Jézust oszlopra vagy keresztre feszítették?

Kereszt vagy kínzócölöp?

Miután Joseph Franklin Rutherford Jehova Tanúit 1931-ben „az üdvösség új népének" kiáltotta ki, egyre fontosabb lett számukra, hogy minél több ponton megkülönböztessék magukat az egyházaktól, így távolították el a keresztyénség fő szimbólumát, a keresztet az Őrtorony-iratokból. Ez persze kb. fél évszázaddal azután történt, hogy Charles Taze Russell megalapította az Őrtorony Társulatot. Történeti művükben: „Jehova Tanúi - Isten Királyságának hirdetői" „Az elhagyott szokások" címmel a keresztet is említik:

„A bibliakutatók évekig keresztet és koronát ábrázoló jelvényt viseltek azonosításként, és ez a szimbólum volt az 'Őrtorony' címlapján 1891 és 1931 között... 1936-ban rámutattak, hogy a bizonyítékok azt igazolják, Krisztus oszlopon és nem egy két gerendából álló kereszten halt meg" (200. o.).

Mi az alapja ennek az „új felfedezésnek"? Az Őrtorony Társulat lényegében a következő érveket nevezi meg:

a) A görög „sztaurosz", amelyet szokás szerint „kereszt"-nek fordítanak, „pusztán egy függőlegesen álló törzset, cölöpöt, hegyes karót, pillért vagy támasztékot jelent", de nem keresztet, ezt az is igazolja, hogy az Újszövetségben „a xülon a sztaurosz szinonimájaként" használható lenne, amely egyszerűen „fát" vagy „fagerendát" jelent (Segítség a Biblia megértéséhez, 1.158. o.).

Ehhez el kell mondanunk, hogy az Őrtorony Társulat a maga fordításával bizonyosan visszaadja a „sztaurosz" és a „xülon" eredeti jelentését (vö. Bauer 1971, 1086. has kk; 1.515k). Amit viszont nem vesz észre, az az eredeti jelentés bővülése, amely az idők folyamán ezekhez a szavakhoz tapadt. így történetileg biztos tény, hogy a rómaiak mind egyszerű oszlopokon, mind pedig kereszteken (függőleges oszlop keresztgerendával) végrehajtottak kivégzéseket (vö. pld.: Seneca: De vita beata [= A boldog életről] 19,3; Epistola 101,12; Tacitus: Históriáé IV,3; Josephus: Antiquitates [=A zsidók története] 1 l,261kk). A Jézus korában szokásos kivégzést forma a keresztrefeszítés volt (vö. ThWNT [=Újszövetségi Teológiai Szótár] VÜ/1964, 573k). A „kereszt"-re használt latin fogalmat, a „crux"-ot az Újszövetség szerzői a görög „sztaurosz"'-szál (néha a „xülon"-nál adjákvissza.

b) Az Őrtorony Társulat részéről továbbá úgy érvelnek, hogy „a két gerendából álló kereszt kaldeai eredetű", ezért elvetendő (Segítség... 1.158. o.). - Erre ez a válaszom: Nyilvánvaló, hogy a keresztrefeszítés halálbüntetése (de a „cölöpreszegezés" is) a pogány világból származik. Ezt azonban a rómaiak, a görögök, a perzsák és más népek is gyakorolták. A kereszt különböző változatokban több vallásban is megtalálható szimbólumként. A pogány gyökerek és párhuzamok azonban semmiképpen sem szólnak a keresztyénségben való használat ellen. Hiszen először is Jézus nem maga választotta meg a kivégzési módot, hanem a rómaiak (a pogányok) saját szokásaik szerint ölték meg. Másodszor a kereszt csakis és kizárólag azért lett a fő keresztyén szimbólum, mert Jézust így végezték ki -, tehát az antik népek és a pogány vallások mindenféle egyéb szokásától függetlenül.

A probléma nem a kereszt mint szimbólum miatt van, hanem csak ott, ahol ma keresztyén köntösben mágikus célokra (babona, szellem- idézés, fehér mágia) visszaélnek vele. Az ilyen visszaéléseket kell elutasítani (vö. 5Móz 18,9kk). De sok máshoz hasonlóan itt is igaz: „Abusus non tollit usum" -, azaz, a visszaélés nem szünteti meg a (józan, ésszerű) használatot.

c) Az Új Világ fordítás függelékében található egy „crux simplex" (felállított gerenda) rajza a római kivégzési mód „illusztrálására". Itt a következőket fejtegetik: „A gonosztevő rászögezésére szolgáló egyszerű törzset a latinban crux simplexnek nevezték. Egy ilyen kínzóeszközt ábrázol Justus Lipsius (1547-1606) De cruce libri trés című könyvében, Antwerpen, 1629, 19. o. A crux simplex itt látható fotográfiája [sic!] valódi reprodukció az ő könyvéből (ÚVF [német] 1.642. o.). - Az Őrtorony Társulat elhallgatja azt a tényt, hogy „könyvében" Lipsius (valójában három könyv - „libri trés") 15 további illusztrációt nyomtatott ki, amelyek legtöbbje kereszten való kivégzést {crux commissa és immissa formájában) ábrázol. Ez a kép tehát semmit sem bizonyít Jézus kivégzésének módjával kapcsolatban. Ha az Őrtorony Társulat Lipsiust akarja koronatanúnak a „cölöpözéshez", akkor becsületesen be kellene vallania, hogy maga Lipsius (például könyvének 661. oldalán) kifejezetten a keresztre feszítést (nem pedig az oszlopra szegezést) ábrázolja Jézus kivégzésének módjaként.

