Rossz ember lennék azért mert anyukámat eltávolítottam Istentől?

Ehhez a tudósok kérdéshez azért annyit hozzátennék, hogy pl. itt van 23 elég jelentős tudós, akik nem ateisták és nem is több száz éve éltek. (Néhányan még most is élnek)

Professor Christian Anfinsen* 1916-1995 (Nobel Prize for Chemistry, biochemistry of RNA, Johns Hopkins University): "I think that only an idiot can be an atheist! We must admit that there exists an incomprehensible power or force with limitless foresight and knowledge that started the whole universe going in the first place."

Professor Werner Archer 1866-1919 (Nobel Prize for Physiology/Medicine, restriction enzymes and molecular genetics, University of Basel): "I do not think our civilization has succeeded in discovering and explaining all the principles acting in the universe. I include the concept of God among these principles. I am happy to accept the concept without trying to define it precisely. I know that the concept of God helped me to master many questions in life; it guides me in critical situations and I see it confirmed in many deep insights into the beauty of the functioning of the living world."

Professor D.H.R. Barton*** 1918-1998 (Nobel Prize for Chemistry, conformational analysis in organic chemistry, Texas A&M University): "God is Truth. There is no incompatibility between science and religion. Both are seeking the same truth."

Professor Ulrich Becker** 1938-2020 (High energy particle physics, MIT): "How can I exist without a creator? I am not aware of any answer ever given."

Professor Steven Bernasek 1949- (Solid state chemistry, Princeton University): "I believe in the existence of God. His existence is apparent to me in everything around me, especially in my work as a scientist. On the other hand I cannot prove the existence of God the way I might prove or disprove a (scientific) hypothesis."

Dr. Francis Collins* 1950- (Medicine, former Director of the Human Genome Project, Director, National Institutes of Health, author of "The Language of God"): "Freeing God from the burden of special acts of creation does not remove Him as the source of the things that make humanity special, and of the universe itself. It merely shows us something of how He operates.”

Professor Freeman Dyson*,*** 1923-2020 (Theoretical physics, Princeton Institute for Advanced Study): "I do not make any clear distinction between mind and God. God is what mind becomes when it has passed beyond the scale of our comprehension. God may be either a world-soul or a collection of world-souls. So I am thinking that atoms and humans and God may have minds that differ in degree but not in kind."

Sir John Eccles***1903-1997 (Nobel Prize, neurochemistry): "If I consider reality as I experience it, the primary experience I have is of my own existence as a self-conscious being, which I believe is God-created."

Professor Manfred Eigen 1927-2019 (Nobel Prize for Chemistry, fast reaction kinetics, Director Max Planck Institute for Biophysical Chemistry, Gottingen): "...religion and science neither exclude nor prove one another."

Professor John Fornaess* 1946- (Mathematics, Princeton Univ.): "I believe that there is a God and that God brings structure to the universe at all levels from elementary particles to human being to superclusters of galaxies."

Professor P.C.C. Garnham*** 1901-1994 (Medical protozoology, University of London): "God originated the universe or universes... At some stage in evolution when proto-humans were sufficiently advanced, God created the human soul... By faith and by appreciation of scientific necessity, God must exist."

Professor Conyers Herring* 1914-2009 (Solid state physics, Princeton University): "We live in a hard, real universe, to which we have to adapt. God is a characteristic of that universe—indeed a miraculous characteristic—that makes that adaption possible. Things such as truth, goodness, even happiness, are achievable, by virtue of a force that is always present, in the here and now and available to me personally."

Professor Vera Kistiakowsky* 1928- (Experimental Nuclear Physics, MIT and Mount Holyoke College): "I am satisfied with the existence of an unknowable source of divine order and purpose and do not find this in conflict with being a practicing Christian."

Professor Sir Neville Mott*** 1905-1996 (Nobel Prize for physics, solid state physics, Cambridge University): "...we can and must ask God which way we ought to go, what we ought to do, how we ought to behave."

Professor Robert Neumann* (nuclear and isotope chemistry and physics, Princeton University): "The existence of the universe requires me to conclude that God exists."

Professor Edward Nelson* 1932-2014 (Mathematics, Princeton University): "I believe in, pray to, and worship God."

Dr. Arno Penzias* 1933- (Nobel Prize for physics for first observation of the universal microwave background radiation, Vice-President for Research, AT&T Bell Laboratories): "...by looking at the order in the world, we can infer purpose and from purpose we begin to get some knowledge of the Creator, the Planner of all this. This is, then, how I look at God. I look at God through the works of God’s hands and from those works imply intentions. From these intentions, I receive an impression of the Almighty.”

Rev. Professor John Polkinghorne*** 1930-2021 (Theoretical elementary particle physics, President, Queens College, Cambridge University): "I take God very seriously indeed. I am a Christian believer (indeed, an ordained Anglican priest), and I believe that God exists and has made Himself known in Jesus Christ."

Professor Abdus Salam*** 1926-1996 (Nobel Prize for physics (elementary particle theory), Director, International Centre for Theoretical Physics, Trieste): "Now this sense of wonder leads most scientists to a Superior Being—der Alte, the Old One, as Einstein affectionately called the Deity—a Superior Intelligence, the Lord of all Creation and Natural Law."

Professor Arthur Schawlow* 1921-1999 (Nobel Prize for Physics [laser physics], Stanford University): "It seems to me that when confronted with the marvels of life one must ask why and not just how. The only possible answers are religious... I find a need for God in the universe and in my own life."

