Ha tágas az a kapu és széles azaz út amelyik a pusztulásba visz akkor miért magasan a legnagyobb világvallás a kereszténység?

"A kereszténységben hit által van üdvösség nem hit és cselekedetek által."

Ez hülyeség. A katekizmus is azt írja, hogy üdvösség Isten kegyelméből, hit ÉS cselekedetek által van. Jakab apostol is azt írja, hogy az ördögök is hisznek, mégis elkárhoznak. Ugye nem az fog a mennybe kerülni, aki azt mondja Uram, Uram, hanem aki cselekszi az Atya akaratát, mint Jézus tanította.

A tágas kapu kapcsán pedig nem sikerült megértened Jézus példázatát. S úgy állítod be, mintha Jézus sokakat akarna kárhozatba taszítani. Pedig az Ő parancsa volt, hogy térítsünk meg mindenkit az egész világon.

#4 A bibliát nem a katolikus egyház rakta össze, ez is egy nagy tévelygés, mert ha egy kicsit utána nézel, akkor megtalálod azt, hogy már a második/harmadik században javarészt össze volt állítva a biblia, pár levéllel egészítették ki a negyedik században, a katolicizmus megalakulása után/közben. Tehát ezt csak maguknak tulajdonítják, de közel sem ők rakták össze. Valami híres neves katolikus azthiszem a júdás levélét ki is akarta venni belőle, mert az ellent mondott a hiper kegyelem teológiájuknak.

Kérdező: A keskeny út Jézus Krisztus. A kereszténységben pedig kevesen követik az Ő akaratát, javarészt csak a vallásukat követik az emberek, ami már a széles út. Nem hiába van úgy mondva, hogy "kevesen vannak, akik megtalálják azt.".

#5

Rendben, pontosan ki, hol és mikor rakta össze? Pontosan ki akarta kivenni Júdás levelét? Hantázni hülyeségeket bárki tud, tényeket már annál kevésbé szeretnek írni, mert akkor fény derülne hazugságaikra.

#7

Ebben a cikkben új szintre emelik Isten szavának kicsavarását. Leírják, hogy valóban nincs benne olyan, amit ők állítanak, sőt leírják, hogy annak ellenkezője szerepel benne, idézik is, majd megmagyarázzák, hogy miért nem úgy van, ahogy Isten szavában olvashatjuk.

Jézus többször is pont az ilyen emberi okoskodás ellen beszél.

#6 "A Biblia könyvei mintegy 1500 esztendő folyamán, a Kr. e. 2. évezredtől a Kr. e. 4. századig Izrael népe körében, a Kr. u. 1. században pedig az őskeresztény egyház körében keletkeztek." (Wikipédia: biblia)

...

"Már a 2. századtól kezdve a szentírási könyvek több jegyzéke is maradt reánk.

Markión, a gnosztikus tanító megállapította maga kánonját, amelybe az evangéliumok közül csak Lukácsot, az apostolok levelei közül pedig csak Pál tíz levelét foglalta bele. Ez a kánon mutatja, hogy a szent iratok gyűjteményének fogalma már a 2. században létezett a hívők között.

170 körül keletkezett az ú. n. Muratori-töredék. Ennek hiányzó elején Máté és Márk bizonyosan meg volt említve, de hiányzik belőle a Zsidók., Jakab, Péter II. stb. Összességében a mai 27 újszövetségi könyvből 22 van benne. Magánolvasmányként megemlíti a Hermasz pásztorát is.

A korai szír és latin fordítások, amelyek a 2. század végén keletkeztek, 22 vagy 23 könyvet tartalmaztak a mai Újszövetség 27 iratából.

A Codex Baroccio (206), amely A 60 könyv címet viseli, 64 könyvet tartalmazott, de Eszter és a Jelenések könyve hiányzott belőle.

A korai egyházatyák, mint Polycarpus, Ignatius, Jusztinusz mártír, Irenaeus idéznek különböző újszövetségi iratokból: „ezt mondja az Úr”, „meg van írva”, „ezt mondja az Írás” formulákban. A legkorábbi tanú pedig a Didakhé, amely szintén így idéz.

A Constitutio Apostolorum, a szír kánon (400 körül), Philastrius (395), Junilius Africanus és a későbbiek apokrif könyveket egyáltalán nem sorolnak fel, kivéve az „apostolok kánonjait“; a Jel.-et és Zsid.-et pedig a novatiánusok miatt nem említik.

A 4. századi egyháztörténetíró Euszebiosz az Újszövetség valamennyi mai iratát felsorolta, de megemlítette, hogy hat könyvvel kapcsoltaban egyesek ellenvetéseket támasztanak.

A A zsidókhoz írt levelet csak a 4. században fogadták el véglegesen a nyugati egyházban, mivel anonim irat. Jakab levelét Pál megigazulás-tanával való látszólagos ellentéte miatt ellenezték egyesek. Júdás levele a hitelesség szempontjából vált megkérdőjelezetté, ugyanis az Énokh könyve című pszeudoepigráf iratból idéz. Péter II. levelének szerzőségét kérdőjelezték meg, mert stílusában eltér Péter I. levelétől. János második és harmadik levele személyes jellege miatt nem terjedt el széles körben, ezért késett a kanonizálása.

Athanasius püspök 367-ben kelt húsvéti levelében felsorolta mind a 27 mai újszövetségi könyvet, mint amelyet kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasius ez a levele az újszövetségi kánon lezárulásának a dokumentuma.

A (mind az ószövetségi, mind az újszövetségi) kánon kialakulása az egyházban egy folyamat volt, mely valószínűleg 382-ben zárult le véglegesen a római zsinaton, amikor is I. Damasus (366-384) volt a pápa. Ezért ezt a dokumentumot "Decretum Damasi"-nak nevezi az egyháztörténetírás.

A katolikus egyház hivatalos megnyilatkozásai között találjuk meg ezt a iratot, amelynek gyűjteményes kiadását a keresztény közismeret ún. "Denzinger"-nek nevez, Heinrich Denzinger (1819-1883) német jezsuita első szerkesztője nyomán." (Wikipédia: Bibliai kánon)

"A reformáció korában Luther, mivel megigazulás-tanát ezzel a levéllel cáfolták, elvetette, és „szalma-levél”-nek, „szalmacséplő levél”-nek („eyn rechte stroern Epistel”) nevezte, és nem tekintette apostol írásának de ennek ellenére a protestáns Bibliába is felvették, és ezután a könyv kanonikussága vitán felül maradt, legfeljebb néhányan másodrangú, kevésbé fontos újszövetségi iratnak tartják." (Wikipédia: Jakab levele)

Láthatod, hogy csak egy minimálisan kellett utána olvasni. Sajnos erre manapság az emberek nem hajlandóak, így cselekszenek nagyon sok istentelenségét, pedig ha egy kicsit utána olvasnának, hogy mikor mit csinálnak és honnan ered, érdekes dolgok jönnének ki.

#7 Nem. A szabadkereszténység is tévelyeg, mert javarészük ugyan úgy nem ismerik Jézust, mint a vallásosak. Bár mondjuk már egy fokkal jobb, hogy nem tartoznak vallási felekezetekhez, mert annyival kevesebb eretnekséget tanulnak meg a vallásokból, több hely marad az igazságnak.