A világvallásokban való hitet, és annak gyakorlását csak azért nem kezelik elmebajként, mert mélyen a kultúrába van ágyazódva?

Azért nem kezelik elmebajként, mert nem az. A repülő spagettiszörny sem az, hacsak nem veszi magát komolyan az illető.

És ez nem ugyanaz. Elhiszem, hogy kényelmes trollkodás összemosni a vallás egy hibás keretezése miatt az Istennel, de ettől még nem lesz az Isten olyan mint a spagettiszörny.

Az hogy a spagettiszörny léte ugyanúgy nem igazolható tudományosan, mint Isten, abból nem az következik, hogy a kettő azonos minőségű, hanem az, hogy a létezés keretezése tudományos igazolhatóság mentén egy hibás felfogás. A keresztények részéről is.

A vallás kulturális elfogadottságának az az oka, hogy egyáltalán emberi civilizáció azért létezik, mert létezik vallás. A korunk önmúködő társadalma már bizonyos határig megengedi az ateizmust, de csak azért, mert még mindig van elegendő ember, akik ugyanabban hisznek. Ez épp most esik szét a szemünk láttára a kultúrharcban. Szervezett, organikus emberi közösség nem létezhet közös narratíva nélkül, akármennyire is fáj ez az ateistáknak.

"A történelmi leletekből egyértelműen megállapítható, hogy már az ősember hívő, vallásos lény volt."

Ó igen, de sajnos még ma is vannak olyanok, akik láthatóan megrekedtek az ősember tudásszintjén....

#5

Nem, mert azért a vallások sokat fejlődtek azóta. De a kérdező valószínűleg tényleg megrekedt azon a szinten, ha nem is hitbeli nézeteit tekintve.

Milyen jellegű fejlődésre gondolsz?

Az istenhit alapú vallások ma is egy olyan felsőbb hatalom meglétére épülnek, melynek a létezésében csak hinni lehet, mivel bizonyíték nincs rá. (Rés isten)

Ma is vannak szertartások, melyek a feltételezett isten és a benne hívők közötti kapcsolat létrehozására szolgálnak.

A hívők hite szerint ez a felsőbb hatalom befolyással van a környezetükre és rájuk személy szerint is, és valamilyen módon megpróbálják befolyásolni.

Bonyolultabb szertartás, csicsás környezet, misztikus hókusz-pókusz, flancos ruhák.

Igen, de hol látsz te itt lényegi fejlődést?

Bonyolultabb szertartás, csicsás környezet, misztikus hókusz-pókusz, flancos ruhák.

@Anahystor:

Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a klasszicista festészet ugyanaz, mint háromezer évvel ezelőtt, mert végsősoron mindegyik színes anyagok mázolása valamilyen felületre.

Azért minőségi különbség van mondjuk a mezoamerikai emberáldozó vallások és a kereszténység között. Nem egyenértékú, nem ugyanaz a szint.

A kereszténység vagy a buddhizmus nagyságrendekkel szofisztikáltabb, mint mondjuk egy sámánhit, kiterjedt irodalma van, dogmatikája és pragmatikája egyaránt, sokkal nagyobb potenciállal bír az egyéni élet fejlesztése és a társadalomszervezés terén.

"Azért minőségi különbség van mondjuk a mezoamerikai emberáldozó vallások és a kereszténység között."

Bizonyos szempontból semmi.

Mindkettő ugyanarra bizonytalan alapra építkezik (hit egy/vagy több elképzelt transzcendens lényben, és annak szentelt rítusok gyakorlása).

Persze sokkal kifinomultabb (és tetszetősebb a mai szemnek) mondjuk Michelangelo festménye, mint egy egyiptomi istenábrázolás , de ugyanúgy elképzelt alakot ábrázolnak, így semmivel sem ér egyik sem többet a másiknál a valóság ábrázolása szempontjából.