Mi a véleményetek a következő megállapításról: "A sátánisták is közelebb járnak Istenhez, mint azok, akik nem hisznek Istenben(ateisták)" ?
válasza:"De ha én nem kérek bocsánatot valakitől, aki ellen vétkeztem, akkor az a valaki aligha mondhatja ki nekem, hogy megbocsát nekem.
Isten feltételezem ugyanígy van ezzel. "
Hibás feltételezés!!!!
Jézus(aki (három az-)egyben Isten is egészen mást mond:
Máté5,43-44
" Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket."
Ha Isten ezt parancsolja az embernek, akkor bizonyára ő maga jár elől jó példával??!!!
10!
Az úgy van, hogy "kérjetek és kaptok"
Nem értelek. Én már hogyan térhetnék ki a kérdés elől, amikor én kérdeztem?
De nem kell kitérnem a te kérdésed elől:
"Hol szerepel az a Bibliában, hogy Isten az ateistának nem bocsájtja meg bűneit ha megbánja azokat? Különösen ha próbálja is azokat jóvá tenni?"
Jogos kérdés. A Biblia első megjelenése idején a keresztényeket nevezték a rómaiak ateistának. A mai ateistákat pogánynak vagy istentelennek nevezték. Egy istentelennek pedig isten nem tud megbocsátani. Attól még megbocsát, de ezt írtam délelőtt is. Hiába bocsát meg Isten a mai szóhasználatban értett ateistának, ha az ezt nem hiszi el. Mert ha egy ateista elhiszi, hogy neki Isten megbocsát már nem ateista. mert akkor hisz Istenben. Az ateista emberek saját magukat zárják ki az Isten megbocsátásából.
A te példád alapján a szadista gyilkos közelebb van Istenhez, noha pokolra jut. Ezért bűnös, mert hisz Istenben, tehát értenie is kell, hogy amit cselekszik, az helytelen. De nem bánja meg, sőt élvezi, amit tesz. Mondok én neked valamit. Odaát mindenki azt kapja, amit itt adott másnak.
igy, ha az ateista a te példádból a pokolra kerülne, pontosan ugyanazt kapná, amit itt adott másnak. De Isten igazságos. Nincs pokol vagy menny. van az odaát, ahol azt kapod, amit te adtál másnak és van a semmi. Így isten teljesen igazságos. Mondok én neked még valamit. Odaát is meg lehet bánni a bűnöket. Aki pedig megbánja a bűnét Odaát, mert pokolként éli meg és felfogja, hogy milyen nagy kárára volt még életében másoknak, az kap egy szabaduló kártyát. Kap egy teljesen tiszta lapot és elküldik még egy körre. Persze mindenféle emlék nélkül. Mert Isten nem élvezi, ha a lelkek kínlódnak, de igazságosan ítél.
Az pedig, hogy te mellébeszélésként éled meg ezt, azt nagyon sajnálom. Én kérdeztem és leírtam, hogy szerintem az állítás helyes. Az, hogy olyan feleletet adjak , ami szerint Az ateista közelebb áll Istenhez, mint a szadista gyilkos, aki hisz Istenben az teljesen abszurd. Az ateisták pontosan oda kerülnek haláluk után, amiben hisznek. Ez pedig, ha jól tudom a végtelen semmi. Hogyan kerülhetne Isten társaságába az, aki nem hiszi, hogy létezik. Pokolra nem vethető, hiszen bűntelen a példabeszéded ateistája. Isten társaságába sem lehet, hiszen nem hitt benne. Igy oda kerül az ateista, ahova hiszi, hogy halála után kerülni fog. Sehova.
11, Darkmoon80!
Mióta veled vagyok és nem tanultál semmit:
"Ha megbocsátjátok az embereknek, amit vétettek ellenetek, mennyei Atyátok is megbocsát nektek. De ha nem bocsáttok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg bűneiteket." (Máté 6:14-15)
Az, hogy te megbocsátasz-e valakinek, az a te lelkednek jó. Ki is mondhatod neki, de nem kötelező. Ha megbocsátasz valakinek, akkor elengeded a sérelmet, amit valaki okozott. Nem mérgez tovább téged.
De honnan tudnád, hogy Isten megbocsátotta, azt, amit tettél, mondtál vagy éppen nem tettél meg?
