Miért baj az apateizmus és miért nem szabad kimondani?

A hivatalos statisztikában az emberek 97%-a vallásos. Amikor azonban beszélgetésnél szóba kerül, akkor valahogy mindenki agnosztikusnak írja le magát. Szemlélve az emberek életmódját, akkor egyből kiderül, hogy valójában az emberek túlnyomó többsége még csak nem is agnosztikus, hanem apateista.

Persze amikor valaki kimondja, hogy őt egyáltalán >nem érdekli< a spiritualitás, akkor egyből mindenki felmordul, hogy ilyen nincs. Pedig van, sőt, a tapasztalatom alapján ez a leggyakoribb, mert rengeteg ember nem jár se templomba, se gyülekezetekbe, se nem meditál, és se nem filozofál, csak éli az életét.

Miért nem lehet őszintén elmondani, hogy mi a szitu?