Azoktól kérdezem, akik újra és újra behozzák azt a laikus véleményt, hogy a Biblia egy mesekönyv, mire alapozzátok véleményeteket?

Mivel tele van tanmesékkel, és eközben olyan mesés elemekkel is, amik valódiságát nemhogy semmi nem bizonyítja.

"Másrészről, hogy tárgyilagos legyek mit szóltok a bibliai régészetről, mely évről évre bizonyít egy-egy részletet a bibliai versekből?"

Mármint hogy néha szerepelnek benne valós helyszínek is? Az a Bibliában leírtakból ugyanúgy nem bizonyít semmit, mint ahogy a Harry Potter valódiságát se bizonyítja, hogy szerepelnek benne valós helyszínek is.

Megmondom neked mire alapozom.

1. Vannak olyan felekezetek, amik már maguk is elismerik, hogy a Biblia bizonyos iratai nem szó szerint értendők: pl. Jónás könyve. Ez egy novella, amely teológiai tanítást tartalmaz.

A bibliai történetekben keveredik a történelem és a mítosz.

Például elég valószínű, hogy a zsidók ott voltak Babilonban, az is igaz, hogy Izrael megélte a hatalomváltást, amikor Nagy Kürosz serege bevette Babilont. Az már azonban elég valószínűtlen, hogy az új király i.e. 539 után bevezette volna a birodalomban a JHVH kultuszt, ahogyan Dániel könyve 6. fejezetében olvassuk. Persze Dánielt a felvilágosultabb keresztények már nem értelmezik történelem könyvként, de ez jó példa arra, hogy a mítosz és a valóság hogyan keveredik.

Sodoma és Gomora pusztulása isteni ítéletnek van beállítva, ez megint a mítosz és a történelem keveredése. Itt a tudományos magyarázat a városok pusztulására, az ítéletet valószínűleg utolag költötték hozzá:

[link]

Azonban az evangéliumokban már kifejezetten meseszerű ábrazolásokat találunk:

- a víz borrá változik

- vízenjárás

- kenyérszaporítás

- halottak feltámadása

- démoni megszállások

- angyalok jelennek meg.

Ezek inkább népmeseszerű elemeknek tűnnek. És a Bibliában semmi nincs, ami miatt ezt el kellene fogadom, hogy igaz.

2. A Jézus történet hasonlóságot mutat a rakománykultuszokkal, amelyek talán rámutatnak arra, hogy miként terjedhetett el a kereszténység. A középpontban egy messianisztikus alak, egy bizonyos John Frum áll.

A Wikipédia ezt írja róla:

"A reménykedő bennszülöttek a John Frum nevű, fehér arcú vezér eljövetelét várták, aki vörös repülőgépével és hajóhadával meghozza a várva várt rakományt, és elviszi tőlük a fehér embereket. Vörös keresztekkel és kapukkal díszített szent helyeiken felállították John Frum és gépe figuráját.[2]

"Amikor David Attenborough ott jártakor megkérdezte, miért várnak még most is John Frumra, azt válaszolták, hogy még nem olyan régen várnak, mint a keresztények Jézus második eljövetelére.[2]"

Forrás itt: [link]

Tehát ahogyan a kereszténység várja vissza Jézust, úgy várjak a benszülöttek is John-t. Richard Dawkins még azt is leírja a könyvében (Isteni téveszem), hogy a benszülötteknél is megvan az, hogy lehet "beszélgetni" John-al. Ha jól emlékszem ezt az ottani vallási vezető szokta tenni. Ami keresztényeknél ugyanaz lehet, mint amikor ők imádkoznak Jézussal.

Miért kellene elhinnnem, hogy a keresztények hite igazabb, mint a benszülötteké?

Lehetne még húzni ezt a témát, de a Biblia csak egy mítoszgyűjteménynek, mesekönyvnek tűnik, függetlenül attól, hogy egyébként van irodalmi értéke.

Akkor láttam már a kérdéseid és őszintén kérdező, nem fogsz semmi újat olvasni itt szerintem.

Ha nem akarsz hallgatni és komolyan venni a másik oldalt, akkor ennyi vagy.

Nem párbeszédet akarsz, hanem szalmabábút csak <3

A tudományos módszertan nem engedi meg egyszerű kijelentések elfogadását semmilyen tekintetben, mindent igazolni, bizonyítani kell, hogy tényként elfogadjuk.

Ezen bizonyítások hiányában a Bibliában írtak nem állják meg a helyüket.

Az un. bibliai régészet teljesen amatőr, koncepciózus tevékenység, amellyel bizonyos mesékre, történetekre keresnek igazolást, az igazi régészettel nincs szinkronban.

Teszem azt, találnak egy darab fát az Ararát hegyén, máris felröppen a hír - megtalálták Noé bárkáját - ami ugye inkáb szórakoztató, mint komolyan vehető állítás, vagy akár a másik fajta módszer, a szövegelemzések is csak bemagyarázások, mert az egyszerűen teljes tudományos blődség, hogy mondjuk - Józsué megállította a Napot - erre jön a magyarázat, hogy az valójában ez egy Napfogyatkozásra utal és mivel pár száz évente mindenhol van Napfogyatkozás, rögtön indirekt bizonyításnak veszik a történet időpontjának beazonosításával, mert keresnek egy valódi Napfogyatkozási eseményt a saccolt időtájban, amely esetleg látható volt azon a környéken, ahová tenni akarják a mese helyszínét.

