Miért hagy cserben minket Isten?
Mielőtt belekezdenék, szeretném tisztázni hogy megkeresztelkedett, születésemtől keresztény embernek tanított 16 éves fiú vagyok, aki út közben eltorzult, és most úgy érzi nincs Isten.
Kezdjük! Nemrég, elkezdtem egy lánnyal ismerkedni. Beszéltünk, nevettünk és azt éreztem boldog vagyok. Minden napom melankólikus lelki állapotommal telik. Sok ideje nem beszélek senkivel, és amikor írt, és hajanli 1-ig beszéltünk úgy éreztem hogy talán Isten lehet a dologban. Észrevehette azt, hogy nem tudok egyedül, barát nélkül lenni? Talán segítene? Másnap a lány eltűnt, se szó se beszéd, nem írt. Kedvesen köszöntünk el egymástól este, biztos voltam benne hogy ez nem egy esti sima beszélgetés volt. Egyik percben nagyon magasan vagyok, másikban pedig nagyon mélyen. És nem tudok kit okolni, csak Istent. És ez szörnyű. De akkor hozok egy másik példát, dédnagymamám pár hónapja elhunyt, a vírus... És valahogy mérges voltam Istenre. Kimentem az udvarra, és csak szitkozódtam. Utánna sok ideig nem mentem templomba, gondoltam ha ezt adja nekem az Úr akkor én miért adnék neki bármit is. Azóta érezhetően más vagyok. Őt okolom érte, a sok világszerte, aki hisz a csodáiban és magasztalja... Most hol van ő? Százezrek halnak meg... Hol van? És kinek segít? Őt okolom érte, és nem a rendszerünket, amibe nem megyek bele, mert ez nem a politika kategória, de mégis azt érzem hogy nincs értelme az egyháznak.
Mostanában próbáltam felvenni vele a kapcsolatot. Beszéltem hozzá, egy órán keresztül mondtam a semmibe azt, hogy jelenleg mi bánt, és hogy kérném azt hogy bármivel, de jelezze nekem azt, hogy jó úton haladok. Nincs válasz, ugyanaz az érzés, ugyanazok a nappalok és éjszakák. Mégis, akkor miért történt a minap este azzal a lánnyal a beszélgetés? Véletlen, vagy tényleg ő lenne... Ez lehet a jel, de már annyira eltorzultam hogy ezeket a kis jeleket sem venném észre? Azt érzem hogy születésemtől kezdve átvertek. Az hogy reggel és este imádkozz kisfiam, és hogy járj templomba, csak sodródás a társadalommal. Az elvárások egyvelege, mint az hogy 17 éves korodra legyen jogsid, legyen egy jól fizető munkád, 25 éves korodra gyereked. Mi van akkor, ha nincs Isten? Ha az emberek csak fohászkodnak valakihez, aki nem is létezik. Csak azért hogy azt érezzék, nem történhet semmi rossz velük. És amikor elvesztenek valakit, vagy nem úgy jön ki a lépés mint nálam a lánnyal, akkor jön a kérdőre vonás ...
Fogalmam sincs mi a kérdésem... Szerettem volna leírni valahova, és választ kapni arra, hogy mi történik. És miért...
válasza:
válasza: válasza: válasza:Ha ő nem segít, akkor máshol kell a segítséget keresned.
Mondjuk az emberekben, mert ők tuti léteznek, és sokan segítőkészek.
válasza:(5Mózes 31:6) . . .! Ne féljetek és ne rettenjetek meg tőlük, mert Jehova, a ti Istenetek vonul veletek. Nem hagy titeket cserben, és nem hagy magatokra.”
(5Mózes 31:8) . . .Nem hagy cserben, és nem hagy magadra. Ne félj, és ne rettegj!”
(Józsué 1:5) . . .Veled leszek ugyanúgy, ahogy Mózessel voltam. Nem hagylak cserben, és nem hagylak magadra. . .
(2Korintusz 4:8, 9) . . .. 9 Üldöznek minket, de nem vagyunk cserben hagyva.. . .
(Héberek 13:5) . . .elégedjetek meg azzal, amitek van. Mert ő megmondta: „Soha nem hagylak cserben, és soha nem hagylak magadra.”
válasza: válasza:Köszönöm mindenkinek a bátorító mondatokat! Az az igazság, hogy tegnap este egy kicsit úgy éreztem, hogy tényleg engem választott ki Isten, és direkt velem teszi ezeket a dolgokat.
#6: Nem gondoltam arra hogy a nagymamám örökké fog élni. A gyásznak vannak hullámai, ezek közé tartozik az, amikor még az elhunytra is dühös vagy, mert elment. 2 hónapja hagyott el minket, de még mindig olyan mintha tegnap lett volna. Nem vártam el Istentől azt, hogy örök életet adjon neki, amikor egyszem fiának, sem adott. De nagyon nagy hirtelenséggel ment el, és ez ahogy többször is fogalmaztam, eltorzított.
Talán a misék is hiányoznak. Akkor éreztem a legközelebb hozzá, amikor nyáron minden vasárnap reggel misére igyekeztem, és minden héten vártam a vasárnapot.
A lánnyal kapcsolatban pedig... Nem is tudom, nem házasságot reméltem, egyszerűen egyik percről a másikra, meg tudott nevettetni. És rég mosolyogtam egy lány írásán, ezért úgy fogtam fel, mintha az Úr küldte volna esetleg. Tudom, butaságnak hangzik, de ezt éreztem. Majd másnapra elveszi ezt a kis örömöt Tőlem.
Talán a jelenlegi helyzetben, többen is megrendülnek a létezésében, és lehet én is közéjük tartozom. Nem vagyok önző, és tudok hogy személyesen nekem, nem fog küldeni egy jelet, mégis várom és kérem tőle imáimban, hogy adjon egy jelet nekem, hogy jö úton haladok. Lehet mégiscsak önző lennék, csak már észre sem veszem...
válasza:Nem Isten küldte a lányt és nincsenek jelek, olyan értelemben ahogy gondolod. Tudom, sokan hisznek isteni jelekben és beavatkozásokban, én nem. Istent csak magadban találhatod meg, csak belül, a lelkedben tudsz találkozni Vele. Kívülről ne várj se jelet, se segítséget. Te magad vagy a jel, és a problémáidra te magad vagy a megoldás is. Ha a misén közel érzed magad Istenhez, az sem azért van, mert Isten a templomban lakik, és ott találkozol vele, hanem azért, mert a liturgia hozzásegít ahhoz, hogy önmagadban kapcsolatba kerülj Istennel.
Istent ne vádold, de ne is várj Tőle semmit. Amire szükséged van, annak már úgyis a birtokában vagy. Tudom, a keresztények körében ez nem annyira jellemző mentalitás, de én tapasztalatból mondom, hogy nincs más járható út.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!