Protestánsoknak mi a véleménye a Szent Jobb körmenetről? Katolikus bálványimádásnak tartjátok, vagy egy nemzeti ünnep hagyományos eseményének? Részt vesztek-e rajta vagy megnézitek-e élőben vagy a tévében?

Miért tartanánk bálványimádásnak azt, hogy egy ezer éve halott személy azon állítólagos földi maradványát hordozzák körbe, amivel hatalmas vagyont adott az egyháznak?

kicsit perverz, kicsit halottgyalázó, kicsit anyagias, kicsit visszataszító szokás, de bálványimádás???

de, igazad van. Pláne ha hozzávesszük azokat az életnagyságú egyéb bálványokat, amit még ugyanezen alkalomkor körbehordanak...

Nos, a kérdésed eddig nem erre vonatkozott, hanem a bálványimádásra.

De jogod van még kérdezni.

Elősször is leszögezném, hogy szeretem az István a király rockoperát.

De: véleményem szerint nem azt a bosszúálló, szemkiszúró, fülbe olmot öntető Istvánt adja vissza, aki valójában Vajk volt...

Megírom a véleményem róla, ha te megmondod, miként tekintesz egy olyan személyre, aki behívott egy csomó idegen országból származó katonát, és kiírtotta a magyarok 60%-át. majd betelepített több millió más nemzetiségű személyt az országba?

..és kiírtotta a magyarok 60%-át...

Hiteles forrást kérek!

8.osztályos történelemkönyv: a megszállás ellen kiálló szemben álló magyarokat, élükön koppánnyal kiírtotta a német-olasz hadsereg.

"nem kell olyan Isten, aki nem tud magyarul,

szabad magyaroknak nem kell ilyen úr"

I. István magyar király wikipédis

Belső hatalmának megerősítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Képes krónika egyik illusztrációja: István király elfogatja Gyula erdélyi vezért 1003-ban

A koronázás után István Magyarország uralkodója lett, ám tényleges hatalmának megszilárdításáért még tennie kellett, le kellett győznie törzsi ellenfeleit. A harcokat elsőként 1003-ban indította meg Erdély ellen, ahol saját nagybátyja, prokuj gyula („az ifjabbik gyula”) ellen küzdött. Fegyverrel győzte le őt és családjával együtt fogságba ejtette, sóbányáit elkobozta, országát beolvasztotta sajátjába, és ott is megkezdte a keresztény hittérítést. Nem sokáig volt fogoly, mert Thietmar szerint Vitéz Boleszló lengyel fejedelemhez szökött, aki egy elfoglalt felvidéki magyar erődítményt bízott rá, ahová viszont István utánaküldte a feleségét. István idővel kiverte az elfoglalt erődítményből.[19] István Észak-Erdély elfoglalása után megalapította az erdélyi püspökséget, továbbá létrehozta Doboka vármegyét és várispánságot. Doboka ispán Csanád apja volt, valószínű, hogy ő vezette István hadait az 1003-as hadműveletek során. Az erdélyi püspökség jelentősége az volt, hogy négyre emelkedett Magyarország egyházmegyéinek száma, és a kánonjog szerint ennyi kell egy önálló egyháztartomány létrehozásához.

A Képes krónika illusztrációja: István király győzelme 1015-ben Bizánc szövetségeseként Keán bolgár vezér fölött

Uralkodása során István még két törzsi állammal számolt le. Nem tudni pontosan a feltehetően bolgár Keán elleni hadjárat idejét, de vélhetően nem sokkal az erdélyi után történt. Keán dél-erdélyi nagyúr volt, aki a 10. század vége óta magyar törzsfőként viselkedett, és már Gézával is szembeszállt. Keánt alattvalói vajdának hívták, miután István legyőzte és megölte, helyére ispánt (gyulát) helyezett. Az új ispánt a nép továbbra is vajdának hívta, ebből alakult ki az erdélyi vajdaság intézménye.

