Vallástalan áldozhat az ünnepekkor a misén?

Már megint te vagy az?

Az egyház nem közösít ki senkit, viszont ha nem voltál elsőáldozó, NEM áldozhatsz, mert az halálos bűn!

Sőt, elsőáldozáson túlesett katolikus/ortodox/anglikán embernek is az, ha úgy veszi magához az ostyát, hogy halálos bűne van.

Ha nem vallod, hogy az átváltoztatott ostya Krisztus teste, a bor pedig a vére, az amellett, hogy halálos bűnt követsz el, SZENTSÉGTÖRÉSNEK minősül!

A luciferiánus sátánisták is ezt csinálják. Úgy tesznek, mint egy átlagos hívő, aki áldozni megy, de utána mindenféle gyalázatos dolgot csinálnak vele.

Ha a körülötted lévő hívek tudnák, hogy ezt csinálod, haragudnának rád és sértve éreznék magukat, mert számukra ez a szentség meggyalázása. Ha nem mondod el nekik, akkor pedig áltatod őket, és nem mondhatod magadat a közösség részének.

De hogy ne ítélkezzek, engem igazából az érdekel, hogyha ennyire szépnek tartod a liturgiát és a hitéletet, nem volna egyszerűbb és tisztább megtérni? Ha hitetlenül ennyire szépnek találod, gondolj bele, milyen szép lehet akkor, ha valóban részese is vagy az egésznek! Az, hogy nem érzed igaznak a hittételeket, igazából másodlagos, gyakorlással jön meg a hit is. Én nem látom, hogy bármit is veszítenél ezzel, ellenben biztosan nyernél.

Nem tűnik úgy, hogy bármi helyrehozhatatlan történt volna. A keresztény tanításnak az egyik legfontosabb eleme, hogy bármikor lehet és sosem késő elkezdeni. Nem dobnának ki, hanem örülnének, hogy megtérsz. Erről szól az egész 🙂 Mindannyian bűnösök vagyunk, de Isten megbocsát.

Lk 15:11

Azután [Jézus] így szólt: »Egy embernek volt két fia. A fiatalabb azt mondta apjának: ‘Apám! Add ki nekem az örökség rám eső részét!’ Erre szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabb fiú összeszedte mindenét, elment egy távoli országba, és ott léha élettel eltékozolta vagyonát. Miután mindent elpazarolt, nagy éhínség támadt azon a vidéken, és nélkülözni kezdett. Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához, aki kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a disznókat. Szeretett volna jóllakni a disznók eledelével, de abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt, és azt mondta: ‘Apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én meg itt éhen halok. Fölkelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened! Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be engem!’ Föl is kerekedett, és elment apjához.

Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta. A fiú így szólt hozzá: ‘Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened; már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz.’ Az apa azonban ezt mondta szolgáinak: ‘Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára! Azután hozzátok elő a hizlalt borjút, vágjátok le, együnk és vigadjunk, mert ez a fiam meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.’ Aztán elkezdtek vigadozni.

Természetesen nem áldozhatsz, de gondolom ezt te pontosan tudod és a kérdésed is inkább provokáció.

"Akkor ezek szerint ki van zárva a templomból az, aki mondjuk LaVey nézeteihez hasonló antiteista sátánizmusban hisz (tehát antiteista, a Sátán számára egy szimbólum), de szereti az éjféli és vigília misék hangulatát?"

Elvileg ki van zárva. Az őskeresztény időkben a hívő, de kereszteletlen emberek se mehettek teljesen be, nemhogy Isten ellenségei.