Az ateisták miért gondolják, ha Isten jóságos akkor csak jót tud cselekedni?

Ez így logikus lenne, csak azt látjuk, hogy inkább több rossz történik, mint jó.

- Ha jó emberekkel rosszat tesz, akkor nem mondanám JÓ istennek

- Ha hagyja, hogy jó emberekkel, ártatlanokkal rossz dolgok történjenek, akkor sem mondanám JÓ istennek.

- Ha pedig nem tud segíteni, akkor istennek nem nevezhető

A kettő egyáltalán nem áll ellentmondásba. Ha Isten jóságos attól még bármikor tehetne rosszat de mivel jóságos ezért nem akar és nem tesz rosszat tenni.

Ezzel nem a hatalma van kétségbe vonva hanem a szándéka.

Egyébként a Bibliában írt rossz tettei és jó tettei összevetése alapján is a rossz felé billen a mérleg nagyon intenzíven. Arról nem is beszélve, hogy keresztényeknél van olyan is, hogy jóra való restség amit elég súlyos bűnnek tartanak.

Csak a magam nevében beszélek.

A Bibliában ott van, hogy aki tudna jót cselekedni, de nem teszi, az bűnt követ el (Jak 4,17).

Isten meg tudta volna menteni az én 9 éves távoli rokonomat, aki agydaganatban meghalt?

Igen, meg tudta volna menteni, és tudott volna jót cselekedni.

Megmentette? Nem, tehát a Biblia szerint bűnt követett el.

Persze a fenti csak elmélet, hiszen Isten nem létezik. De ha létezne, és önmagát jónak definiálná, akkor a sok mulasztással egy rakás bűnt halmozott volna fel.

A PAPSÁG, mely állítása szerint tudja a választ erre a kérdésre, gyakran azt tanítja, hogy a szenvedés Isten büntetése.

A haiti földrengés után például egy pap a fővárosban azt mondta a híveinek, hogy a katasztrófa által Isten üzent.

De valóban Isten méri az emberekre a csapásokat?

És vajon miért nem segít a jó embereknek, az ártatlanoknak, gyerekeknek akik semmiről nem tehetnek, vagy például az olyan csecsemőknek akik betegséggel születnek az miatt, mert a szülei káros életmódot éltek, és ez miatt betegségekkel született?

Nos ezek nagyon jó kérdések és sokakat foglalkoztat, és a biblia megadja a választ ezekre a kérdésekre

A szenvedés nem szerepelt Jehova Istennek az emberiséggel kapcsolatos eredeti szándékában. Ám az első emberpár fellázadt Isten uralma ellen, és úgy döntött, hogy maga határozza meg, mi a jó, és mi a rossz. Elfordultak Istentől, és ennek meglettek a következményei. A rossz döntésük ránk is hatással van.

De az semmiképpen sem igaz, hogy Isten okozza a szenvedést. A Biblia ezt írja: „Senki ne mondja, amikor próba alatt áll: »Isten tesz próbára.« Rossz dolgokkal ugyanis nem lehet próbára tenni Istent, és ő maga sem tesz ilyesmikkel próbára senkit” (Jakab 1:13).

Bárkit érhetnek rossz dolgok, még azokat is, akik Isten helyeslését élvezik.

Ezt támasztják alá a következő példák:

Elizeus próféta halálos betegségben szenvedett (2Királyok 13:14).

Pál apostol azt írta, hogy sokat ’éhezett, és szomjazott is, ruhátlan volt, bántalmazást szenvedett, otthontalan volt’ (1Korintusz 4:11).

A keresztény Epafroditusz megbetegedett és „lehangolt” lett (Filippi 2:25, 26).

A Biblia sehol nem említi, hogy ezt a három férfit Isten büntette volna így. Ám ez a könyv nemcsak azt tárja fel, hogy ki nem felelős a szenvedésért, hanem azt is, hogy milyen három fő oka van a szenvedésnek.

Például a személyes döntések:

Valaki dohányzik

„Amit vet az ember, azt fogja aratni is” (Galácia 6:7). Egyértelmű, hogy ha valaki úgy dönt, hogy dohányzik, felelőtlenül vezet, vagy elpazarolja a jövedelmét, akkor ő is hibáztatható, ha emiatt szenvedés éri.

