Mi a véleményetek az Extra Ecclesiam nulla salus katolikus dogmáról, tehát csak az egyház által üdvözülhetsz, azaz más vallású, más egyház, ateista stb. nem üdvözülhet?

Ez nem katolikus dogma, többek között az ortodoxok is vallják, és ezt már az olyan egyházatyák is, mint Szent Iréneusz vagy Hippói Szent Ágoston is hirdették.

Úgy gondolom, hogy szükségszerű, hogy így legyen, különben a teljes evangélium értelmetlen, s Krisztus hiába halt meg, ha amúgy nincs relevanciája a belé vetett hitnek. De nem értem, miért fáj ez olyanoknak, akik nem is hisznek ebben. Én sem háborodok fel azon, hogy a muszlimok szerint csak az igaz muszlimok kerülnek az üdvösségre, én pedig nem.

Babám, nem a bálványimádok és az ikonnyalogatók üdvözülnek hanem akik megtérnek. Erigy már, minjden keresztény református hiszi az Istent meg lehet a Szentháromságot is, ebbe nem vagyok biztos, Jézust meg a Bibliát és kerresztet vetni is tud ÉS AZT IS TUDJA HOGY A KERESZTVETÉSNEK AZ A JELENTÉSE HOGY MEGVALLOD HOGY HISZEL ISTENBEN MEG HOGY MEGVÁLTOTT. JA ÉS JOBBRÓL BALRA AZ IGAZI HÁROM UJJAL AHOGY AZ IGAZ ORTODOXOK TESZIK, NEM két ujjal és balrol jobbra ami eretnek.

A 3 ukk a Szentháromság babám, a 2 lezárt uj Jézius kettős természete, fennt a homloknálé kezdede mert Isten fennt van, aziután a mellkasodnál mert lejött a földre, aztán jobb oldalra mert az Atya jobbján ul Jézus ésa merrt mi is azt reméljük hogy ézus jobbján lehetünk és bal oldalra hogxy a szivedből üzze ki a gonoszt és mert a Szentlélek Isten bal oldalán van.

Ez az igazi keresztény keresztvetés szimbolikája. Másként vetni Isten kicsufolása és hát akkor bezony nincs üdvözülés.

"Mi a véleményetek az Extra Ecclesiam nulla salus katolikus dogmáról"

Az egyház megfogalmazta azt, hogy 'nekik van igazuk, mert csak'. Aztán adott ennek egy cifra latin nevet.

Extra ecclesiam nulla salus - az Egyházon kívül nincs üdvösség.

Ez valóban elég híres vagy inkább hírhedt dogma a Katolikus Egyházban. A tételt már az egyházatyák is vallották, de mindenki tudta, hogy vannak-lehetnek kivételek, illetve nem is volt letisztázva, hogy pontosan mit is jelent az Egyházhoz való tartozás.

Például a még megkereszteletlen vértanú hitjelöltek üdvösségét soha senki nem vitatta. Szent Ágoston a jóhiszemű donatista szakadárok üdvösségét sem vonta kétségbe. Aztán ott volt a nagy nyugati egyházszakadás, amikor közel 40 éven keresztül két pápaság volt egyszere és valójában senki sem tudhatta biztosra, hogy vajon a törvényes vagy a törvénytelen oldalon áll-e. Az akkori teológusok persze nem vonták kétségbe, hogy a jóhiszemű másik oldal hívei is üdvözülhetnek.

Tehát a kivétek lehetőségének, mindig tudatában volt a Katolikus egyház, ennek ellenére a középkorban elég szigorúan értelmezték. Az eretnekek ellen is azért léptek fel olyan szigorúan, mert úgy vélték, hogy az emberek örök üdvösségét veszélyeztetik, vagyis ha egy tömeggyilkos megfékezendő, akkor mennyivel inkább egy eretnek, aki százával és ezrével ránthatja magával a kárhozat tüzes poklába a gyanútlan embereket. Sokáig tartotta magát az a nézet is, hogy a megkereszteletlen csecsemők sem üdvözülhetnek, de mivel vétlenek ezért a pokol ama szintjére kerülnek csak, ahol nincs különösebb fájdalom, hanem gyakorlatilag csak egy alvás. A reformáció utáni véres vallásháborúk idején is egyre több emberben született mega gondolat, hogy nem lehet, hogy a jóhiszemű eretneke is üdvözülhetnek? Biztos hogy szükséges ez véget nem érő öldöklés az igazságért?

A II. Vatikáni zsinaton végül a megengedőbb álláspont lett a győztes és ez lett a jelenleg is hivatalos mérvadó tanítás, miszerint a jóhiszemű nem katolikus sőt nem keresztény emberek is üdvözülhetnek, vagyis valamilyen rejtett formában Krisztus egyetlen egyetemes (azaz katolikus) egyházához tartoznak. Tehát az Egyházon kívül bár nincs üdvösség, de minden jóhiszemű és őszinte igazságkereső ember valamilyen rejtett módon mégis az egyház tagja lehet.