Melyik bibliát használod? A katolikust ami még pár könyvet tartalmaz vagy a hagyományos Károlit?

"Nincs 30..."

1. Nafiʽ al-Madani

2. Ibn Kathir al-Makki

3. Abu ʻAmr ibn al-ʻAlāʼ

4. Ibn Amir ad-Dimashqi

5. Aasim ibn Abi al-Najud

6. Hamzah az-Zalyyat

7. Al-Kisa'i

8. Abu Ja'far

9. Ya'qub al-Yamani

10. Khalaf

11. Qalun

12. Warsh

13. Shu'bah

14. Hafs

15. Al-Bazzi

16. Al-Duri

17. Al-Susi

18. Hisham

19. Ibn Dhakwan

20. Khalaf

21. Khallad

22. Al-Layth

23. Al Duri

24. ʿIsa Ibn Wardan

25. Ibn Jummaz

26. Ruways

27. Rawh

28. Ishaq

29. Qunbul

30. Idris

31. Ibn Mujahid

32. Al-Jazari

Ezekből 7 az ami hadiszok alapján biztosan hiteles és mindegyik az Oszmán féle kéziraton alapul, tehát mindegyik kiolvasható abból.

A kérdésemre viszont nem válaszoltál. Arra mi a magyarázat hogy a katolikus és protestáns Bibliák között többszáz oldal eltérés van? Azok a könyvek amik az eltérést jelentik Isteni kinyilatkoztatások vagy nem?

"Azok a könyvek amik az eltérést jelentik Isteni kinyilatkoztatások vagy nem?"

Egyik bibliai könyv sem olyan értelemben isteni kinyilatkoztatás, mint a Korán. A kérdésed eleve értelmetlen. Azt sem érted mi a Biblia.

"Ezekből 7 az ami hadiszok alapján biztosan hiteles és mindegyik az Oszmán féle kéziraton alapul, tehát mindegyik kiolvasható abból."

Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy Oszmán a hét nyelvjárásból 6-ot kidobott és 1-et, Mohamed arabját, a kurajsit hagyta meg. Ha 30 olvasható ki belőle, akkor konkrétan nem tudják elolvasni. 30-ból legalább 29 nem az eredeti. Itt nem csak kiejtésbeli különbség van, hanem egyes helyeken más szavak vannak, kicsit vagy akár telejsen eltérők, mivel az arab írás nem jelöli a rövid magánhangzókat, (amikor a Korán íródott még a hosszú és mássalhangzókat se egyértelműen) így ez olyan, mintha azt találgatnák, hogy a "knyv" mit jelent, és az lehet pl. könyv, könyve, amiben már van kisebb eltérés. De néha még az is találgatás tárgya, hogy akkor ott tulajdonképpen "knyv" vagy "knyk" van. És így jön ki ugyanannak a szövegnek a 30 olvasata.

"Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy Oszmán a hét nyelvjárásból 6-ot kidobott és 1-et, Mohamed arabját, a kurajsit hagyta meg."

Ez nem igaz. Ha megnézed az Oszmán féle kéziratot, abban nincsenek ékezetek tehát az nem egy, az olvasatok közül, hanem abból lehet kiolvasni mindegyiket.

"így ez olyan, mintha azt találgatnák, hogy a "knyv" mit jelent, és az lehet pl. könyv, könyve, amiben már van kisebb eltérés."

Nyilván a szövegkörnyezetből kiderül. Az hogy a nyelvjárások problémájára figyeltek a Korán hitelességét igazolja egyébként. Plusz van mégegy dolog ami bizonyítja a Korám hitelességét és ez teljesen ismertlen a kersztények számára és ez a memorizálás. Minden muszlim tud valamennyit a Korán verseiből mert ez kötelező és vannak, nem is kevesen akik az egész Koránt memorizálták. Őket hafiznak nevezik. És csak úgy lehetett valaki hafiz ha levizsgázott, ezáltal nem csak írott formában maradt meg a Korán de a helyes kiejtési is megmardt egészen Mohamed prófétáig visszamenőleg. A legtöbb keresztény szinte alig tud valamit idézni a Bibliából és azt is csak az anyanyelvén. Igazából az eredeti héber, arámi és görög szövegek nem is érdeklik a keresztényeket. Talán már nincs is senki aki tudná, hogyan kell helyesen kiejteni ezeket a héber, arámi és görög szövegeket.

Egyébként érdekes hogy a keresztények kifogásolják a nyelvjárások miatti olvasatokat a Korán esetében pedig azok mind ugyanazon az írott szövegen alapulnak. A Biblia esetében viszont maga a szöveg tér el az egyes keresztény irányzatok Bibliái között nem is kicsit. Akár töbszáz oldal különbség is lehet és ez minden nagyobb irányzat Bibliájára igaz. Tehát nincs olyan a Biblia. Sok Biblia van. Koránból viszont csak egy van.