Ha a keresztények szerint a hit egy ajándék Isten részéről, akkor akiknek ez az ajándék nem adatott meg és nem hisz, azt miért kell még büntetni is a másvilágon?

Jézus számon kéri a tanítványaitól a kicsinyke hitüket - nem kérhetné számon tőlünk, ha az ajándék lenne.

Ha valóban tudni akarod, hogy mi, és hogy van, akkor olvasd az Evangéliumokat, ne az alapján tájékozódj, hogy mások mit mondanak.

"Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

Gyermeki, nagy hitet kérni taníts!"

Hát EGY FRÁSZT!

- Látni

- Tanulni,

- Gondolkodni,

- Kételkedni!

Ezeket kissé többre értékelem.

És különben is:

A HIT nem AKARATI CSELEKMÉNY eredményképpen jön létre - a szisztematikus agymosást leszámítva. Magyarul: vagy van, vagy nincs, a belső intellektustól és a külső környezeti tényezőktől függ a léte. Egy - akármilyen - hitnek pedig nem vagyok hajlandó alárendelni eddig elnyert szellemi kvalitásomat. (Most felcsendülhet a valláskárosultak mennyi kórusa: Milyen alacsonyan van...)

Na már most, akit Isten kárhozatra rendel, az nem is akarná azt, hogy ő üdvösségre jusson.

Tehát e szerint a teológiai rendszer szerint, az olyan emberek akik nem jutnak üdvösségre, nem olyanok mint akik, fuldokolnak a vízben, kapálóznak a tengerben és várják, hogy valaki oda dobjon a hajóról egy mentőmellényt nekik. Hanem olyan emberek és mind ilyenek voltunk mielőtt Isten kiválasztott volna bennünket, mint akik halottak vagyunk a bűneinkben.

Halott emberek vagyunk, a tengermélyén fekszünk holtan, mindenki kivétel nélkül, és Isten saját kegyelméből eldönti azt, hogy kit támaszt fel és kit nem.

Jégszív az Istenhit még csak nem is olyan mint hinni abban, hogy a Föld a Nap körül kering.

Tehát az Istenhit nem azt jelenti, elhiszem hogy létezik Isten, hanem inkább azt, hogy bízom Istenben.

Aki nem hisz Istenben és e miatt nem jut üdvösségre, az igazából nem is tett érte semmit.

"Elég kegyetlen és gonosz Istenben hiszel."

Azért mert Isten valóságos és racionális. Amilyen Istenkép a te fejedben van, az csak a mesében létezik.

Mert milyen Istenkép van az én fejemben?

Racionálisnak mondjuk nem nevezném a vázolt Istenedet.

Ha egy sportoló aranyérmes lesz, az sok mindenen múlik, sportolótól független, külső körülményeken is, sosem tisztán egyedül őrajta. Viszont ha nem edz, akkor biztosan soha nem lesz aranyérme. Tehát ha egy sportoló aranyérmet nyer, tudnia kell hálát adni azért, hogy megnyerhette, mert nem egyedül rajta múlott. De ettől még edzenie kell, ha várta volna, hogy pusztán a külső körülmények eredményeképp neki jut az a aranyérem, soha nem kapta volna meg.

A hitet is ugyanígy gyakorolni kell, és a mi felfelé törekvésünk és Isten lefelé áradó kegyelme együttesen hozza el nekünk azt. Isten nélkül nincs hit, de ha nem törekszünk, akkor Isten kegyelme sem elég önmagában.

#9

Amíg nincs valakinek hite az hogy gyakorolja?

Felcseréltél egy problémát egy hasonló másikra.