Bánjátok meg a bűneiteket, mert elközeledett Isten országa!
És bizony, Jézus(aki (három az-)egyben Isten pontosan ezt mondta, így van a teljes szöveg rész:
"Hallottátok a parancsot: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is."
(Máté 5:43-44)
A kulcs a 43., amire hivatkozol Jézus itt arról beszél, hogy ne gyűlölködjünk, hanem tegyünk jót azzal, aki nekünk ártott. Nem ezt teszi Isten is? Szerintem jó példával jár elő, hiszen, ha nem bocsátana meg az ateistának is, akkor elég hamar eltűntek volna a földről. De vajon elhiszi-e az ateista, hogy Isten neki is megbocsát, vagy amikor eljön az órája elveszik-e a semmibe, ahogyan egy ateista hiszi?
Olyan nehéz hinni?
válasza: válasza:Hja, ilyen még a fekete macskás agybaj, hogy szerencsétlenség ér, ha átszalad előtted.
Ezek egy tőről fakadnak, bár szerintem még a babona a legenyhébb, aztán jönnek a különféle istenhitek, a sátánizmus meg már totál zakkantság.
Nem mintha ateista nem hihetne baromságban, hogy az oltással kinyiffantanak, meg az ufo mánia, meg mit tudom én, milyen elképesztő fura dolgokat hisznek a konteósok.
Mondjuk annyi különbség azért van, hogy a konteók elvileg akár lehetnének is, csak ugye van azért némi probléma velük, például az ufoknál a gigászi távolság, de - megoldják azok,- hiszi a zakkant, pont ahogy az Isten is megoldja amit elképzelni sem lehet, például a teremtést, mert hát mindenható így elszáll a csírázó kétely, de azért az ufók léte mégsem teljesen lehetetlen, vagy olyan is történt már, hogy az államhatalom irtotta a polgárait - lásd Auschwitz - , így akár a bilgéc is gyanús lehet, na de szóval teljes bizonyossággal hinni marhaságokban, az már betegség, doxazma, kényszerképzet.
Egyszer volt egy csajom, teljesen normálisnak tűnt, ám észrevettem, hogy beszél a növényekhez. Szabályosan bocsánatot kért a virágtól, ha levágta, bár elég ritkán tette. Mondjuk szép volt a kertje, de megijedtem tőle, ő sem volt százas.
Aztán ott vannak a rajongók, akik zenészekért, művészekért, politikusokért, pártokért, eszmékért élnek-halnak elvakultan, mint a kommunisták, vagy a liberálisok, hogy minden ember joga ott élni, ahol akar.
Szép ez, mert kicsit olyan jellegű, mint a jobbágy röghöz kötöttség alóli felszabadulás, csak ugye árnyoldalai is vannak, vagy lehetnek.
Mellé meg a rajongók párja, a gyűlölködők, akiknek meg semmi sem jó és nincs bennük egy csepp egészséges kételkedés, vagy nevezzük kritikának és nem tudnak disztingválni.
Jó, jó, szép a lelkesedés, de muszáj mindent bedobni?
Annyi a bolond ember, hogy néha már arra gondolok, hogy talán én nem vagyok normális, mert mértéket tartok, nem vagyok a végletek rabja?
Ha olvasom a Bibliát, vagy a Koránt, csak csodálkozom, hogy miképpen hihetik ezt el emberek milliárdjai szóról szóra?
Hát nem veszik észre a manipulációt?
Olyan átlátszó pedig.
És mégis, képesek akár felrobbantani magukat, vagy másokat - a semmiért.
Ez valami elképesztően rettenetes.
válasza:Kérdező
"Nem értelek. Én már hogyan térhetnék ki a kérdés elől, amikor én kérdeztem?"
"De nem kell kitérnem a te kérdésed elől:"
Tehát akkor most belátod, hogy volt kérdésem vagy sem? Először találd ki, hogy mit akarsz írni mert így kicsit ellentmondasz magadnak.
"isten nem tud megbocsátani. Attól még megbocsát, "
Te valami gagyi random szöveg generátor vagy, hogy már megint ellent kell mondanod magadnak?
" Mert ha egy ateista elhiszi, hogy neki Isten megbocsát már nem ateista. mert akkor hisz Istenben. Az ateista emberek saját magukat zárják ki az Isten megbocsátásából."
