Jézus a Tóra mely törvényeit szegte meg?

Kérdező, ne állíts már butaságot, vagy ha nem ismered eléggé az Újszövetséget, akkor nézz utána, mielőtt kinyilatkoztatsz:

"Erre a zsidók ismét köveket ragadtak, hogy megkövezzék. Jézus azt mondta nekik: »Sok jótettet mutattam nektek az Atyától, azok közül melyik tettért köveztek meg?« A zsidók azt felelték: »Jótettért nem kövezünk meg téged, hanem a káromlásért, mivel ember létedre Istenné teszed magadat.«" (Jn 10, 31-33)

Nyilván szerintem Jézus nem istenkáromló, mert ő maga a Második Isteni Személy és nem szegte meg a Tórát (sőt ennek betartására is buzdított), viszont a zsidók szemében, akik nem ismerték el Jézust megváltónak és a Megtestesült Igének, ez istenkáromlásnak és a Tóra megszegésének minősült, elég súlyosan.

"Nem azt kérdeztem, hogy mivel vádolták, hanem azt, hogy valójában megszegte-e a Tóra szabályait azzal amit mondott, vagy amit tett."

Arra reagáltam, hogy szerinted a Tóra szerint csak az a káromlás, ha valaki Isten kimondhatatlan nevét szitkozódás közben használja. Nos nem, legalább is a zsidók szerint (akik valószínűleg jobban ismerték a Tóra értelmét, mint te vagy én) Jézus káromolta Isten azzal, hogy "Isten Fiává tette magát".

Egy zárójeles megjegyzés: a perében mikor ezzel érvelnek a zsidók Pilátusnál, akkor ez ott sem volt egy akármilyen bugyuta bűn. Az "Isten fia" kifejezés ugyanis a rómaiaknál csak a császárt illette meg. Ebben az esetben Tiberiust, aki nevelőapját, Augustust istenné avatta, tehát ő meg az isten fia. Szóval ha valaki más nevezte magát Isten Fiának, ez felért egy felségsértéssel is, mert akár trónbitorló szándék is lehetett emögött.

Hogy a Tóra ellen vétett-e Jézus az attól függ, hogy mit vallunk róla. Ha nem fogadjuk el, hogy Jézus az Atya Megtestesült Igéje, hanem Jézus csak ugyanolyan ember, mint te vagy én, akkor igen, vétett a Tóra ellen. De ha elfogadjuk Jézus istenségét, akkor nem vétett, hiszen csak azt mondta magáról, ami az igazság.

#24

Mi értelme egy olyan könyvre hivatkozni, ami Jézus után több, mint 1000 évvel íródott és még az akkori farizeusok nem is hallhattak róla? Tehát a Jézust elítélő farizeusok hogy hivatkozhattak volna egy akkor még nem létező Tóra értelmezésre?

(Nem a 23-as voltam, csak kérdem.)

Kedves Kérdező!

Jézus egyetlen törvényt sem szegett meg ami a Tórában van.

De ha pontosítod a kérdésed, vagy meghatározol valamilyen "célt", hogy mi az alapfelvetés, akkor kicsit könnyebb. Ugyanis voltak, akik ezt másként gondolták, mert más volt az alapvetésük.

Nehéz kitalálni ennyiből, mire gondolsz és mit szeretnél valójában megtudni.

"Vajon Jézus súlyos beteget gyógyított-e szombaton?"

Nem súlyos betegrõl van szó, hanem arról, ha kifejezetten életveszély lehet. (Mert akkor, mire a szombat kimegy, talán már késõ.)

Viszont - ha jól tudom - a bénáról és a vakról volt szó. Egyik sem életveszély, hisz elég régóta éltek úgy.

"az éhség életveszélyes állapotnak tekinthető"

20-30 nap után. Csakhogy az un. Újszövetség sehol nem írja, hogy a tanítványok több napja éheztek volna.

Egyébként az engesztelõ Nap - egyebek között - 25 órás teljes bõjt (se étel, se folyadék) és ezt már akkor is tartották, mert a Tóra parancsa. És nem haltak bele, ahogy nem halunk bele ma sem.

Mózes, amikor felment a Szináj hegyre, a Tóra szerint 40 napig volt ott és nem evett, nem ivott.

" nem is Jézus tépdeste a kalászt, hanem a tanítványok."

Mint Mesternek (mindenki így szólította) kötelessége lett volna figyelmeztetni a tanítványokat.

Szóval, Kérdezõ, tévedtél, az, hogy "megéheztek", nem életveszély, a kalásztyépés, mint TÉPÉS szombatszegés.

Mégegy tévedés(keveredés): "a 4 betűs istennevet Á-D-N-J" - a 4 betűs istennév: YHVH , ezt nem mondjuk ki, ehelyett azt mondjuk héberül, hogy Adonáj (Urunk), magyarul gyakran Örökkévalót mondunk, máskor I-tent.

Viszont abban az idõben még állt a Szentély, ahol a fõpap minden évben az Engesztelõ Napon kimondta. Csakhogy a Szentekszenjében, úgyhogy csak a legközelleb ülõk ( a kohénok - papok) hallották. A Szentély pusztulása (isz 70.) után hamarosan feledésbe merült a helyes kimondása, voltaképp ezért nem mondjuk. Ami a régebbi fordításokban található, az teljesen téves, az említett Adonáj magánhangzóit írták a tetragrammaton mássalhangzói közé.

A Talmudban van egy részlet, melyrõl feltételezik, hogy Jézusra vonatkozik. Ez így szól:

"mert varázslatot gyakorolt ​​és csábította Izraelt hitehagyásra." ("he has practised sorcery and enticed Israel to apostacy") ( Talmud - Nezikin rend - Sanhedrin traktátus 43a - [link] (Müncheni Kódexben: [link] nehezen olvasható, mert kivakart szövegrész, valószínûleg az egyházi cenzúra parancsára.)

(Talmud héber-arameus szövege: על שכישף והסית והדיח את ישראל ) - [link] דף מג,א גמרא

Eszerint ez volt a vád. Viszont nem tudoim megmondani, valóban róla van-e szó, ha igen, akkor ebben nem említ istenkáromlást. (Azért nem tudom, mert még nem volt idõm áttanulmányozni, hogy ez korban vonatkozhat-e rá, a Talmud tud több hasonlóról, van amelyik korábban, van késõbben.)

A csodákat tekintették varázslásnak, amire a Tóra halált rendel.

A lényeg: "Az írástudók és a farizeusok Mózes tanítói székében ülnek. Tegyetek meg és tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek" ( Mt 23:2-3 )

Vagyis Jézus szerint az írástudók és a farizeusok pontosan ismerték a Tórát, tehát ha õk azt mondták, hogy megszegte, akkor megszegte.