Jézus mikor ment a paradicsomba?

"Bizony, bizony mondom neked" ez egy Jézusnál elég gyakran használt fordulat, és soha, de soha nem teszi hozzá a teljesen felesleges "ma" kitételt. Ezért elég logikusnak tűnik, hogy a kereszten sem tett így, hanem a szokásos fordulat után közli magát az ígéretet: "ma velem leszel a paradicsomban."

A teológiai probléma ugye az: Hogy lehetnek nagypénteken a paradicsomba, ha meghaltak, és alászálltak az alvilágba, ahogy azt az apostoli hitvallás is elég világosan kimondja. Ha pedig a paradicsomba kerülhettek feltámadás nélkül is, akkor meglehetősen feleslegesnek és mellékesnek tűnik a feltámadás, vagyis tulajdonképpen az örömhír lényege, miszerint Krisztus halálával és feltámadásával legyőzte a bűnt és a halált.

A régi teológiai magyarázat, miszerint a lélek tovább él testen kívül, a feltámadáskor pedig újra egyesül a kettő, meglehetősen elégtelennek tűnik. A modernkori értelmezés szerint, aki meghal az kikerül az idő megszokott folyásából, és Isten időtlenségéhez kerül közelebb, vagyis Isten akaratából rátekintése lehet akár az egész emberi történelemre, s úgymond ott lehet Istennel, Krisztussal, a történelem bármelyik napján.

A jobb lator ugye nagypénteken Krisztussal együtt meghalt, s alászálltak az alvilágba. Krisztus feltámadt a harmadik napon, a lator pedig úgymond majd csak a nagy feltámadáskor az utolsó napon. De ha majd feltámad, akkor ugye Krisztus elviheti őt bármelyik történelmi napra és együtt megnézhetik azt közösen, akár az utolsó napot, akár a nagypénteki napot, akár akár melyik napot. Mi lehetetlen Istennek?

Tehát meghaltak nagypénteken? Igen. Feltámadtak azon napon? Nem. De ennek ellenére képes Krisztus a latorral együtt lenni vele akár azon a napon is? Igen képes. Jézus találóan mondhatta volna Jehova tanúinak is:

"Tévelyegtek, mivel nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát." (Mt 22,29)