Kit érdekel, hogy elhiszi-e azt, hogy megbocsátott neki????
Ha elhiszi ha nem, akkor is megbocsátott neki. Ha nem hiszi el, hogy az akinek a létezését nem hiszi vagy akár nem is tudja az megbocsátott neki attól még megbocsátott neki. Ezzel nincs kizárva sehonnan és megint ellent mondasz a korábbi mondataidnak.
"A te példád alapján a szadista gyilkos közelebb van Istenhez, noha pokolra jut."
Sikerült válaszolnod a kérdésre.
"Nincs pokol vagy menny. van az odaát, ahol azt kapod, amit te adtál másnak és van a semmi. Így isten teljesen igazságos. Mondok én neked még valamit. Odaát is meg lehet bánni a bűnöket. Aki pedig megbánja a bűnét Odaát, mert pokolként éli meg és felfogja, hogy milyen nagy kárára volt még életében másoknak, az kap egy szabaduló kártyát. Kap egy teljesen tiszta lapot és elküldik még egy körre. Persze mindenféle emlék nélkül. Mert Isten nem élvezi, ha a lelkek kínlódnak, de igazságosan ítél."
Tehát reinkarnációban hívő keresztény vagy.
A mindenki azt kapja amit adott esetedben most lehet jó is vagy csak rossz? Csak mert a reinkarnáció esetén az a jó, ha nem reinkarnálódsz tehát a semmi.
De ha az ateista a semmibe kerülne akkor lényegében nem is kell hinni Istenben úgy is gond nélkül mehetsz a semmibe.
De ha a semmi a jó és az ateista az "azt kapod"ba került akkor ott neki szintén jó helye lesz és nem tudd majd mit megbánni és reinkarnálódni, hogy a semmibe kerüljön.
Tehát ez a vonal elég hibás.
Azonban ha az ateista a semmibe kerül csak azért mert nem hit akkor neki elveszik a lehetősége arra, hogy azt kapja amit adott (jót) és arra is, hogy belássa azt, hogy hinnie kellett volna. Ez pedig így nem igazságos, különösen ha még a szadista, gyilkos is kap még egy esélyt.
"Az pedig, hogy te mellébeszélésként éled meg ezt, azt nagyon sajnálom. Én kérdeztem és leírtam, hogy szerintem az állítás helyes."
Mellébeszélésként élem meg azt amikor feltesznek egy kérdést amire te "válaszolsz" de közben minden oda nem tartozóra tereled a témát, hogy kitérj a válasz adás elől és/vagy átalakítod a kérdést.
Amikor például elkezdesz arról hadoválni, hogy az ateista nem tudja, hogy megbocsátanak-e neki azt nagyon is mellébeszélésnek tartom mivel semmi köze nincsen semmihez és egyáltalán nem releváns.
Lényegében egyébként szerinted akkor Isten szemében nagyobb bűn és külön kezeli azt aki nem hisz benne mint azt aki árt másoknak és minden létező egyéb bűnt elkövet.
Beképzelt a te másokat reinkarnáló istened és igazságosnak sem lehetne mondani.
14! Értem a szisztémát, melyet felvonultatsz.
Hasonló képen láttam én is a világot egykor, mint te magad is, ahogy leírod.
Én babonás voltam, például az előttem áthaladó feketemacska elszomorított, mert jajj, jön a balszerencse. Meg, ha a só kiborul, akkor jajj, jön a veszekedés. Sőt, naponta a horoszkópot olvastam, hogy meg tudjam, mit is rejtenek a csillagok nekem. Volt ilyen időszakom is.
Most pedig az van számomra, hogy létezik Jézus. Lehetetlennek tűnő ügyben segített és olyat tett velem a belé vetett hit, hogy azt sem ember, sem gyógyszer, sem pedig pszichológus vagy orvos nem tudta megtenni velem, sőt még én sem tudtam megtenni saját magammal.
Nekem bizonyságom lett. És ettől a pillanattól fogva nem kellett a horoszkópot keresnem, nem igazán mozgatott meg sem a só, sem a fekete macska. És a személyes problémám, évtizedes problémám oldódott meg ezután.
Jézusban hiszek, de nem járok templomba vagy gyülekezetbe. Mindenhol akad egy ember, aki hisz még rajtam kívül a Krisztusban. Szabad kereszténynek vallom magam és Krisztusban váltam szabaddá.