Mások önző tettei miatt is szenvedhetünk, hiszen az emberek követik el a legnagyobb gaztetteket. Gondolhatunk itt a nácik által elkövetett szörnyűségekre vagy a gyermekek megbecstelenítésére. Mivel némelyek visszaélnek a szabad akaratukkal, szenvedést okoznak másoknak

Véletlenül bekövetkező események:

Egy óra

Amikor az i. sz. első században Jeruzsálemben leomlott egy hatalmas torony, tizennyolcan meghaltak. Az áldozatokra utalva Jézus ezt kérdezte: „azt gondoljátok, hogy [ez] a tizennyolc . . . vétkesebb volt minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Nem!” (Lukács 13:4, 5, Újfordítású revideált Biblia). Jézus tudta, hogy az áldozatokat nem Isten büntette meg. Tisztában volt vele, hogy korábban Isten Szavában fel lett jegyezve, hogy „bajokkal teljes idő jön, és előre nem látható események történnek” mindenkivel (Prédikátor 9:11). Sok tragédia azért történik, mert az emberek rosszkor vannak rossz helyen, vagy mert valamilyen emberi mulasztás történik. A tapasztalatok például azt mutatják, hogy sokkal több a szenvedés, ha az emberek nem törődnek a figyelmeztetésekkel, és ha az épületeket nem úgy építik, hogy földrengésbiztosak legyenek, és kiállják az időjárás viszontagságait. Ilyen esetekben a véletlenül bekövetkező események több embert érintenek, így több szenvedést okoznak

’E világ uralkodója’

Valaki a kezében tartja a földgolyót

A Biblia kijelenti: „az egész világ a gonosz hatalmában van” (János 12:31; 1János 5:19). A „gonosz” nem más, mint egy nagy hatalmú szellemteremtmény, Sátán, az Ördög. A Biblia szerint ő „a levegő hatalmának uralkodója”, és azt a szellemet mozdítja elő, „amely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik”. Ez azt jelenti, hogy képes befolyásolni a legtöbb ember gondolkodását, és rávenni őket, hogy ne engedelmeskedjenek Istennek (Efézus 2:2). Az olyan gonosztettek, mint a népirtás és a gyermekek megbecstelenítése, annyira borzalmasak, hogy sokan nem tudják elképzelni, hogy az emberek önmaguktól képesek legyenek ilyesmire.

De vajon Isten közömbös a szenvedésünk láttán? Tud bármit is tenni a szenvedés megszüntetéséért? És ha igen, tesz is majd valamit?

Ha érdekel valakit szívesen megmutatom a választ!

Fordítva ülsz a lovon.

"Tehát akkor a jóság miatt oda a szabad akarata, igaz?"

Nem. Nincs oda a szabad akarata. Akkor korlátozná a szabad akaratát, hogy ha a jóságosága miatt nem akarhatna rosszat. De akarhatna rosszat de mivel jóságos ezért nem akar. A jóságoság már csak egy jellemzés az alapján, hogy mit akar. Ha ártani akar másoknak akkor csak elveszti azt a jelzőt, hogy ő jó, de a jóság jelzője nem korlátozza.

Ennyi erővel jó emberekből se lehetne rossz és rosszból sem jó mert azzal, hogy jó/rossz emberré váltak elvesztették volna a szabad akaratot a logikád alapján. De ez az egész csak jellemzi a személyt és nem korlátozza.

"Csak hogy a világ nem a bibliából áll, azóta és az előtt számtalan jót is tehetett."

Nagyon jó meglátás. Azonban egyrészről, hogy ítéljük meg az alapján amit nem tudunk róla?

Ezenfelül mi jót tett/tehetett a világot elnézve amivel ellensúlyozta az összes rossz tettét?

"Igen a KERESZTÉNYEKNÉL van, ami természetesen Istenre nem vonatkozik."

Miért is nem? Ha Isten nyugodtan gyilkolhat mert ő Isten és az nem számít bűnnek akkor nem lehet mi alapján rossznak titulálni de ez azt is magával hozza, hogy jónak sem lehet.

"A biblia nekünk készült nem Istennek."

Tehát elvárja, hogy betartsunk olyan szabályokat amiket ő gond nélkül betarthatna de mégsem teszi. Ez elég durván képmutató.

"100% biztos hogy létezik."

Ezt bizonyítani is kéne. De ettől most tekintsünk el mert úgy sem menne és csak fölöslegesen koptatnák a klaviatúrát.

A keresztény állítás az, hogy Isten mindenható és végtelenül jóságos is.

Ha jóságos, de nem tud mindig jót cselekedni: akkor nem mindenható.

Ha mindenható, de nem mindig cselekszik jót, akkor nem végtelenül jóságos.

Ismert, hogy kegyetlen (vízbefojtásos) tömegmészárlást követett el a világ összes csecsemője, kisgyereke, nője és férfija kárára. Ismert, hogy népírtást rendelt el a választott népétől. Nem jóságos. Ha szerinted ezek mégis egy jóságos személyt takarnak, akkor nem értünk egyet abban, hogy mi számít jóságosságnak. Pl. a csecsmők lemészárlása nálam nem jelent jóságot.