Miért ennyire élhetetlenek az ateisták?

Szerencsére a való életben az ateisták túlnyomó többsége nem ellenséges a vallásos emberekkel szemben (inkább csak közömbös).

Itt, a GyK-n viszont sportot űznek abból, hogy megszólják, leszólják, megalázzák, kigúnyolják a vallásos embereket, magukat pedig felsőbbrendűnek állítják be, mint akik "megszabadultak" az ilyen "elmaradott" dolgoktól.

Nos, a kérdező ezekről az emberekről beszélt.

Én nem vagyok azért úgy nagyon erős hívő, hanem csak tisztában vagyok vele, hogy valami biztos van felettünk, de most nem az számít, hogy ki hívő és ki nem, hanem az, hogy ki milyen ember.

Ha valaki hívő akkor az higyjen, joga van hinni, ha valaki nem hívő akkor ne higyjen, ahhoz is joga van, de erőszakkal senkit nem szabad meggyőzni mást és másokat az embereknek egymás nézetéről.

Mert 1. Mindenkinek a maga dolga, hogy ki hisz és ki nem.

2. Azért se szabad senkit és senkiket meggyőzni az embereknek egymást egymás nézeteiről, mert egyik oldal sem tudhatja az emberiségnek egyike se pontosan, hogy melyik oldalának van az emberiségnek valós igaza a hívő pártnak, hogy van Isten és létezett Jézus a földön és van a halál után élet, akár jó élet a mennyország, vagy rossz élet a pokol a rossz embereknek, vagy pedig az egyáltalán nem hívő embereknek van igazuk, hogy semmi nincs a halál után, ugyanaz, mint születés előtt a nagy sötétség. Mert igazság szerint az emberiség egyik párt oldala sem tudhatja, hogy melyiknek van igaza totál teljesen a hívő párti embereknek, vagy a totál nem hívő embereknek, akik azt hiszik, úgy gondolják, hogy nem létezik a halál után semmi.

Tehát senkinek semelyik oldalnak nem szabad az emberiséget erőszakkal meggyőzni a mi nézeteinkről, mert semelyik oldal se a hívő pártiak, se a nem hívő emberek se tudhatják hótziherre hogy az emberiség melyik oldalának van teljes mértékben 100%-osan igaza.

Én azt mondtam mindig magamnak, hogy neked nem kell abban hinned, hogy egyes emberek, vagy akár emberek tömegei mivel tömik tele a búrádat mindenféle Istenhívéssel és vallással, majd ha meghaltam úgyis megtapasztalom.

De még amíg élek, egyedül csak magamban hiszek, addig minek kéne nekem akármiben, bármiben is hinnem.

Majd ha meghaltam úgyis megtapasztalom.

Úgyhogy akkor derűl csak ki ténylegesen, addig amit az én vérszerinti apám és amelyeket a nevelőapám mondott, hogy halál után semmi sincs, hanem csak egy üres sötétség.

A vérszerinti apám és a nevelőapám is mind a 2-en ugyanezt mondták nekem vissza, ugyanabban a formában.

És én is ezzel így vagyok, hogy addig, amíg élek minek higgyek abban, amit a hívő emberek mondanak, és sőt még egy idős néni is az utcán ugyanezt mondta nekem, hogy a halálból nem jött vissza senki és ígyis már úgy döntöttem, hogy ameddig még élek, nem kell hinnem semmiben sem, csak magamban, ha majd arra kerül a sor, hogy meghaltam, akkor derül csak ki fixen, hogy mi az igaz a halál utáni történésben.

Érdekes lehetőség lenne, ha mindenki azt a túlvilágot tapasztalná, amiben evilági életében hitt. Ha az evilági létfejlődésed végeredménye határozná meg, milyen túlvilági létben (vagy nemlétben...) lesz részed.

Ha ez a világ csak egy fejlődési állomás lenne?

"Szerintem az ateisták azért vannak egy lépéssel szerencsésebb helyzetben a vallásosokkal szemben, hogy ők nem kötik le feleslegesen az idejüket fiktív vallási ideológiák meg teológiák követésével, mint ahogy azt a keresztények teszik, és soha nem jön rá legtöbbjük arra, hogy nagyon meg van vezetve."

Ebben én teljesen egyetértek, mert egy ilyen túlvilági dolgokkal félelemben tartani, ilyeszgetni az emberiséget, hogy pokolba kerülés ilyennel ilyeszgetni, zaklatni az embereket, hát mi ez már?! A másik ok az aljas emberek úsznak meg mindent.

A hittérítők is tönkre teszik az ember/emberek életét, hogy pokolba kerüléssel félelemben tartani az embereket, ez is mi ez már?! A másik az aljas emberek is tönkre teszik az emberek életét, mert lehúzzák és kihasználják az embert/embereket.