Én nem ítélem el az ateistákat, hiszen azzal önmagamat is elítélném. Ugyanis volt bő egy évtizedem az ateizmusban.
Valahol pedig minden emberben van valami fanatikusság, benne van valamiféle izmusban, pártban van neki egy kedvenc embere a történelemből vagy a TV-ből.
Van, aki a videójátékok nagy rajongója, van , aki a pornó nagy rajongója, van, aki a Fidesz vagy az ellenzék nagy rajongója. Van, aki drog, szex vagy éppen az alkoholizmus nagy rajongója. Van, aki a munkája nagy rajongója, megint mások a családjuk nagy rajongói.
Szerintem ezzel nincsen gond. Csak hogy vannak egyének, akik túl akarnak menni minden határon és ez okozza a problémát minden szintéren.
Vannak bajkeverők mindenhol. De vannak úttörők is mindenhol. Mindenhol vannak ítélkezők és elítéltek is. Ez a világ.
15!
Én szabad kereszténynek vallom magam. Szabad vagyok, mert nem tartozom semmiféle felekezethez vagy szektához, de keresztény vagyok, mert nekem bizonyságom van a Krisztusról. Értsd, számomra bebizonyosodott, hogy van, aki hallgatja az imákat. Ez pedig Jézus névre hallgat.
Viszont, hogy nem tartozom semmiféle irányzathoz, így szabadon elmélkedhetem és fejthetem meg a részleteket. Sőt, még bátran segítséget is kérhetek itt bárkitől.
Volt egy kérdésed, megválaszoltam:
Nem szerepel a Bibliában, hanem csak ennyi Jézusnak tulajdonítva:
"„Én vagyok az út, az igazság és az élet – válaszolta Jézus. – Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek, de mostantól fogva ismeritek és látjátok.”" (János 14:6-7)
És látod erről van szó. Hogy a semmi jó-e vagy sem. Nem, a semmi az semmi. Nincs sehol, semmikor, nemtelen egynemű. A nagy szürkeség. Ide akarna eljutni a buddhista. de azt már nem veszi figyelembe, hogy Isten nélkül minden semmi lenne, illetve nem lenne semmi. A semmi , az nem jó. Mivel mi nem a semmiből állunk össze, így a semmi az számunkra emberek számára nem kifizetődő. A semmiben nincsenek emlékek sem. Semmi sincs benne. Az a kárhozat. A semmit választják az öngyilkosok.
A buddhisták pedig nem a semmit választják. mert, ha a semmiben akarnának élni, akkor öngyilkosok lennének.
Az a jó abban, ha az ember hisz a túlvilágban, menyországban, pokolban, ám mégis téved, akkor is pontosan ugyanoda jut, mint az ateista, a semmibe.
De , ha az ateista téved, vajon juthatna-e oda, ahova a hívő.
A túlvilágba vetett hit egy bölcs előrelátás. Mert könnyebben teszi magát túl a gyászon a hívő, mint az ateista. Visszacsinálni a halált pedig nem igen lehet.
Végezetül, tudod, hogy mit nem lehet igazságosnak mondani? Azt, amit te megtapasztalsz nap, mint nap. Mert, ha igazságos lenne, amit átélsz, akkor Isten is igazságosnak tűnne számodra. Te pedig ember vagy. Semmit sem tudsz tenni az igazságtalansággal szemben. Én ugyanígy vagyok ezzel. De láttam azt is, amire embnek lehetetlen, az Istennek lehetséges.
Én már nem igen tudom elvonatkoztatni magam Isten létezésétől. Mert megtapasztaltam. Ha valakinek beszélek róla, aki nem hisz, az úgy néz rám, mint egy Ufóra.
Sajnálom, hogy mellé beszélésként éled meg a köztünk kialakuló kommunikációt. Én a te kommunikációdat élem meg támadásként, gúnyolódásként. De ez normális.
Az ateisa és a keresztény nem egy dimenzióban gondolkodik. Ezért vagy te távolabb Istentől. Hogy is lehetnél közelebb, ha nem mersz hinni benne?