d) A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a Biblia tartalmaz-e valamiféle utalást Jézus kivégzésének módjára. Jehova Tanúi számára világos a helyzet:„A rómaiaknál az volt a szokás, mint Jézus esetében is, hogy az elítélt kezeit (és valószínűleg a lábait is) egy törzsre szegezték" (segítség a Biblia megértéséhez... 1.157. o.). A Lipsius könyvéből vett ábra megmutatja, hogyan képzeli el a Őrtorony Társulat ezt a felszegezést: Egy-egy szöggel fúrták át a kezeket és a lábakat. – Van azonban egy vers a Bibliában, amely félreérthetetlenül megmondja, hogy Jézus kezeit két szöggel ütötték át: Jn 20,25. Tamás itt mondja Jézus feltámadása után: „Ha nem látom a kezén a szegek (tón hélón, többes-szám) helyét, és nem érintem meg ujjammal a szegek (szintén többes- szám!) helyét, és nem teszem a kezemet az oldalára, nem hiszem."

Kényszerítőén adódik tehát az a következtetés, hogy Jézus kitárt karokkal egy igazi kereszten (crux commissa vagy immissa) halt meg, amit a Jézus környezetéből való kortárs tudósítások is megerősítenek, és amit - Jehova Tanúinak kivételével és náluk is csak 1931 óta - soha, semmikor sem vontak kétségbe az egyház története folyamán.

Tehát néhány Bibliavers:

• "A többi tanítvány elmondta neki: »Láttuk az Urat!« Ő azonban így szólt: »Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, és ujjamat a szegek helyére nem teszem, és kezemet az oldalába nem helyezem, én nem hiszem!«" (Jn 20:25)

• "Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Amikor azonban megöregszel, >_kiterjeszted_ kezeidet<; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.« Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent." (Jn 21:18-19)

• "A >_feje_ fölé< föltették elítélésének okát. Ez volt ráírva: »Ez Jézus, a Zsidók Királya«." (Mt 27:37) - ugye ha "kínoszlopon" halt volna meg, kezeivel felfelé, akkor azt kellett volna írnia, hogy a "kezei fölé", de itt világosan megmondja, hogy a feje fölé.

• "Két rablót is megfeszítének vele, egyet >jobb< és egyet >bal< >keze< felől." (Mk 15:27)

Bár nincs teológiai jelentősége, meg kell említeni, hogy Jézus nem „kínoszlopon" (NWT: torture stake) halt meg. A görög sztaurosz alapjelentése valóban cölöp vagy gerenda, de a rómaiak kivégző eszköze kereszt alakú volt. Ennek két Kr u. 1. századi ábrázolása is fennmaradt Rómában, a Palatinus-dombi ásatások során került elö egy „graffiti", amelyen egy keresztre feszített szamárfejű alakra mutat rá egy Alexamenosz nevü férfi, s alatta a felirat: szebete theó, azaz „imádjátok Istent!" A Kr. u. 79-es lávakitöréskor elpusztult Pompejiben pedig az egyik kiásott ház oltára fölött falba süllyesztett latin fakeresztet találtak.

• [link]

• [link]

• [link]

• [link]

Nézzétek csak meg szépen, hogy az Őrtorony kiadványokban hogyan van ábrázolva Jézus kivégzése. Egy szöggel átütve a két kéz. Azonban ez téves, hiszen a több szög ütötte át az Üdvözítő kezeit, ahogy a Biblia is írta.

A kereszt alakú kivégzőeszközre utal máshol is a Biblia. Ugye tudod, hogy Péter apostol szintén kereszthalált halt, csakúgy mint Jézus, viszont ott fejjel lefelé feszítették keresztre, hogy még halálában sem próbált meg egyenlő lenni mesterével. Figyeld csak meg, mit mond Jézus Péternek:

"»Bizony, bizony mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál. Amikor azonban megöregszel, >_kiterjeszted_ kezeidet<; más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.« Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja megdicsőíteni az Istent. Miután ezt mondta, így szólt hozzá: »Kövess engem!«" (Jn 21:18-19)

Ezen szavak értelme: Könnyebb járás végett, szokás volt az alsó öltönyt övvel felkötni. Erre czélozva, mondja Jézus: Ifjúságodban tetszésed szerint övezted föl magadat, és mentél, a hová akartál; öregségedben pedig kiterjeszted kezeidet (a kereszten), és más övez körűl téged (bilincsekkel), és vezetni fog, hová természeti hajlandóságod nem von (a halálra). Sz. Péter Néró császár alatt Rómában hunyt el vértanú-halállal. "Kövess engem" a keresztre.

Szia!

Úgy gondolom, hogy a tanúkon kivül nincs más felekezet, vagy vallás, amelyik oszlopot tanítana.

Valójában van jelentősége annak, hogy oszlop, vagy kereszt volt? Úgy gondolom nincsen, viszont ez is kivállóan alkalmas arra, hogy ellentéteket és indulatokat szítson, és megosztást támasszon itt a forumon, ahelyett, hogy a szeretet, tolerancia és türelem gyakorlására buzdítson, és segítsen abban, hogy a hitetlen, vagy nem keresztény vallású embereket közelebb vigye Istenhez...csak sajnálni tudom ezt.

Üdv. Péter

maradjunk akkor abban, hogy két oszlopot(fagerendát) egymásra merőlegesen rögzítettek, és arra feszítették meg Jézust. És akkor az ellentét elsimítva. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Egyértelmű, hogy keresztre, hisz akkoriban ez volt a "szokás"!

De nem a mai "latin" keresztre, mint amilyen a katolikus tornyokon van, hanem egy 'T' alakú "keresztre".