A maszturbáció gyóntatása visszaélés?

Véleményem szerint, már magát a gyóntatást, mint cselekvést, nevezhetjük visszaélésnek a személyiségi jogokkal.

Igaz, aki csatlakozik az adott közösséghez, az elfogadja a feltételeket.A kérdés az, milyen mélységig van joga egy szervezetnek ismernie a tag(ok) bármilyen személyes cselekedeteit ?

Én hiszek Istenben, de nem hiszem azt, hogy egy másik embernek kellene megvallanom a bűneim. Ahogy azt sem, hogy templomba kell járni ahhoz, hogy jó katolikus legyek. Isten mindenhol jelen van, nem csak a templomban, azon belül a gyontató fülkében. Ha valaki megbánja a bűneit azt megtudja tenni maga is. Tud jó cselekedni, tud törekedni a jóra.

Szóval szerintem az egész templomosdi egy vissza élés. Vissza élés az emberek hitével. Igaz, van akinek segít az, hogy templomba jár. Én is szoktam. Nem misére, csak úgy betévedek és imátkozok.

Nyilvánvalóan nem visszaélés.

Aki gyón, önszántából teszi.

Aki gyón, azt és úgy mond el a saját kis életéből, amit akar (gondolod, minden igaz, ami elhagzik?.

Akinek gyónnak, azt köti a gyónási titok.

Lásd be, Kérdező, nem vagy elég intelligens vallásellenes kérdések kitalálásához. Tanulj és gondolkozz többet! Sok sikert.

Mindenki annak beszél a magán életéről és bűneiről, akinek csak akar, s mindenki olyan vallást követ, amilyet akar. Ha valakinek nem tetszik a gyónás vagy a katolikus erkölcstan akkor ne gyónjon és ne legyen katolikus.

Persze ha valaki ettől traumatizálódik, az jelent valamit, akkor valaki valamit rosszul csinált, vagy a szülők, papok, és hitoktatók rontottak el valamit a hit átadásán, vagy szegény traumatizált hívő értett és élt meg valamit rosszul.

Ateistaként az elég ijesztő lehet, hogy behívja a törékeny kis 9-12 éveseket egy sötét kamrába, ahol arról beszélgetnek, hogy gyakran olyan helyen simogatják magukat, ami felkelti az ördög figyelmét is...

Ha a te gyerekeddel menne be egy öreg ember a sötétbe a szexről suttogni, biztosan teljesen kiakadnál még a gondolatától is.

Őszintén én sokat jártam gyónni, de nem tudom hogy ez milyen élmény lehet, mert ilyesmit sosem gyóntam meg. Egyszerűen túl természetes volt, hogy nem bűn. Meg sem fordult a fejemben, hogy az.

A gyerekek bántalmazásának veszélye inkább a szektákban jellemző, ahol még a szexuális megtartoztatást sem veszik komolyan, vagy a pásztor a hívekből nyaral. Esetleg teljesen elszeparálódtak a világtól és egymást áldozgatják fel fáklyákkal.

Sokan azt hiszik, hogy az idős emberek ártatlan kis aranyos emberek. Viszont a másik végletbe sem kell átmenni, amikor a határőr direkt a babát és a nagymamát szúrja ki drog-ellenőrzésre.

Hidd el, hogy amikor valaki őszintén gyónni megy, csak olyan dolgot fog meggyónni, amit helytelennek gondol.

Ha egy gyerek maszturbál, jó esetben nem azt fogja részletezni. Hanem inkább arra megy a téma, hogy nehéz várni a házasságra és milyen következménye lehet a rossz döntéseknek.

Nekem sosem volt a templomban halálélem vagy szégyenérzetem és sajnálom, ha másnak volt.

Régebben sokkal rosszabb volt a helyzet, mert akkor a gyónás kötelező volt és elkerülhetetlen.

Ha pedig kiderült, hogy az illető valamit eltitkolt - és kiderült, falun például nincs titok - abból nagyon súlyos büntetés lett.

Nem jelképes.

Iszonyú hatalma volt akkor a vallásnak, és ezt akarja visszahozni.

"Aki gyón, önszántából teszi."

kivéve aki nem. mondjuk akit 10-14 évesen odatolnak a szülei, mert jaj hát gyónni kell, és MINDENT be kell vallani mert isten úgyis tudja ha elhallgatsz valamit. pont ez az a kor amikor nem akar az ember mindenről beszámolni, főleg nem egy vén öregembernek, és főleg nem olyan dolgozkról amik a gyereknek is traumatikusak voltak, pl molesztálás vagy erőszak. annyira örülök hogy a családom nem vallásos. és sajnálok mindenkit akinek ezt át kellett élnie.