Ilyen módszereket mindennek, csak tudományosnak nem lehet nevezni, minden vizsgálatot pártatlanul kell levezetni, nem azzal a céllal, hogy valamit bebizonyítsanak, az eleve hibás koncepció, ezért valódi ásatásokat nem is engednek vallásos személyeknek, társaságoknak elvégezni újabban, régebben sem lett volna szabad, egy csomó helyszínt csak összekuszáltak, részben tönkre tettek és a tudományos feltárást akadályozták.

Manapság is megtörténik sajnos, az Iszlám országaiban, vagy a zsidóság kultúrterületén, amely részben egybeesik a keresztény kultúrkörrel, hogy koncepciózus feltárást végeznek, de már roppant óvatosak, mert a világ tudományos közösségei azonnal ízekre szedik a 'bombasztikus' eredményeket, mert ugye nem csak a Biblia létezik és más szent könyvek igazát is iparkodnak esetenként bizonyítani, vagy alátámasztani elvakult hívők, valójában sikertelenül, hogy a saját vallásuk igazát demonstrálják.

Az igazi régészet más eredményeket mutat, például az egyiptomi királylisták cseppet sincsenek szinkronban a bibliai történetekkel, de szerencsére az utóbbi évszázadokban már a történelmi emlékek feltárásában nem játszanak szerepet vallási meggondolások a tudományos igénnyel végzett munkában.

Nincs ennyire radikális véleményem róla, de nem társítom hozzá azt a világot, amit a hívők. Számomra az létezik, ami logikusan épül fel, vakfoltok és "mert csak" - ok nélkül. Ez a tudomány. Mivel végzettség szerint az agykutatás a szakterületem, pontosan tudom, hogy mi történik annak a folyamatnak a során, amit egy hívő a saját istene hatásának tulajdonít. Egészséges istenkép és vallásos magatartás esetén ezek kizárólag pozitív hatások, ebből adódóan én egyáltalán nem bánom, hogy létezik a vallás és hogy az illető épp ebben hisz és a Bibliát is hitelesnek tartja (hiszen ha mint mondtam, a vallásos magatartása és az istenképe nem destruktív, akkor ez az ő fejlődését szolgálja és nincs értelme arról beszélgetni, hogy beteg-e, mert nem az). DE! Számomra épp ezért a vallásosság annak minden szertartásával és kegytárgyával egy eszköz. Ugyanolyan eszköz, mint az edzés, a meditáció, egy plüssállat, vagy egy hangszer. Ha az illető abban hisz, hogy az a dolog adja meg számára a céljai eléréséhez szükséges komfortérzetet, nekem nincs dolgom azzal, nem tisztem vitatni a hatását, hiszen működik, gyönyörűen látszik az általunk használt mérőeszközökkel mért adatokon is, hogy van valami. De sosem fogom elismerni azt, hogy az valóban isteni erő, sugallat. Pontosabban nincs szükségem elismerni, mert tudom magyarázni a tudomány eszközeivel, hogy miért érzi azt az illető. A Bibliát emberek írták, naná, hogy nem rugaszkodik el drasztikusan az emberi természet működésétől mindaz, amit kifejez. Naná, hogy átültethető a mai ember életébe. De rábizonyítani, hogy istentől származik vagy hogy kellett-e és kell-e valaha isteni beavatkozás ahhoz, hogy létrejöjjön ilyesmi és úgy működjön embereknél, ahogy azt látjuk... Az már egy másik dolog.

Én úgy vagyok ezzel, hogy amíg magyarázni tudom ezeket a dolgokat mással úgy, hogy körbeérjen a kör anélkül, hogy isteni erők munkája szerepelne benne, addig nem keverem bele kényszeresen. Ha tudsz készíteni meggyespitét anélkül, hogy a magját is beletennéd, akkor a magnak valószínűleg semmi köze a pite ízéhez.

6-os, elég keveset tudsz sajnos a régészet módszertanáról. A bibliai régészet meg abszolút nem amatőr és semmi olyasmit nem állít egy fadarabról, hogy Noé bárkája.

Jstor-on van számos tanulmány a témában, angolul mondjuk nem ért tudni hozzá: [link]

Persze, vannak lelkes amatőrök is, mint ahogy Kásler papa is próbálja összerakni a turáni magyarságot, de ettől még vannak hiteles népvándorláskori régészeti kutatások is. Ugyanez igaz a bibliai régészetre is.

Engedd meg, hogy az ókortörténészek elsődleges forrásként kezeljék a Bibliát is, természetesen forráskritika alkalamzásával. Egyetemen az ókoros tankönyvek jelentős része kuka, ha kivesszük a Bibliát belőle. Nem keresztény ókortörténészek is támaszkodnak a Bibliára. Akinak van egy kis esze, az tudja, hogy a hit és az, hogy egy forrást használunk, az nem ellentmondásos. A történettudomány számos módon tud közelíteni egy forráshoz, így a Bibliához is. Semmit nem tudnánk az ókori Palesztina jogrendjéről, életmódjáról, kultúrájáról, ha mesekönyvnek kezelnénk a Bibliát és nem foglalkoznánk vele. Ki kéne nőni ebből a gyerekbetegségből, hogy csak az eseménytörténet a történelem. Ha elolvasok egy német forrást és egy szovjet forrást a kurszki tankcsatáról, hát meglepő különbségek lesznek... De nem feltétlenül az a lényeg, hogy melyiknek van igaza (ellentmondások ellenére mindkettőben lehet igazság), hanem hogy milyen szemlélettel tárja elénk az eseményt.