Szerintetek miért hiszünk Jézus Krisztusban ha a fránya világ tudomány bebizonyította, hogy a világ kialakulásához és működéséhez nem kell sajnos semmilyen Isten, mert a sötét anyag/fekete lyuk létre hozta a világunkat?

"lehet, hogy egyesek szerint ez az oldal badarság, de nekem tetszik amit leírnak"

Egyáltalán nem badarság, ez egy jó érv. Persze arra vonatkozóan nem bizonyító erejű, hogy a naturalizmus igaz vagy sem, csak arra mutat rá, hogy nincs biztos alapja annak, hogy a naturalizmust kizárólagos világnézeti kiindulóponttá tegyük.

"Ti pedig azért nem hisztek ilyenekben, mert nem akartok bajba jutni Azután, ha pl. bankot rabolt egy ateista, és reménykedik, hogy nincs isten"

Ezzel most nagyon mellélőttél.

Egyrészt a bankrablás, és a bűncselekmény elkövetése nem világnézetfüggő. Egy keresztény is simán kirabolhat egy bankot.

Másrészt nekem teljesen mindegy, hogy létezik-e Isten vagy sem. Nem fogom az életemet bronzkori zsidó törvények szerint élni. Ha az Isten azért a pokolba küld, mert megdugtam a barátnőmet, ám legyen. Legalább keféltem egy jót. Nem azért vagyok ateista, mert félek az Istentől. Szörnyen el vagy tévedve

"Azt tudod ugye, hogy a sötét lyuk és társai csak feltételezés, ha feltételezik, hogy a materializmus igaz"

Annyira "feltételezés", hogy 2019-ben le is fényképeztek egyet:

[link]

Megint égtél egyet, 32%-os. Jobb lenne, ha inkább csendben maradnál.

#15

Fú, te nagyon hülye vagy.

Na, ezért nem létezhet Isten, mert ennyi idióta követője nem lehet.

Hát nem könnyű a káoszban kezdetet találni.

A kérdés onnantól, hogy fránya tudomány... értelmetlen. A tudomány nem bizonyította, hogy a kialakuláshoz és működéshez nem kell isten, egyszerűen nem használja ezt a fogalmat. A bizonytás és valaminek a nem használása nagyon nem ugyanaz. A fekete lyukról pedig a tudomány véletlenül se állítja, hogy létrehozta a világunkat. Sőt inkább azt állítja (ha egyáltalán) hogy az biztosan nem. Az majd talán egy későbbi szakaszban keletkezett. A sötét tömeg meg nem tudományos fogalom, egyes hipotézisek így próbálják megfogni az ismeretlent. A laikusok meg beleképzelnek fűt fát.

A válaszokból keletkező polémiába nem folynék bele, ott a rendbetétel túlságosan hosszú lenne.

A kérdésnek arra a részére, hogy miért hiszünk - nem Jézus Krisztusban, hanem a vallásban, van válasz. A Jézus Krisztus a keresztény vallás főszereplője, azonban az összes többi vallásban van valamilyen névvel illetett főszereplő. A lényeg tehát a vallás úgy általában, nem pedig egy konkrét a sok közül.

Az ember (sőt valójában minden élőlény) alapvető tulajdonsága az élet fenntartása. A sajáté és úgy általában. Ezt mutatja a halálfélelem, az életösztön. Ez tehát a legalapvetőbb, központi kérdéskör az ember életében. Csakhogy az emberiség hajnalán az ember már eszmélt, de rendkívül keveset tudott a környezetéről, emiatt folyamatos rettegésben élt. Így viszont nem lehet élni, kellett valami ellenszer. Kezdetben elkezdte megszemélyesíteni a természet elemeit, fákat, madarakat, napot, holdat. Emberfeletti tulajdonságokkal ruházta fel, tisztelettel kezelte, és úgy képzelte (ahogy embertársainál is tapasztalta), ha különös tiszteletet mutat, akkor ez a lény megvédi őt a viszontagságoktól. Persze meg nem védte, de az agy megnyugodott valamennyire. Később, ahogy fejlődött az ember, egyre finomította elképzeléseit. Voltak istenek tízezer éve, a fáraók korában, az ókori görögöknél, mind ugyanolyan szereppel. A sokféle nép sokféle isteneket kreált és hitt bennük. Felruházta emberi tulajdonságokkal is, hogy jobban értse. Mindössze alig több, mint 2000 éve keletkezett egy új vallás egy új népcsoport által, minthogy új helyzetbe kerültek. Így lassan (pár száz év alatt) kialakult a ma ismert Jézus Krisztus kép. Azóta si megvan vele az emberiség egy része. Ma is szüksége van rá, mert ma sem érti a környezetét. Csak a megfogalmazott kívánságai változtak, amikért imádkozik. Régen az esőért, búzáért, ma talán egy technikai eszközért, vagy betegség elkerüléséért. Kinek mi okoz problémát. És ahogy elnézem felebarátaimat, úgy tűnik, még jó sokáig ez így is marad.

Még egy szó az ateizmus és a tudomány viszonyáról. A köznapi szóhasználatban- tévesen - mindenkit ateistának tekintenek, aki nem vallásos. Pedig ez hiba. Az ateista tagadja isten létezését. Nem elégszik meg annyival, hogy nincs rá szüksége, nem létezőnek tekinti. Csak az a baj, hogy ezt nem tudja bizonyítani. Ahogy a vallás se a létezését. A hit minden ember magánügye, ettől se jobb se rosszabb. A tudomány viszont mindent bizonyítani próbál. Amit megfigyelései alapján sikerült, azt természettörvénynek nevezi, a róla szóló leírást modellnek, elméletnek. Mindig van, amit még nem ismerünk és amit félig meddig igen, de róla sok mindent még nem. Ezekre is gyártunk feltételezhető elképzeléseket, ezt hipotézisnek hívjuk, célja, hogy meghatározzuk kutatási irányunkat. És ebben a rendszerben nem használjuk istent sem az ő tevékenységét. Nem bizonyítható a léte, tehát nem lehet része a tudománynak. De a tudomány semmiképpen nem tagadja isten létét! Pusztán nem veszi figyelembe a világ magyarázásához.

ha az evolúció igaz, akkor " az ember teremtette Istent "

Ez nem szükségszerű, de nagyon valószínű következtetés. Bár akkor is pontosításra szorul. Nem Istent teremtette az ember, hanem a Bibliában vagy máshol megjelenő istenképeket. Amúgy ha ténylegesen van Isten, a bibliai istenképet akkor is nagy részben az ember teremtette.