István 1008-ban a fekete magyarok ellen viselt hadat. A fekete magyarok feltehetően a Délkelet-Dunántúlon élő idegen etnikumú katonai segédnépekkel, a kavarokkal/kabarokkal azonosak. Az ő területükön alapította meg 1009-ben a pécsi püspökséget, és talán a kalocsai érsekség is ennek a győztes háborúnak köszönheti megalakulását. A fekete magyarok területén alakította ki Baranya és Tolna, valamint Bodrog és Bács megyéket.

De nem csak fegyverrel teremtett rendet országában. Mivel lánytestvéreinek kiházasítása is rámaradt, ebben is igyekezett politikai célokat szem előtt tartani. Egyik testvérét a Felvidéken élő kavar törzsrész vezetőjéhez, Aba Sámuelhez adta feleségül. Ezzel sikerült elérni azt, hogy a sógorával nem kellett fegyveresen szembeszállnia. Országrésze szintén beolvadt Istvánéba, cserébe István a német mintára (palotagróf) alapított palotaispáni címmel ruházta fel. Mindennek a feltétele az volt, hogy Aba Sámuel térjen át a keresztény hitre. A házasság révén István országa 1010-re kiterjedt a Mátra vidékére, ahol megalapította az egri püspökséget, illetve létrehozta Újvár megyét.

Másik testvérét 1009-ben adta feleségül a velencei dózséhoz, Orseolo Ottóhoz. Ezzel a házassággal István elérte, hogy rendeződött a régóta rossz magyar–bizánci viszony, hiszen Velence a Bizánci Birodalom hűbérese volt, a kapcsolat a következő évtizedben már szövetségi szintre jutott. Szintén békés úton egyezett ki a Körös-vidék törzsfőjével, Vatával, aki felvette a kereszténységet.

Ajtony vezér a Maros vidéken építette ki erős törzsi államát. Ő Istvántól függetlenül vette fel a görög rítus szerinti kereszténységet, de nem igazán élt a hit szabályai szerint: egyszerre hét felesége volt. A király 1028-ban lépett fel Ajtony ellen. A hadak élére Csanádot, Doboka fiát állította, aki győzelmet aratott a marosvári nagyúr felett, és ő maga vetett véget a törzsfő életének és államának. A területen újabb püspökség (Marosvári (csanádi)) létesült, valamint megalapították a hadvezérről elnevezett Csanád megyét. Ezzel a győzelemmel lezárult az uralkodása alatti belháborúk kora, és István ténylegesen is az egész Kárpát-medencére kiterjedő ország ura lett.[7][20]

Egy ezer éve halott ember testének egy darabja előtti örömködés (szerintem imádat, de ebbe úgyis bele fognak kötni) egyrészt hulla gyalázás, másrészt perverzió, harmadrészt bálványimádás.

Én köszönöm, de nem kérek belőle. Nekem bőven elég Isten imádata, egy halott testrész előtt nem fogok hajbókolni, se imát mondani, se az ez iránti misét meghallgatni.

Nem veszek részt rajta, nem nézem a tv-ben, és nem nemzeti ünnep, hanem Katolikus ereklye-kultusz.

Nem kell vallásosnak lenni, imádkozni vagy hajbókolni. Elég ha részt vesz valaki a körmeneten és máris egy ereklyének áldozott. Ezzel démonokkal kerül közösségbe.

Szia!

Nem vagyok protestáns, csak azért válaszolok, mert elképeszt az az ostobaság hullám ami egy nemzeti ünnep köré rakódik. Lehet, hogy a démonhívőknek megdöbbentő, de ez egy nemzeti ünnep, nem pedig démonkultusz. Érdekes momentum, hogy a saját nemzetük emlékeit megtagadják, miközben a zsidó törikönyvben hisznek és az izraeli zászlót szent ereklyeként lobogtatják és a zsidóság felemelkedéséért énekelnek és imádkoznak. Preventív jelleggel írom, hogy nincs bajom a zsidókkal, de az a hozzáállás, hogy egy ember a saját nemzetét tagadja és egy másikat istenít, mélységes szellemi diétára utal. Keresem a szavakat, de nem jut más eszembe. A saját nemzetüket egy másikért megtagadó emberek, körbevezethető ostoba agydonorok.