Isten egy mítosz? Mit gondoltok erről? Bárki válaszolhat.

Isten mítosz is. De a mítosznak az a sajátsága, hogy van valóságmagva.

Az Isten-kérdés viszont sokkal összetettebb annál, hogy ilyen "mítosz vagy sem", "kitalált vagy sem" kérdésre lehetne leegyszerűsíteni.

Ha Isten valóság, a Biblia akkor is nagy részben mitikus történeteket tartalmaz, ha viszont Isten semmilyen formában nem valóságos, a Biblia akkor is több mint mese, kitalált történetek gyűjteménye vagy egy régi kor erkölcsi szabálykönyve.

Kérdező, te most komolyan gondolod ,hogy akármilyen földönkivüli élet (legyen az akár egysejtű) létezésének a valószínüsége egy szinten van Isten létezésével ?

Életet ismerünk, tehát tudjuk ,hogy van olyan és semmi sem zárja ki ,hogy más bolygókon ne legyen (ráadásul rengeteg Föld-szerű bolygót fedeztünk már fel). Ellenben istenből soha semmilyet nem ismertünk és most sem ismerünk.

Nem zárom ki olyan lény létezését amit akár “istennek” is nevezhetnénk, de szerintem a keresztény Isten nem létezik, kitaláció.

"Nem zárom ki olyan lény létezését amit akár “istennek” is nevezhetnénk,"

Ha van keresztény értelemben vett Isten, semmiképp sem egy "lény". A lét forrása, a világ teremtője, nem része a világnak, de a világ benne áll fenn - ez nem nevezhető sem lénynek, sem személynek, de még létezőnek sem. Magát a létezők forrását nem lehet a létezők közé sorolni.

Amire te gondolsz, az valami emberfeletti, de a mindenség abszolútumának alárendelt dolog lehet, esetleg a sintóizmus kamijaival vagy a hinduizmus avatárjaival azonosítható. Szóval rájuk mondhatod, hogy esetleg nem zárod ki a létezésüket, de a keresztény Istenre vagy a hinduizmus Brahmanjára nem mondhatod ezt, hiszen nem is lehetnek létezők olyan értelemben mint az előbbiek.

Mindenesetre elég érdekes, hogy minden fizikai konstans pont megfelelő, illetve az evolúció is végtelenül intelligens folyamatnak tűnik, ahogy az is érdekes, hogy a neurológia a mai napig nem tudja megmagyarázni a tudat/éntudat/kválé(szubjektum) mibenlétét, az agyműködéssel sem magyarázható. Továbbá tudunk egy rakás halálközeli élményről, amik nagyon hasonlóak egymáshoz, illetve az elszenvedők pontos lejegyzést tudnak adni az őket körülvevő eseményekről, miközben percek óta klinikai halál állapotában vannak, 30 másodperccel a szívmegállás után pedig az EEG alapján nincs agyműködésük sem.

Persze, mindez tuti véletlen. Vagy pedig mindenki hazudik, ugyanazt ráadásul. Az élet meg a semmiből jött létre tök véletlenül, semmi értelme és célja nincs. Mi meg egy rakás lélektelen sejthalom vagyunk. Legalábbis pár fanatikus materialista-redukcionista-nihilista kretén ezt próbálja bebizonyítani a tudomány tévesen való felhasználásával. De nem baj, mert az emberek nagy része érzi, hogy nem véletlenül van itt, és hogy valami nagyobbnak a része, ezért az ilyen rideglelkű ostobák soha nem fogják tudni kiirtani az Istenhitet.

Igazából sok dolog van aminek a “véletlenszerüsége” elég kézenfekvő. Pl: az ,hogy itt van élet. Véletlen ? Nem teljesen mert van egy bizonyos “-tól -ig” távolság a csillagok és a körülöttük levő bolygók között ami alkalmas az általunk ismert életnek (többek között ez is kell). Na, a Föld (és még rengeteg másik bolygó) pont beleesik ebbe a távolságba. Miért van ez ? Véletlen ? Igen, mivel milliónyi próbálkozásból a nagy számok törvénye alapján lesz olyan ami telitalálat, lásd: lottó.

Az élet megjelenése véletlen ? Annyiban nem ,hogy ott nem tud megjelenni ahol a feltételek nem adottak. Itt adottak ezért lehetséges ,hogy megjelent.

Az ember megjelenése véletlen ? Csak annyira amennyire az összes többi élőlényé ami valaha létezett/ létezik/ létezni fog: az események úgy hozták ,hogy létrejött egy ilyen faj IS, de lehetett volna milliárdnyi más lehetőség is.

Lehet azt mondani ,hogy “ez túl sok véletlen, biztos van Isten!” de a helyzet az ,hogy a világ az csak működik magában és közben megjelentünk mi, emberek, akik egy villanásnyi időt foglalunk el az univerzum életében de azért szeretnénk azt hinni ,hogy a világ a mi képzeletbeli barátaink irányítása alatt van. A világ jól működött ugyan így azelőtt is ,hogy mi kitaláltuk volna az első “istent”.