A hívők, vallásosak hogyan tudják kezelni a vallási, logikai ellentmondásokat, logikátlanságokat?

Szerintem nem kéne azon lovagolni, hogy a törvény emberek által történt leírása létezik-e.

Maga a jelenség létezik, ami alapján az emberek a törvényt leírják.

Ezt nevezzük törvénynek.

Ez akkor is létezik, ha nem írjuk le.

Platonista megközelítésben az absztrakciók az embertől és a jelenségektől teljesen függetlenek és nélkülük érvényesek, és előbb léteztek, mint az emberi értelem és a jelenségek valami ideavilágban. Itt a fogalmak univerzális érvénye a tapasztalat rovására történik.

Nominalista megközelítésben a jelenség megelőzi a fogalmakat, nincsenek absztrakciók, csak jelek, és egy absztrakt törvény nem más, mint egy konkrét jelenség utólagos leírása. Itt a tapasztalat a fogalmak univerzalitásának rovására történik.

Problémásnak tartom ezt a kettő nézetet összekeverni, mert nehezen összeegyeztethetőek.

71

Egyetértek veled.

„Maga a jelenség létezik”

Pont ez az, amiben én nem vagyok olyan biztos, hogy a jelenségek tudattól függetelnül léteznének.

De már az ember létezése és fogalmak gyártása előtt is létezett az a valami amit később fának neveztek el.

"Mivel ilyen dolgok és jelenségek akkor nem léteznek."

Tehát ezek a dolgok, jelenségek léteznek csak az azokat leíró fogalmak, szavak nem léteznek.

„Tehát ezek a dolgok, jelenségek léteznek csak az azokat leíró fogalmak, szavak nem léteznek.”

De ez csak akkor igaz, hogyha a kategóriákat kézenfekvőnek gondoljuk. De ez egy kb. XI. században született gondolat, hogy vannak a konkrét létezők, meg az azokat leíró, elvont fogalmak, ezt hívják nominalizmusnak.

Csakhogy ez egy olyan filozófiai elképzlés, ami egy bizonyos szint fölött, illetve mélység alatt önmagába roskad.

Te kézenfekvőnek gondolod azt, hogy az a kategória, hogy fa, egy valós létezőt ír le. De mitől volna a fa több, mint az alkotóelemei? Mitől volna az erdő több, mint a fái (és egyéb élőlényei)? Hiszen ha a kategória tisztán absztrakció, akkor nincs, ami az identitást hordozza. Bárki mondhatja, hogy olyan, hogy erdő, nem létezik, csak fák léteznek, amik sűrűbben vagy ritkábban jelen vannak. És akkor fa sem létezik, csak egy halom szerves anyag ami nagyobb koncentrációban jelen van a földfelszín fölött, illetve kicsivel alatta. Akárhogy bonthatjuk a dolgok identitását, sosem fogjuk megtalálni az identitását képző komponenst, és leválasztani azt a többi anyagi részéről.

Pontosan ugyanúgy, ahogyan olyan készséggel elismerik sokan, hogy az embrió az nem egy ember, hanem egy sejtcsomó.

Vagy feltehetjük azt a kérdést, miért van olyan kategóriánk, hogy hegy? Hiszen a hegy folytonos a földfelszín többi alakzatával, anyagi szempontból nincs okunk megkülönböztetni a síkságtól, amiből kiemelkedik, ez is földfelszín, meg az is.

A természettudomány nem tud elszámolni a kategóriák erdetével, mert a tudat nem része az ontológiájának. Nincs semmi az anyagi komponensek szintjén, ami egy fát azzá tesz, ami, ha csak a mulekulák szintjéig lemegyünk, amit fának hívunk, nem több, mint a földfelszín egy sajátos alakzatánál, vagy a légkör egy sajátos molekulafelhőjénél. Mert a kategóriák teleológiailag léteznek, célszerűek, az emberi tudat viszonyát fejezi ki a valósággal, nem magát a valóságot. A valóság legalább annyira a tudat projekciója, mint percepciója, ezt az elmetudományok is egyre jobban megerősítik. Vagyis az, hogy a matematika képes leírni a természetes folyamatokat, ugyan nem bizonyítéka, de lagalábbis nagyon erős sejtetése annak, hogy a tudat a valóság leválaszthatlan komponense. És ezt nem én találtam ki, hasonlóra jutott Schrödinger, Neumann János, és Wigner Jenő is, akiknek a gondolatai később az antropikus elv megfogalmazásához vezettek.

[link]

Titus Pullo: amit írsz, az nem a valósághoz kapcsolódik, hanem a valóság leképezéséhez.

Mi felszabdaljuk kategóriákra a világot, mert így tudjuk csak kezelni. A kategóriákat úgy határozzuk meg, ahogy nekünk tetszik, ebbe a természet nem szól bele. Van egy városi legenda arról, hogy az eszkimóknak 32 szavuk van a hóra, de nincs összefoglaló szavuk rá. Ha tényleg így lenne, ez azt jelentené, hogy ők eléggé más módszerekkel kezelik ezt a jelenséget, ami nagyon hasznos akkor, ha egy konkrét dologról beszélnek (pl. a sáros hó, a fagyott, csúszós hó, stb) - de nem jó akkor, ha valami általánosat szeretnének kifejezni.

Ezek a kategóriák azt mutatják meg, hogy MI hogyan kezeljük a világot, de a világot magát ez nem érdekli. Neki megvannak a saját szabályai, ami szerint működik.

Például egy hegynek akárhol is húzod meg a határait - ettől a víz nem fog másképp folyni rajta!

Ugyanígy egy embriót hogy honnan tekintesz embernek, az nem befolyásolja azt, hogy milyen, mi kell neki, és mire képes.

És ez a lényeg.

A természeti törvények tőlünk függetlenek, és nem kell hozzájuk tudat.

79

Köszönöm, hogy időt spóroltál meg nekem azzal, hogy mindezt leírtad.