Római katolikus hívek, szerintetek az összes nagy birodalom gonosz?

#3

Hát igen, valóban :D.

Bár ezt a kérdést talán azért is nehézkes megválaszolni, hiszen az Újszövetség nem igazán szól országokról (kivéve a testi és lelki Izraelt), hanem inkább arról, hogy az embernek személyesen mit kell tennie. Az Ószövetség az már más, de abba meg nem akarok belemenni, mert ahhoz érteni kell az Ó és Új szövetség közötti összefüggéséket, hogy melyik kikhez szól és például, hogy az Ószövetségben mért ítélhettek az emberek és hasonlók.

Az itt a probléma, hogy nem feltétlenül lehet akármilyen földi hatalomra is azt mondani, hogy nem gonosz (bár a gonosz nem feltétlenül jó szó). Ugyanis bármelyik államban elítélik a gyilkosokat például. Nyilván itt én nem azt akarom mondani, hogy akkor rögtön számoljuk fel arendőrséget és a bíróságokat és legyen anarchia, hanem inkább azt, hogy aki Jézust akarja követni, az ne vegyen részt ítélethozatalban. Például Pál apostol is elismerte a római helytartókat, mint Isten olyan szolgáit, akik ítéletet hajtottak végre, viszont ő saját maga nem vetett börtönbe senkit. Egyszerűen vannak országok, ez az élet része és kész. Amiket viszont említettél, hogy Kína, Amerika (talán az a kettő van, de mindenképpen a legfontosabbak), ezek mindenféleképpen gonoszak. Persze egymástól is különböznek.

Nem feltétlen.

Annyit azért hozzátennék, hogy mi ezeket a vadállatokat nem kötjük konkrét birodalmakhoz.

Az állam hatalma sem feltétlen rossz és egy nagy birodalomnak sem kell feltétlen gonosznak lennie. A Katolikus Katekizmus ezt írja a hatalomról:

"Minden emberi közösségnek szüksége van tekintélyre, mely kormányozza. Az ilyen tekintély alapja az emberi természetben van. Szükséges a polgári közösség egységéhez. Feladata az, hogy amennyire csak lehetséges, biztosítsa a társadalom közjavát.

Az erkölcsi rend által megkövetelt tekintély Istentől való: "Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak, mert nincs hatalom, csak Istentől, s amelyek léteznek, azokat Isten rendelte. Ezért aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésével szegül szembe. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet." (Róm 13,1-2)

Továbbá:

"A tekintély nem önmagából meríti erkölcsi legitimitását. Nem viselkedhet tirranus módon, hanem a közjóért kell fáradoznia "mint erkölcsi erőnek, mely elsősorban a szabadságra és a vállalt kötelezettségek és feladatok tudatára támaszkodik".

Tehát egy birodalom gonoszsága azon múlik, hogy miből meríti hatalmát: merítheti Istentől és munkálkodhat a közjón. De merítheti a gonoszságból is és lehet zsarnoki.

Személyes véleményem, hogy sajnos sok esetben az emberek, a vezetők hajlamosak inkább az utóbbit választani.

Pusztán attól, hogy birodalom, nem gonosz. Konstantinápoly volt az első keresztény város (ott sosem voltak pogány isteneknek templomai), és az egy birodalom, egy keresztény birodalom központja volt. A német-római császárt maga a pápa koronázta meg, ami ugye ellentmondás volna, ha a katolikusok a birodalom intézményét gonosz dolognak tartották volna.

Elvileg létezhet keresztény eszmeiségű birodalom, amit a szeretet vezérel, ez egy ország esetében úgy néz ki, hogy az alattvaló aláveti magát az uralkodónak, az uralkodó pedig törődik az alattvalóival. Ez tud egyben tartani egy országot. Nyilván a történelem során megvalósuló dolgok az ideához képest mindig kisebb vagy nagyobb hiányt szenvednek.

A vadállatok nem csak a római birodalmat jelképezik, hanem mindenfajta zsarnoki hatalmat. A zsarnokság az, ami destruktív, nem önmagában az állam. Természetesen a szöveg keletkezésénél a zsarnoki hatalmat Róma testesítette meg legkézelfoghatóbban.

#8

Röviden? Hogy hülyeség. Ne akarj egyenlőségjelet tenni a Néró vagy Caligula ideje alatt működő pogány Róma és a kereszténységet elismerő későbbi Róma közé. Ez olyan, mintha Németországot most is gonosznak tartanád Hitler miatt.