Miért unalmas egy katolikus mise? Tényleg unalmas lenne?

"Persze, nem árt, ha az ember érti is"

Lehet hogy érti de nem érdekli.

De vannak olyan helyek is ahol a pap beszél olyan dolgokról amik még az egyébként érdeklődőket is untatja.

"Lehet hogy érti de nem érdekli.

De vannak olyan helyek is ahol a pap beszél olyan dolgokról amik még az egyébként érdeklődőket is untatja."

Ha nem érdekli, akkor nem kötelező menni. :))

Egyébként "érti" alatt nem a prédikációra gondoltam, hanem a liturgiára. Ezt pelgrim-nek is üzenem: alapvető különbség szerintem a katolikus és protestáns gondolkodás között, hogy a katolikus liturgiában igazából a prédikáció mellékes. El is hagyható, nem kötelező. Jó ha van és még jobb, ha értékes, de mi alapvetően nem ezért járunk szentmisére. Ha egy 90 éves, beszélni már alig tudó pap mutatja be a szentmiseáldozatot, akkor az éppolyan értékes, mintha egy biblikus professzor.

A 17. válaszomban ezért emeltem ki az egyházzenét. Engem az jobban felemel, mint egy jó prédikáció. Jó prédikációkat tudok hallgatni netről is. Persze, a zenét is, de az teljesen más, ha a szentmisében szólal meg és élőben hallgatja az ember.

"Ha nem érdekli, akkor nem kötelező menni. :))"

De ha úgy érzi az ember hogy muszály.

Vagy akár ha még fiatalabb és szülők, egyéb rokonok elrángatják pedig nem akar.

De vallásos suliban is van hogy kötelezővé teszik.

Aztán ott van még a már elhangzott poklos fenyegetőzés is és még sorolhatnánk.

Persze utóbbi csak akkor lehet kényszerítő tényező ha hisz benne az ember.

Na azért, '90-es években volt hogy majd' "teltházas" volt a nagy százfős templom nagyobb FALUN - igaz, református, de nem csak ünnepnapon - de manapság már csak vagy 5-6 ember lődörög el egy istentiszteletre, tudom, láttam nem egyszer, néha-néha betérek, de tényleg ez van. Még konfirmáción is csak a családtagok, meg ugyanez a néhány ember megy el. Ebből egyik a presbiter és a felesége, akiknek szinte "kötelező".

Le lehet pontozni, de ez van.

#24

Én nem pontozlak le, de a kérdés katolikus miséről szól. Ahova amúgy én rendszeresen járok, sőt ismerőseim is más településeken, a fővárosban is, s egyik helyen se lehetne azt mondani, hogy üresek a templomok, szerencsére sok fiatal is jár.

Igen, ahogy 45, de főleg 56 után mindenki pártkönyvért rohant, úgy 90 után mindenki a templomba, akik ki is koptak a kezdeti lelkesedés után (meg rájöttek, hogy ennek anyagi előnye nincs). De azért ténylegesen hívő emberek még most is járnak nagyon szép számban.