Professor Wolfgang Smith 1930- (Philosophy, Mathematics and Physics, Oregon State University. His theoretical work provided the key for solving the re-entry problem in space flight): "If the physics of the last century prompted atheism, the physics of today is inciting at least the most thoughtful of its votaries to re-examine 'the question of God.'"

Professor Charles Townes* 1915-2015 (Nobel Prize for physics, development of the MASER/LASER, University of California, Berkeley): "I believe in the concept of God and in His existence."

Professor Eugene Wigner* 1902-1995 (Nobel Prize for physics, applications of symmetry principles—group theory to quantum mechanics—Princeton University): "The concept of God is a wonderful one—it also helps us makes decisions in the right direction. We would be very different, I fear, if we did not have that concept."

[link]

"Fiatal tudósokat hozzál" És azokat ismerni fogod? Ha azt mondom, hogy az egyetemeken vannak fiatal tudósok és olyanok akik ateisták voltak, majd megtértek, az neked számít?

Nevetséges! 20. századi Nobel-díjas tudósoknak minden lehetősége megvolt, hogy ateisták legyenek, akármilyen nevelést is kaptak. Richard Dawkins 1941-ben született. Stephen Hawking 1942-ben. A felsoroltak kortársai, van akinél előbb születtek, de őket gondolom nem tartod túl öregnek, hogy számítson a véleményük. Csak nem úgy gondolod, hogy inkább számítanak tudósnak mint azok a kortársaik, akik Nobel-díjat kaptak? Vagy mint pl. Dr. Francis Collins "orvos-genetikus, az Amerikai Nemzeti Egészség Intézet igazgatója. Ebben a szerepben ő felügyeli a világ legnagyobb orvosbiológiai kutatásait, legegyszerűbb klinikai kutatástól a legbonyolultabb projektekig.", aki még napjainkban is él és akiről azt lehet olvasni, hogy: "Collins vallásos családban nőtt fel, szüleit névleges kereszténynek tartotta, s ő maga egyetemi évei alatt magát ateistának tartotta. Később C. S. Lewis írásai nyomán megismerkedett az Isten ellen és mellett szóló bizonyítékokkal, mely arra késztette, hogy vizsgálja felül addigi Istenről alkotott nézeteit. Végül megért, és komoly evangéliumi keresztény lett belőle."

C. S. Lewis egyébként szintén ateistából lett keresztény, bár gondolom az ő véleménye nem lényeges, mert nem tudós.

Egyébként maga az, hogy nem ateista valaki még nem jelenti azt, hogy feltétlenül vallásos vagy szigorúan követ egy vallást, csak azt, hogy hisz Isten létezésében. (Bár ez Dr. Francis Collinsra és C. S. Lewisra nem vonatkozik, mert ők komoly keresztények lettek. Könyveket is adtak ki a témával kapcsolatosan.)

pl. Alister McGrath: Dawkins istene könyvét is olvasta a kérdező? McGrath bár keresztény teológus, de molekuláris biofizikából doktorált az Oxfordi Egyetemen. Egy ideig ateista volt és saját bevallása szerint ebben az időben, szellemileg visszamaradottnak tartotta a hívőket és teher volt számára, hogy a szülei elrángatták a templomba gyerekként, mivel ekkoriban az egész nem érdekelte és nem is hitt.

Na igen.

Az is kéne még mellé, hogy az idézett tudósok mennyi %-ot jelentenek a tudósok között.

Amúgy még arra is kéne figyelni, hogy csak vallásos, vagy valóban komolyan is gondolja, illetve a munkájában ez mennyire jelentkezik.

"Most nem azért, de sok felmérés van arról, hogy a tudományos élet szereplői között mennyien hisznek Istenben, és már bőven 50% alatt van a szám, a természettudományok területén pedig még alacsonyabb, szóval vallásosként amellett érvelni, hogy a tudósok is milyen vallásosak hatalmas öngól."

És ki érvelt amellett, hogy a tudósok milyen vallásosak? A felsorolás lényege az volt, hogy vannak nem ateista tudósok, tehát a "tudós típusú" gondolkodás és az istenhit nem zárja ki egymást. A kérdező a feltett kérdésében azt sugallta, hogy aki ért is valamit a tudományokhoz, az nem hisz Istenben, mert ezt a gondolatot a tudomány már rég meghaladta. Tudós ember, magasan gondolkodó ember nem hisz Istenben. Az édesanyja is csupán tudatlanságának köszönhette, hogy templomba járt, de így hogy feltárta előtte a tényeket, végre felismerte tévedését és már nem foglalkozik ezzel az istenes mesével. (Szabad fordításban, ez a mondanivalója lényege)

Ebből a szempontból pedig teljesen mindegy, hogy a tudósok hány százaléka ateista vagy teista. Vannak teista tudósok és lesznek is. Vannak, akik ateisták voltak és ebből lettek teisták. Magad írod, hogy a tudományos életben 50% alatt van a hívők száma, viszont ez egyben azt is jelenti, hogy nem 0%. Vagyis kimagasló értelmiségiek és jelentős tudósok között is találni istenhívőket, ebből pedig az következik, hogy nem lehet kijelenteni, hogy aki "tudós gondolkodású" az nem juthat más következtetésre, mint hogy Isten nem létezik és ateistának kell lennie.