Én pedig noha kereszténynek tartom magam, talán mégis eretnekséget hirdetek, mégis közelebb érzem magam Istenhez, mint amikor még ateista voltam.
válasza: válasza:Több milliárdan eseteznek segítségért Istenhez vagy egyéb istenekhez vagy csak eseteznek segítségért, hogy bárki csak segítsen és nem kapnak semmilyen segítséget még olyat sem amihez még csoda sem kellene.
Ők nem, DE TE méltó vagy arra, hogy segítséget kapjál.
Ezenfelül sokan megbizonyosodnak különböző istenek létezéséről vagy szellemlények létezéséről és sok minden másról. Mindannyian tévednek és csak beképzelték azt a bizonyságtételt akik nem arról bizonyosodtak meg mint te? Mert ugye sok kizárja egymást és te biztosra veszed, hogy neked már pedig igazad van tehát az egyetlen magyarázat, hogy ők tévednek.
Azt azért leírhatnád, hogy pontosan mi volt az a momentuma annak ami veled történt amiből te ennyire biztosra megtudtad, hogy aki neked segített az Jézus volt.
17!
Érvelési hiba 17?
Hol a hiba abban, amit írtam? Vagy van valami Odaát vagy semmi sincs a halál után.
Ha az ateista téved, hova jut? Vajon milyen közel juthatna Istenhez, ha nem hitt benne? Ha az ateista tévedne, mert a fizikai valóságban az érzékeinek hitt és kizárta a nem érzékelhető létezését, akkor hova kerülhetne? Nem érdekli az ateistát, hogy hova kerül. Őt az érdekli, ahol most van. Hite szerint ugyanis nincs más csak a semmi a halál után számára. A semmiben pedig nincsen semmi rosz sem, igaz jót sem találni benne.
Ha pedig az ateistának igaza van, akkor mindenki ugyanoda kerül, miután meghal. leáll, megszűnik élni. Halott lesz. mindenki ugyanoda jut.
Ha egy túlvilágban hívő téved, akkor ugyanoda jut végezetül, mint az ateista. Se menny, se pokol, csak a nagy semmi. Viszont életében könnyebben túltette magát a veszteségen. Mert nem veszteségként, nem végleges veszteségként könyvelte el. Túllépett rajta és haladott tovább.
Meghalt a hozzátartozója és időleges veszteségként elkönyvelve nem nyomasztotta őt a semmi.
De ha a hívőnek igaza van, akkor vajon volt e értelme annak, hogy bárki is évtizedekig gyászoljon? A halál pedig egy természetes dolog. Ellene fellebbezni lehetetlen.
Bizony, hinni a túlvilágban sokkal hasznosabb, még akkor is, ha a hívők tévednek.
A második érvelési hiba pedig számomra nem létezik, csupán számotokra. Amiről én bizonyságot szereztem, azt magamnak már nem kell bizonygatnom.
Én nem csak hiszem, hanem tudom a Jézus létezését, mert megtapasztaltam. Bizonyítani nem tudom. De legalább már számomra meg van a biztos pont az életben.
Azt is tudom, hogy senkit sem tudok megtéríteni. Még ha le írom is a történetem és bizonyságom mibenlétét sem tudom bizonyítani senki számára sem, hogy amit állítok, az igaz. Viszont aki hallja a bizonyságtételem, vagy elolvassa, az egy napon még hasznát veheti. Megerősítést tudok adni, nem bizonyítékot.
Nem érvelek, hanem az igazat állítom. Érveléssel próbálkozom, hogy majd, ha eljön a nap, akkor merjetek hinni.
válasza:"Érvelési hiba 17?
Hol a hiba abban, amit írtam? Vagy van valami Odaát vagy semmi sincs a halál után."
Leszűkíted a kört. Vagy a halál után semmi nem lesz vagy pedig a neked kedvező lesz. De mi zárja ki annak a lehetőségét, hogy a halál után van valami például és a jelenlegi keresztény életviteleddel távolabb kerülsz a túlvilági jótól mint egy ateista?
De egyébként ez a gondolat menet már vagy 100000x cáfolt, utána is járhatsz.
A második érvelési hiba pedig arra vonatkozik, hogy azért nem hisznek benne az ateisták mert nem mernek. Ez egy nagyon gyermeteg elgondolás.
"Nem érvelek, hanem az igazat állítom."
Azt állítod amit hiszel pontosan. Attól még, hogy te úgy hiszed még az nem lesz valóság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!