nem sikerült ugyan olyanra.
A Bibliában 4 szemszögből mesélik el a Krisztus - sztorit. Számomra pontosan ezért hihető. A lényege azonos, de a történetek tartalmaznak extra részleteket is. Ugyanez van néhány apokrif evangéliummal.
A Biblia egy logikai rendszer alapján épül fel. Nem csak szedett vedett történetek összessége. Az alapoknál kezdi. A zsidó vallásnál. Olyan történeteket mesél el, amik valamennyire isten megnyilvánulását rejtik. Jelképes kapaszkodók vannak az ószövetségben. Ezek azok a próféciák, ("elszólások", "spojlerek", ahogyan én szoktam őket hívni) amik előrevetítik a messiást eljövetelét. Sőt előrevetítik a zsidó vallás hozzáállását. Az újszövetség pedig maga a fő történet. A legnagyobb igazsága Istennek: Jézus és a tanításai. Majd leírja a kereszténység kialakulásának történetét, az ősegyházat.
Ezt a könyvet nem egy ember írta, nem is 12, hanem rengeteg ember vett részt abban, hogy elnyerje a mai formáját. Emberek dolgoztak együtt, egy szellemiségben ugyanazzal a fix ponttal, ami Krisztus. Későbbi korokban sem szűnt meg ez a gyakorlat, hiszen folyamatosan másolták a szöveget, terjesztették, revideálták, fordították.
Az egyház erre az egyre gondosan kellett, hogy ügyeljen, hogy semmi se vesszen el és semmi se legyen átírva. Jelentésügyileg ugyanazt takarja a Biblia, mint 1000 évvel ezelőtt. Csak a "tyúktojomány" helyett tojás van benne. "Bizony, bizony mondom néked", hogy ebből "Bizony, bizony mondom neked" lett.
Őszinte leszek hozzád 27-es válaszoló. A történetemben mindjárt az elején leírom a nevem. nem sok van belőlem a világon, talán egyedül én élek ezzel a névvel. Az, hogy lejjebb vagy feljebb sorolod magadban, akár nyilvánosan a történetem hitelességét számomra lényegtelen. Mert a lényeg számomra az, hogy ez megtörtént. Ha nem történt volna meg, egészen biztos, hogy nem beszélgethetnénk most itt.
Sőt, van egy ennél hajmeresztőbb igaztörténetem is. De , ha ezt nem fogadod el, azt még ennyire sem fogod tudni elfogadni.
válasza:"Most pedig az van számomra, hogy létezik Jézus. Lehetetlennek tűnő ügyben segített és olyat tett velem a belé vetett hit, hogy azt sem ember, sem gyógyszer, sem pedig pszichológus vagy orvos nem tudta megtenni velem, sőt még én sem tudtam megtenni saját magammal."
22-es válasz alapján pont, hogy te tetted magaddal.
Remélem ezt a későbbiekben figyelembe veszed és amikor újra előkerül ez a téma akkor már nem ezt mondod mert az úgy hazugság lenne.
válasza:Kedves Krisztián!
"... amikor eljön az adott ember döntésének az ideje: Golyó vagy térdelve könyörgés?"
van, aki kimondja: [link]
és hát állítólag a korai keresztények vállalták a vértanúhalált is a hitükért!
Ezek szerint te inkább feladnád a hited ha arról van szó és térden állva könyörögnél...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!